A kronológiai rendbe állított fotók, amelyek közül sok felvételt most először láthat a nagyközönség, születésétől haláláig örökítik meg alakját és sorsát, élete és pályája legfontosabb állomásait. Hétköznapi és ünnepi pillanatokban, szülővárosában, Debrecenben és Budapesten, a Júlia utcai lakásban, külföldi útjain, hivatalos és családi események alkalmával, író-olvasó találkozókon, díjátadáson, kollégáival, barátaival, szeretteivel és négylábú kedvenceivel. Igazolványkép éppúgy van a felvételek között, mint családi albumból való fénykép.
Szabó Magda mitológiai rendszert épített fel a saját családtagjaiból - szüleiből, fogadott testvéréből, férjéből, és a házvezetőnőjéből, a nagynénikből, nagybácsikból és unokatestvérekből - a görög és római mitológia mintájára. A mítoszokat az édesapjától hallotta gyerekkorában.
Nem véletlen az asszociáció: édesapjáék tizennégyen voltak testvérek. A saját családfájánál csak a mitológia szerteágazóbb. Az író és modell című esszéjében írja, hogy amikor valakit modellként használt, akkor egy-egy tulajdonságát megtartotta, de az összes többit megváltoztatta" - mondta el lapunknak egy korábbi interjúban Kiss Borbála a PIM Szabó Magda születésének 100. évfordulójára rendezett kiállításának kurátora.
Kattintson a képre a többi fotóért:
Kilenc évtized képei bontakoznak ki a kötet lapjain, az első portrékat még édesapja készítette róla üvegnegatívra, majd számtalan családi-baráti eseményen készült felvétel, hivatásos fényképészek által készített fotók sorakoznak egymás után, melyek hagyományos és digitális technikával készültek egyaránt.
Gurul a sok-sok pillanat (Fotó/Forrás: Jaffa Kiadó)
Szabó Magdának, a gyermeknek, az iskolásnak, a gimnazistának, az érettségiző bájos lánynak, a vonzó fiatal nőnek, a maga korában divatikonnak számító, elegáns, érett asszonynak ezer arca volt. Háy János például azt mondja róla: „Ő maga a rock and roll!”, olyan örök és közös nevező.
Szabó Magda több helyen azt írta, hogy végül is az édesanyja is író volt, de nem írta meg a történeteit, csak mesélte.
Ő viszont a Sziget-kéket szándékoltan akkor írta meg, amikor az édesanyja még élt és neki ajánlotta. A saját szülei is feltűnnek a mesékben. Az édesanyja a Sziget-kék Mamija, aki körül a cselekmény bonyolódik. Az édesapja pedig a Tündér Lala hősében felismerhető" - mondta el Kiss Borbála a PIM Szabó Magda születésének 100. évfordulójára rendezett kiállításának kurátora.
Gurul a sok-sok pillanat
- Szabó Magda élete képekben
Jaffa Kiadó - 2018
hírlevél
