Könyv

Szabadon böngészhető Babits Mihály és Török Sophie levelezése

2021.08.10. 18:35
Ajánlom
Babits Mihály halálának nyolcvanadik évfordulója alkalmából vált elérhetővé a COPIA adatbázis, amely az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött, a 19-20. századi magyar irodalom legnagyobb alkotóinak történeti forrásanyagait dolgozza fel. Elsőként a rendkívül gazdag Babits-hagyatékot.

A nemzeti könyvtár kézirattári gyűjtőoldala, az új Copia adatbázis, a Babits-projekt első ütemében a 6700 darabos levélhagyaték teljes körű feldolgozására és a közkincskörbe tartozó csaknem 2500 dokumentum online közreadására vállalkozik. A kutatók és a nagyközönség számára jól strukturált, sokrétű, a legkülönfélébb keresési szempontokat érvényesítő adatbázis keretében válik hozzáférhetővé ez a mintegy harmincezer oldalnyi kéziratanyag, hozzájárulva a további tudományos igényű levélkiadások megalapozásához is.

A távolról elérhető adatbázisban hosszabb távon leveleket, levelezéseket, kora újkori és újkori kötetes kéziratokat, önálló vers-, tanulmány- és regénykéziratokat, valamint analektákat (egyedi, nem levéltípusú dokumentumokat) szolgáltatnak.

Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött Babits-hagyaték a 20. századi magyar irodalom legnagyobb kompakt gyűjteménye, amely nem kizárólag az irodalmi művek kéziratait őrizte meg, hanem a költő feleségének, Babits Mihályné Tanner Ilonának, alkotói nevén Török Sophie-nak köszönhetően egyedülálló fényképanyagot is, amely sokkal mélyebben mutatja meg kettőjük közös életét és a körülöttük szerveződő irodalmi és művészi közeget, mint az irodalom körében megszokott protokolláris felvételek.

fond-III-0345-001_01r-145829.jpg

Csáth Géza levele Babits Mihályhoz – Budapest, 1904. október 17. (Fotó/Forrás: OSZK)

A Babits-hagyaték sorsa

A Babits-fond utóélete meglehetősen hányatott volt, megőrzésében már nem csak a költő feleségének szerepe hangsúlyozható. Török Sophie 1921-es házasságkötésüktől fogva gyűjtött mindent, ami férje életét, irodalmi pályáját dokumentálta. Megőrizte a vers-, esszé- és regénykéziratok egy részét, a roppant kiterjedt levelezést, emellett több ezer fényképet készített életükről, barátaikról. 1941 után Babits könyvtárát és kéziratait, valamint személyes tárgyainak egy részét a Baumgarten Alapítvány Sas utcai székházában helyezte el. A front közeledtével az özvegy a kéziratos anyagot elszállíttatta onnan, az részben visszakerült a Jagelló utcai lakásba. Ezt követően részben vagy egészben rövid időre bankszéfben helyezte el, majd átmenetileg Móricz Zsigmondéknál Leányfalun, ahonnan valamennyi anyag az Akadémia pincéjébe került. Végül ezt a dokumentummennyiséget is visszaszállították a Jagelló utcába.

A negyvenes évek közepére Török Sophie egészségi állapota megromlott, ezt követően az örökség méltatlan körülmények között hevert a lakásban. Az erodálódás veszélyének kitett anyag megmentése Keresztury Dezsőnek, az OSZK főosztályvezetőjének köszönhető, aki 1952-ben felajánlotta Török Sophie-nak, hogy hajlandó megvásárolni a nemzeti könyvtár részére a kulturális kormányzat szemében persona non gratának számító Babits hagyatékát. A kéziratok ekkor kerültek a Múzeum körúti épületbe. Török Sophie rendelkezésének megfelelően a hagyatékot mintegy tíz évig zárt letétként őrizték, a részletes feldolgozás a hatvanas években kezdődött.

fond-III-0780-011_01r-122605.jpg

Kosztolányi Dezső levele Babits Mihálynak (Fotó/Forrás: OSZK)

A költő életművének publikálásában és feldolgozásában a magyar irodalomtudomány az utóbbi évtizedekben nagyon jelentős eredményeket ért el. Megindultak és egyes műfajok esetében nagy előrehaladást tettek a kritikai kiadás alsorozatai, emellett pedig kiemelkedően fontos tematikus, műfaji válogatások is születtek nagyfokú filológiai igényességgel.

A hatalmas levelezés kronologikus rendbe szerkesztett kritikai kiadása 1928-ig jutott el, a későbbi időszakból pedig számos Babits-levél megjelent más szerzőkhöz – Osvát Ernő, Gellért Aladár, Schöpflin Gyula, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Illyés Gyula – köthető levélkiadásokban.

Arányaiban azonban a fennmaradt Babits-levelek nagyobbik hányada tekinthető még mindig publikálatlannak, a Török Sophie-levelek pedig csaknem teljes egészükben azok. 

Az új adatbázisban a levélanyag után a fényképeket, valamint a versek kritikai kiadásának alapját képező verskéziratokat kívánják hozzáférhetővé tenni.

Babits_Esti_kerdes-125552.jpg

Babits Mihály Esti kérdés című verse a költő előadásában. Babitsné Török Sophie kérésére 1937-ben Makai István hangmérnök vette fel a rádióból és rögzítette a felvételt röntgenfóliára. (Fotó/Forrás: OSZK)

A nemzeti könyvtár Fotótér, a Földabrosz, a Plakáttár, a Régi Ritka és a Hangtár új generációs digitális tartalomszolgáltatásai sorában a most induló Copia adatbázis ennek a filológiai munkának az előrehaladását kívánja megalapozni a levélanyag digitális felvételeinek és a levelekkel kapcsolatos legfontosabb adatoknak a folyamatos megjelenítésével, hozzáférhetővé tételével. Ezek jelentős hányada nem pusztán tartalmával, de ereklyeértékével is a 20. századi magyar irodalomtörténet centrális részét képezik, a nagyközönség mellett az oktatás számára is. A harmincezer oldalnyi kéziratanyag jól strukturált, sokrétű, a legkülönfélébb keresési szempontokat érvényesítő adatbázisként válik hozzáférhetővé, hozzájárulva a további tudományos igényű levélkiadások megalapozásához.

Fejléckép: A Baumgarten Alapítvány két kurátora, Basch Lóránt és Babits Mihály Török Sophie-val, valamint Basch húgaival, Edittel és Ilonával (fotó: OSZK_Fond III/2254/20.)

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Kapcsolódó

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Tóth Krisztina: Ne húzzuk be a nyakunkat!

Az írók szerepéről, a múlt borzalmainak lejegyzéséről, a populizmus terjedéséről, valamint a társadalmak szélsőséges megosztottságáról beszélt Tóth Krisztina a Könyvfesztivál megnyitóeseményén. Az idei díszvendéget, Szvetlana Alekszijevicset Háy Hános laudálta.
Színház

Közzétette el nem mondott szenátusi beszédét Karsai György

Rátóti Zoltán egy hónappal ezelőtt, augusztus 26-án menesztette a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának vezetőjét, Karsai Györgyöt. A döntés ellen több intézmény és művész felszólalt, később a professzor maga is reagált a történtekre. Most azt a beszédét osztotta meg közösségi oldalán, melyet az egyetem 2021. szeptember 17-i szenátusi ülésén szeretett volna elmondani.
Jazz/World

„A dalaink közösséget hivatottak teremteni” – megjelent a Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint Quartet új lemeze

A Fidelio felületén debütál Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új lemeze, az About Time. A két zenésszel az album címén túl a koncertek feloldó hatásáról, a nemzetközi jelenlétről, illetve közelgő, november 22-i müpás koncertjükről beszélgettünk. A lemez meghallgatható a cikkben.
Zenés színház

Éneklő Kádár-kockák a kifutón – így készült a Soharóza új színházi divatbemutatója, a Keleti Blokk (GALÉRIA)

Szeptember 9-én mutatták be a Trafóban Halas Dóra és Nagy Fruzsina legújabb catwalk koncertjét, a Keleti blokkot, amely egy elképzelt jövőn keresztül tekint vissza a múltra. Dubniczki Attila fotókon keresztül mutatja be a premier előtti utolsó pillanatokat és a háttérben zajló munkát.
Zenés színház

„Én tehát színésznő lettem!” – 150 éve hunyt el Déryné Széppataki Róza

A 19. század egyik legnépszerűbb színésznője, az első magyar opera-énekesnőként számon tartott művésznő több mint három évtizeden keresztül volt meghatározó és megkerülhetetlen alakja a magyar színházi életnek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Tóth Krisztina: Ne húzzuk be a nyakunkat!

Az írók szerepéről, a múlt borzalmainak lejegyzéséről, a populizmus terjedéséről, valamint a társadalmak szélsőséges megosztottságáról beszélt Tóth Krisztina a Könyvfesztivál megnyitóeseményén. Az idei díszvendéget, Szvetlana Alekszijevicset Háy Hános laudálta.
Könyv ajánló

Őszi Irodalmi Gála a Vigadóban

Az MMA Irodalmi Tagozatának Őszi Irodalmi Gáláján a Pesti Vigadóban vers- és próza-összeállítások hangzanak el neves művészek előadásában. Az október 28-án, 18 órakor kezdőd programra a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött.
Könyv hír

A filmgyártás nehézségeiről és szépségeiről írt regényt Tom Hanks

Novelláskötet után ezúttal egy nagyregénnyel rukkolt elő a kétszeres Oscar-díjas színész. A The Making of Another Motion Picture című könyve várhatóan 2023 májusában jelenik meg az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.
Könyv ajánló

Könyvfesztivál gyerekszemmel – ezekkel az újdonságokkal készül a Pagony

Hamarosan újra megnyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison, ahol kedvünkre böngészhetünk a gyerekkönyvkiadók gazdag kínálatában. A Pagony legfrissebb kötetei között az egészen piciktől a kamasz korosztályig mindenkinek találunk izgalmas olvasnivalót – ebből hoztunk most egy válogatást.
Könyv hír

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.