Keresztury Dezső Széchenyi-díjas akadémikus, író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, kultúrpolitikus születésének 119. évfordulója alkalmából Zalaegerszegen megállapodás született jogörököse, Buzási Ádám és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) között, amelynek értelmében a nemzeti könyvtár jogosulttá vált a teljes írói hagyaték feldolgozására, digitalizálására és publikálására – adta hírül az OSZK. Az intézmény a szerző harminckilenc művét tette szabadon hozzáférhetővé a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

„Keresztury életműve a nemzeti könyvtár legnagyobb XX. századi irodalmi hagyatékává szervesült, és ez kijelöli a hozzá fűződő könyvtári munka módját és irányát.

– idézte a közlemény Rózsa Dávidot. Az ÓSZK főigazgatója művelődéstörténeti jelentőségű pillanatnak nevezte a megállapodást, amely példaértékű lehet a nemzeti kultúra örökségét ápoló intézmények és magánszemélyek számára egyaránt. 

Az OSZK közleménye felidézte, Keresztury Dezső (1904-1996) iskolai tanulmányait szülővárosában, Zalaegerszegen kezdte meg, majd Eötvös-kollégistaként a budapesti, a berlini és a bécsi egyetemen fejezte be. Huszonöt évesen a berlini egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa, közben a Pester Lloyd irodalmi, később kulturális rovatvezetője volt. 1945 és 1947 között a Nemzeti Parasztpárt színeiben vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett. Ezt követően az Eötvös József Collegiumot igazgatta, majd a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, végül 1950-től 1971-es nyugdíjba vonulásáig az OSZK különböző részlegeinek vezetőjeként dolgozott. Bár 1982-ben akadémikussá választották, a XX. századi magyar kultúra meghatározó alakja szerényen csak „polikíváncsinak" tartotta magát.

Fejléckép: Keresztury Dezső a nemzeti könyvtár hivatali szobájában 1968 körül (Fotó/Forrás: Katkó István / Színháztörténeti és Zeneműtár)