Könyv

Száz éve született Örkény István

2012.04.05. 11:32
Ajánlom
A Tóték és a Macskajáték alkotója, az egyperces novellák műfajának megteremtője 1912. április 5-én született Budapesten.

"Amikor megszülettem, olyan feltűnően szép voltam, hogy a főorvos karjára vett, és szobáról szobára végigmutogatott a klinikán. Azt mondják, még mosolyogtam is, amitől a többi mamák irigyen felsóhajtottak. Ez röviddel az első világháború kitörése előtt történt, 1912-ben, s azt hiszem, ez volt egyetlen teljes értékű sikerem" - írta magáról Egyperces önéletrajzában az író, ám élete és művei alaposan rácáfoltak e rezignációra. Jómódú polgárcsalád sarja volt, patikus apja fiát is e pályára szánta. A piaristáknál érettségizett Örkény a pesti Műegyetemen 1934-ben előbb gyógyszerészi, majd 1941-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett, noha saját bevallása szerint világéletében írónak készült. Első írásai a barátaival alapított Keresztmetszet hasábjain jelentek meg, első jelentős novelláját a Szép Szó című folyóiratban közölték. Tengertánc című antifasiszta írására felfigyelt a hatóság is, ezért az 1938-39-es időszakot Londonban, majd Párizsban töltötte. 1941-ben jelent meg első novelláskötete Tengertánc címmel. 1942-ben munkaszolgálatosként a Doni Frontra, majd szovjet hadifogságba került, s csak 1946-ban térhetett haza. Ezt követően belépett a Magyar Kommunista Pártba és annak napilapja, a Szabad Nép munkatársa lett. A háborúban és a hadifogság alatt szerzett keserű tapasztalatait az Emlékezők (Amíg ide jutottunk) és a Lágerek népe című írásaiban, valamint a Voronyezs című drámájában örökítette meg.

1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színháza (a mai Vígszínház) dramaturgja volt, közben folyamatosan publikált. A kritika elismeréssel fogadta őszinte meggyőződésből fakadó, de a sematizmus jegyében fogant Házastársak című regényét, Lila tinta című elbeszélését viszont Révai József, az akkori kultúrpolitika teljhatalmú irányítója "fülledt és rohadt szexualitással" vádolta meg. Örkény 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, közben megjelent Hóviharban című novellakötete. 1955-ben József Attila-díjjal tüntették ki, ezt később, 1967-ben másodszor is megkapta. A Magyar Írók Szövetségének tagjaként tevékenyen részt vett az 1956-os forradalomban, október 30-án ő fogalmazta meg a Szabad Kossuth Rádió beköszöntőjét: "Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon." 1957-ben önkritikát gyakorolt, de évekig így is publikálási tilalom alatt állt, hogy családját eltartsa, ez idő alatt az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár mérnökeként dolgozott. 1962-től az Élet és Irodalom, a Kortárs, a Magyar Nemzet lapjain ismét publikálhatta novelláit. 1965-ben megjelent a korhoz nem köthető szerelmi vágy érzelmes-elégikus, ám finom humorral átszőtt ábrázolása, a Macskajáték drámájának kisregény-változata. 1966-ban kiadták a történelemnek, az önkénynek kiszolgáltatott kisember lázadásának szatirikus, szívszorító rajzát, a Tóték kisregény-változatát, és az irodalmi élet szenzációja volt a Jeruzsálem hercegnője című kötete is. 1968-ban jelent meg máig legnépszerűbb gyűjteménye, az Egyperces novellák, amelyek jeligéje: Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek. A Macskajáték és a Tóték a színházban és filmen is nagy sikert aratott, a világ számos pontján öregbítve írója hírnevét. 1969-ben a Tótékból Isten hozta őrnagy úr címmel Fábry Zoltán rendezett filmet, a Macskajátékot 1972-ben Makk Károly álmodta filmvászonra. Örkény munkásságát 1973-ban Kossuth-díjjal ismerték el.

Az író élete utolsó éveiben is aktívan dolgozott, egymás után mutatták be a Vérrokonok, majd a Kulcskeresők című drámáját, megjelent a halállal való szembenézés témáját feldolgozó Rózsakiállítás című kisregénye. Még megérte, hogy tíz éven keresztül betiltott drámája, a Pisti a vérzivatarban 1979 elején a Vígszínházban színre kerüljön. 1979 májusában megműtötték a gerincét, de betegségéből már nem tudott felgyógyulni, 1979. június 24-én meghalt. Hagyatékának harmadik felesége, Radnóti Zsuzsa dramaturg a gondozója. Darabjait azóta is folyamatosan játsszák, emlékét drámaírói ösztöndíj, színház és közterület őrzi.

Ha maradt egy perce:

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Életörömre hangolunk! – Szeptemberben jön a Zsidó Kulturális Fesztivál

Könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi és gyermekprogramokkal, hazai és nemzetközi művészekkel várja a látogatókat a 24. Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 4. és 12. között. A programokat hét fővárosi helyszínen rendezik meg.
Zenés színház

Traviata a fellegekben – a Fokvárosi Opera flashmobja

A dél-afrikai operatársulat tagjai repülőútjuk közben rövid produkcióval örvendeztették meg utastársaikat, a Brindisit adták elő, Verdi Traviatájából. Videó a cikkben!
Klasszikus

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Vizuál

Megkezdődött a Lefkovicsék gyászolnak forgatása

Keserédes, abszurd dramedynek ígérkezik Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak. A rendezőt elsősorban saját családja identitásának konfliktusai inspirálták. A film premierjére várhatóan jövő ősszel kerül sor.
Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv podcast

„Nem az a kérdés, hogy egy anya kiég-e, hanem hogy hányszor” – Goodwill Barbara a Lírástudókban

Női szerepekről, azok egyensúlyáról és a mindennapok kihívásainak megküzdési stratégiáiról, no meg legújabb könyvéről beszélgetett Goodwill Barbarával a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv kritika

Az év legszebb ajándéka Nádas Pétertől

A kis közösségek árnyoldalát jeleníti meg Nádas Péter legújabb, Rémtörténetek című regényében, amely egyfajta betekintés egy kis falu kollektív tudatába, ahol az elemi rosszindulat a legalapvetőbb viszony a másik emberhez.
Könyv hír

Fiatal versíróknak indított pályázatot a MANK

Tóth Krisztinától, Kemény Istvántól, Géczi Jánostól vagy épp Győrffy Ákostól is tanulhatnak a MANK versíró pályázatának győztesei. A fiatal, kötet nélküli szerzők kéziratait augusztus 19-ig várják, a tíz nyertes írásból antológia is készül. 
Könyv gyász

Elhunyt Konrád Áron

36 éves korában elhunyt Konrád Áron, aki gimnazista korában az egyik legígéretesebb költői tehetségnek számított. Konrád Áron három évvel édesapja, Konrád György halála után távozott.
Könyv ajánló

Könyv jelenik meg Ács János pályafutásáról

Sándor L. István kötete a kezdetektől tekinti át a hét éve elhunyt, meghatározó jelentőségű színházrendező, Ács János munkásságát, egészen első sikereitől a kaposvári Marat/Sade című előadásig, amelyet máig legenda övez.