Könyv

Szilánkos családtörténet egy széttört világban

2018.02.24. 14:59
Ajánlom
A Pulitzer-díjas író legújabb könyvében ismét az emlékezés nehézségeivel, a történelem viszonylagosságával foglalkozik. A Ragyog a Hold egy hamis-emlékirat rakétákkal, nácikkal és szerelemmel.

Michael Chabon, az elbeszélő, nagyapja ágya mellett ülve hallgatja végig annak fájdalomcsillapítóval átitatott monológját életről és halálról - ez a Ragyog a hold kerettörténete. A visszaemlékezés során megelevenedik a II. világháború, kapunk történeteket rakátamodellezésről és a börtönéletről, egy gondokkal terhelt házasságból, elnyomott és kiélt vágyakból, titkokból és hazugságokból. És hogy mi történt a valóságban?

Michael Chabon leült nagyapja halálos ágya mellé, és hallgatott - minden, a regényben megelevenedő történet az író képzeletének szüleménye.

Vagy mégsem.

Már ennyiből is sejthetjük, hogy a regény valódi mondanivalója nem az egyes történetek tanulságaiban, vagy abban rejlik, hogy azok mennyire valóságosak vagy kitaláltak. A hangsúly a múlt rekonstrukciójának komplikáltságában van - ez pedig az író előző műveiben is központi témaként szolgált. 

Michael Chabon: Ragyog a hold (forrás: 21. Század Kiadó)

Michael Chabon: Ragyog a hold (forrás: 21. Század Kiadó)

Michael Chabon a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb és legmenőbb neve; Hugo-, Nebula-, és Pulitzer-díjas író, akit díjai mellett  gyönyörűen gördülő, szépen kimunkált mondatai és érdekes gondolatkísérletei emelnek a "komoly" írók közé, ha létezik ilyen kategória. Ugyanakkor van annyira laza és szabadszájú, hogy a fiatalabbak körében is népszerűnek számít - művei tele vannak popkulturális utalásokkal, ő maga pedig szívesen merít a bölcsészeti karokon még mindig alantasnak számító képregényekből, régi tévéműsorokból és ponyvákból.

Nem tesz különbséget a magas és alacsony kultúra között, apjától ugyanis azt a felfogást tanulta, miszerint a lényeg, hogy a művészet örömet okozzon. 

Chabon 11 éves volt amikor rájött, hogy a világ valójában egy széttört valami: szülei ekkor váltak el, ez pedig traumatikus élményt okozott a kisfiúnak. Rájött viszont arra is, hogy nem csak az ő világa tört össze, hanem ez a töredezettség  mindig, mindenüttnott van. Ez az élménye mai napig meghatározza írói látásmódját.

Történeteit apró szilánkokból rakja össze, amelyek írásai végére összeállnak ugyan egy egésszé, de csak mint a darabjaiból pillanatragasztózott virágcserép - a repedéseket nem lehet eltüntetni.

Első regénye The Mysteries of Pittsburgh címen 1988-ban jelent meg. Egyetemi disszertációként írta meg a University of California, Irvine-en, ahol kreatív írást tanult, tanára pedig beajánlotta a művet egy kiadónak - a kéziratért rekordárat fizettek. Maga a regény szintén hatalmas siker lett, amin felbuzdulva Chabon egyből dolgozni kezdett következő könyvén. Öt éven át írta Fountain City című könyvét, 1500 oldalig jutott, a végét pedig még sehol nem látta. Ügynökének elküldött belőle egy 672 oldalas vázlatot, de az visszautasította az írást. Chabon tudta, hogy baj van a kézirattal, ugyanakkor nem is akarta elengedni művét, amire nemcsak éveket áldozott, de már az előleget is felvette rá.

Végül meghozta élete egyik legnehezebb döntését, és kukába dobta az eposzi méretű zagyvaságot - de mégsem teljesen.

Ez lett ugyanis az alapja következő regényének: a Wonder Boys egy válságba jutott íróról szól, aki sikeres debütálása után évekig dolgozik következő könyvén, és több ezer oldal után még mindig nem tart sehol, ráadásul magánélete is zsákutcába jutott. A regényből 2000-ben zseniális film is készült Michael Douglas főszereplésével.

Wonder Boys - Pokoli hétvége című film

Wonder Boys - Pokoli hétvége című film

Chabonnak nemcsak műveit adaptálták (első regényéből 2008-ban készült film Rejtélyes nyár címen - nagyjából olyan semmitmondó lett, mint a címe), de ő maga is dolgozott filmeken: a rekordbevételű Pókember 2. mellett minden idők egyik legnagyobb buktája, a John Carter forgatókönyvébe is besegített. Jelenleg négy filmterven dolgozik, köztük egy sorozatén is. 1999-ben írt már egy TV pilotot, ami egy lemezboltban dolgozók zűrös magánéletébe ad betekintést - végül sorozat nem lett belőle, de ez képezte a 2012-ben megjelent Telegraph Avenue című regényének alapját. 

Legnagyobb sikere, eddigi karrierje főműve 2000-ben jelent meg The Amazing Adventures of kavalier & clay címen.

Gyakorlatilag letarolta az irodalmi életet, szinte csak szuperlatívuszokban írtak róla, a legenyhébb dicséret is formabontóként jellemezte. A regény a címbeli párosról, Kavalier-ről és Clay-ről szól - előbbi Houdini-rajongó artista, aki legnagyobb mutatványaként a nácik elől Amerikába szökött utóbbihoz, a brooklyni képregényrajongó unokatestvérhez. Álmaikból, vágyaikból és félelmeikből  ketten együtt megalkotják saját képregényhősüket, és elindulnak a siker felé. A könyvet Philip Roth Amerikai pasztoráljához vagy Don DeLillo Underworld-jéhez hasonlították, mint olyan művet, ami művészi formában tárja elénk a XX. század közepének Amerikáját. Különösen éltették a regény nyelvezetét, amelyen a témához illeszkedve erősen érződik a képregény-esztétika hatása - Chabon ezt vitatja, szerinte ő semmiféle varázslatot nem hajtott végre, egyszeren leírta a dolgokat úgy, ahogy gondolta.

De persze Van Gogh is realistának tartotta magát

- tette hozzá

A Kavalier & Clay-ért 2001-ben elnyerte a Pulitzer-díjat - ez sajnos nem jelent még meg magyarul, másik nagy sikere és díjhalmozó kötete, a Jiddis Rendőrök Szövetsége viszont igen. Ebben egy olyan világot mutat be, ahol az európai zsidók Alaszkában nyertek menedéket a II. világháború során - hasonló evakulációs terv valóban létezett Amerikában, de végül elvetették.

Ez a fajta alternatív történelem-szemlélet hajtja a most magyarul megjelent Ragyog a hold című regényét is. A könyv emlékirat és regény furcsa elegye - maga Chabon így ír az előszóban:

Az emlékirat készítése közben ragaszkodtam a tényekhez, kivéve, amikor a tények nem voltak hajlandóak idomulni az emlékezethez, az elbeszélői szándékhoz vagy az általam előnyben részesített igazsághoz. 

GettyImages-660766114

GettyImages-660766114 (Fotó/Forrás: Awakening / Getty Images Hungary)

A műfajmegjelölésre különösen érzékeny amerikai kritikusok sokat rugóztak azon, mi az igaz történet a regényben, és mi a fikció - egy interjúban maga Chabon erre James Frey Millió apró darabban című művét hozta példaként. Frey regényként sehol sem tudta megjelentetni írását, ezért megváltoztatta annak műfaját emlékirattá - máris talált kiadót, a regény pedig hatalmas siker lett. Később, amikor kiderült a turpisság, Frey-nek szabályosan kanosszajárásban kellett részt vennie és bocsánatért esedeznie.

Chabon szerint mindez baromira álságos, hiszen bármennyire valósághű szeretne maradni egy író, egy memoár mindig fikciós történet lesz.

Ő ezt egy lépéssel tovább vitte a Ragyog a hold-ban.

A regény fülszövege Forrest Gump-szerű történetet ígér: egy család életén keresztül Amerika egy jelentős korszaka elevenedik meg a lapokon. Ez valójában inkább egy olvasócsalogató horog, csak úgy, mint ez az egész visszaemlékezős-memoáros keret. A Ragyog a hold ugyanis főképp azt vizsgálja, hogyan áll össze egy családi legendárium: miként válnak konszenzusos narratívává az apáról fiúra, anyáról lányra öröklődö anekdoták, hogyan betonozódnak be a vasárnapi családi ebédnél megelevenedő sztorik. Mennyire befolyásolja jelenünket, az utánunk következő generáció életét és felfogását a múlt és múltbeli sérelmeink, ki lehet-e törni abból a mókuskerékból, amibe egy szerencsétlen történelmi fordulat, vagy egy pszichológiai-szervi betegség irányított minket akaratunkon kívül. 

A már emlegetett töredezettség az olvasmányélményt is nagyban befolyásolja: olyan, mintha az egész könyv kisebb-nagyobb történetekből állna, amit Chabon szintén a narratívába illesztett alakja kötne össze magyarázó-elemző módon. A történetek közül akadnak gyengébbek, de a többségük érdekes és izgalmas: hogyan próbálja két katona egy híd felrobbantásával bebizonyítani feletteseik töketlenségét; hogyan talál egymásra két, a múlt batyujait még mindig cipelő fiatal egy zsidó hitközösségben; hogyan fedezi fel újra a szexualitást egy idős ember egy floridai nyugdíjas lakóparkban. A sztorik néha rímelnek egymásra, néha viszont semmi közük egymáshoz - a fülszövegnek annyiban igaza van, hogy egy fél évszázadot fognak át, és néha valóban akad köztük történelmi ihletettségű epizód is, azonban minden más csak a mi utólagos interpretálásunk.

Mi látjuk bele mindebbe Amerika, vagy a világ szimbolikus történetét és mi töltjük ki az egyes darabkák közötti lyukakat is - pont úgy, ahogy értelmes egésszé próbáljuk formálni a szüleinktől hallott családi sztorikat is.

Így kötjük össze gondolatban a fényképalbumba ragasztott megsárgult fényképeket is, vagy próbálunk értelmet keresni egy már elhunyt szerettünk döntéseiben. Épp ez a Ragyog a hold lényege: hogy mi a hazugság és mi az igazság, lényegtelen, mert csak az egyénen múlik. 

A könyv a 21. Század Kiadó KULT könyvek sorozatában jelent meg. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Jazz/World

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.
Vizuál

Tölts egy napot Woody Allennel

November 28-án érkezik a hazai mozikba Woody Allen legújabb filmje, az Egy esős nap New Yorkban. Ebből az alkalomból Woody Allen-napot tartanak a Kino Cafe Moziban, a mester utóbbi években készített legjobb filmjeivel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Fekete István és Csontváry Kosztka Tivadar kézírása is kalapács alá kerül

Gundel Károly Szomory Dezsőnek dedikált, a vendéglátás művészetéről írt kötete, Csontváry Kosztka Tivadar, ezidáig még sosem árverezett, saját maga által kiadott, a „Lángész - Ki lehet és ki nem lehet zseni” című röpirata és még számos érdekesség a könyvaukción.
Könyv ajánló

Különleges kiadás a Harry Potter megjelenésének 20. évfordulójára

Harry Potter és a tűz serlege illusztrált kiadása, illetve a Griffendél, a Mardekár, a Hugrabug és a Hollóhát, vagyis a Roxfort varázslóházainak színeit viselő, csíkos élfestett kötetek a Harry Potter és a bölcsek kövéből.
Könyv hír

Jo Nesbø Magyarországra látogat

Jövő év áprilisában a Könyvfesztiválon teszi tiszteletét a skandináv krimik koronázatlan királya – jelentette be Facebook-oldalán a könyvei magyar megjelenéséért felelős Animus Kiadó.
Könyv gyász

Elhunyt Tarbay Ede, a Varjúdombi mesék szerzője

A József Attila-díjas író, költő, műfordító, dramaturg életének 88. évében, november 9-én hunyt el.
Könyv galéria

Meghitt pillanatok Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni fényképalbumából - Galéria

A fényképek között akadnak ismerős fotók és eddig soha nem látott képek is. Kapcsolatuk szívet melengető közös portréi mellett helyet kapott mindkettejük gyerekkora és családja, számos kirándulás, strandon töltött nap vagy némi síelés is. 1944. november 9-én halt meg Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja.