Könyv

Szakonyi Károly: „Én az online-t nem annyira szeretem”

2017.03.26. 12:16
Ajánlom
Hálátlan utókor lennénk? Hová lettek a köztudatból azok az írók, akiket régen mindenki olvasott? Fáy Miklós erről Szakonyi Károllyal készített interjúja kapcsán gondolkodott el. A kritikus annak apropóján beszélgetett a ma is aktívan dolgozó, 85 éves íróval, hogy március 27-én, a színházi világnapon a szerző darabját olvassák föl a Játékszínben.

Szakonyi Károlynak szerencsére kortársai lehetünk, fontos tehát megbecsülnünk, olvasnunk, és amíg csak lehet kérdeznünk, és odafigyelni arra, amit mond. A Fáy Miklós blogján megjelent interjúban az író már a beszélgetés elején meglepő kijelentést tesz: „én az online-t nem annyira szeretem. (...) Úgy érzem, hogy oda van szórva. Nem figyelik, nem gyűjtik. Egy folyóiratot két év múlva is elő lehet venni és nézegetni” – véli az író.

Szakonyi Károly

Szakonyi Károly (Fotó/Forrás: Fáy Miklós)

A régiek megbecsüléséről és a nagy elődökről szólva megjegyzi:

Régebben volt kontinuitás, szerettük az öregeket meg harcoltunk velük.

(...) Az embereket elfelejtik, de ápolni kell az emléküket.”

Szakonyi Károlyt a színház számára Benedek András, a Nemzeti Színház dramaturgja fedezte fel. „Könyvhét volt, és a Nemzeti művészbejárójánál dedikáltam. Andris jött, én nem ismertem őt korábban, és mondta, hogy jó hogy itt vagyok, elolvasta az első kötetemet, és érez benne drámai töltést. Nincs kedvem darabokat írni? (...) Benedek nagyon jó dramaturg volt, ki tudta hozni a műveket az íróból” – emlékszik vissza. Kezdetben, mint meséli, a líra felé is kirándulást tett. „Érdekelt a színház, a festészet, de aztán végül maradt az írás. Egy-két pillanatig versek, szerelmes versek. (...) [De] éreztem, hogy ez nem az, amit szeretnék” – jegyzi meg.

Az 1970-es Adáshiba című darab kapcsán Fáy megjegyzi, valószínűleg akkoriban még sokan fölhúzták a szemöldöküket, ha Jézus megjelent egy darabban. „Pozsonyi vendégjátékra készültünk, megnézte az Adáshibát Kádár, Kádárné meg Aczél, és a végén gratuláltak. Aczél azt mondta: nem parabola, utazhatnak” – emlékszik vissza Szakonyi Károly, hozzátéve: „Aczéllal nem voltunk mi rosszban. Még a Zsóka ment a Nemzetiben, amikor azt mondta, maga mindig olyan magánügyi darabokat ír. Hát, mondom, én nem érzem. Mindegy, azt mondta, de jön a felszabadulás huszadik vagy nem tudom, hanyadik évfordulója, írjon egy darabot arra. Mondom neki, nem biztos, hogy én azt meg tudom csinálni, másképpen születnek nálam a darabok. Áh, jöjjön föl és megbeszéljük, kap ösztöndíjat. Mondom: Aczél elvtárs, nem akarom megbántani, de nem megyek föl. Ha ezt nem mondom meg, bemegyek a csőbe. Nem haragudott meg” – foglalja össze az író.

A beszélgetés érinti még a dolgos hétköznapokat, az írásra szánt időt, a hangjátékokat, színdarabírási fogásokat és az egyik legutóbbi darabot, a Két nőt, amit március 27-én hallhat először a közönség a Játékszínben felolvasószínházi formában.

A teljes interjú itt olvasható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Plusz

Művészettel az orvostanhallgatók kiégése ellen

Empatikusabbak, jobb a kapcsolatuk a betegekkel, kevésbé hajlamosak a depresszióra és jobban bírják a terhelést – egy kutatás szerint a művészeti és humán tárgyak ilyen hatással vannak a diákokra. Ehhez pedig az is elég, ha zenét hallgatnak, nem muszáj maguknak is játszani valamilyen hangszeren.
Zenés színház

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Tánc

Mesternő, nagybetűvel

Lőrinc Katalin egy személyben aktív táncos, pedagógus és teoretikus. Június 25-én a Müpában mutatkoznak be tanítványai, akik már az ő új oktatási metódusa szerint végeztek a Táncművészeti Egyetemen. Emellett nemrég megjelent, A test mint szöveg című könyvéről is beszélgettünk.
Tánc

„Ne játszd túl, de kevés se legyél!”

Két életük van: az egyik az általános iskolában kezdődik minden reggel, mint minden átlagos gyereké, a másik délután egykor a Madách Musical Táncművészeti Iskolában, ahol felveszik a balettcipőt és elkezdik próbálni a Billy Elliot – a Musical című darabot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv kritika

Damaszkusz illata az arab tavasz előttről

A Szofia - avagy minden történet kezdete című könyvben megelevenedő Szíria egyszerre csábító, de veszélyes hely. Az elmúlt évek sajnálatos eseményei miatt már csak az utóbbi mondható el róla. A regény bemutatja, miért menekülnek el onnan tömegével az emberek, de azt is, a tragédiák ellenére miért vágyna vissza.
Könyv kányádi sándor

Versei minden nap velünk vannak

Nagyon fontos szerepet játszott a Kaláka együttes életében, szinte nincs nap, hogy ne játszanánk valahol megzenésített verseiből - mondta Gryllus Dániel. Szabó T. Anna szerint a költő tanító volt a szó legnemesebb értelmében.
Könyv gyász

Elhunyt Kányádi Sándor

A Kossuth-díjas költő 89 éves volt.
Könyv képregény

Lorántffy Zsuzsanna, a képregényhős

A Nyugat + zombik alkotója 1655-be teleportálja magát, hogy beszámoljon Apáczai Csere János és II. Rákóczi összetűzéséről. A képregény csak lazán épít a történelmi tényekre, inkább sajátos humorú kedvcsináló.
Könyv

"Hollywoodban úgy tartották: ezek a közép-európaiak, ezek tudják a szakmát"

Volt idő, amikor referenciának számított Hollywoodban, ha valaki Közép-Európából származott - mondta el Muszatics Péter, akinek a jelenségről írt könyve most, a Könyvhétre jelent meg. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a régióból származó filmesek hatása még mindig kézzel tapintható az amerikai filmeken.