Könyv

Szilánkos családtörténet egy széttört világban

2018.02.24. 14:59
Ajánlom
A Pulitzer-díjas író legújabb könyvében ismét az emlékezés nehézségeivel, a történelem viszonylagosságával foglalkozik. A Ragyog a Hold egy hamis-emlékirat rakétákkal, nácikkal és szerelemmel.

Michael Chabon, az elbeszélő, nagyapja ágya mellett ülve hallgatja végig annak fájdalomcsillapítóval átitatott monológját életről és halálról - ez a Ragyog a hold kerettörténete. A visszaemlékezés során megelevenedik a II. világháború, kapunk történeteket rakátamodellezésről és a börtönéletről, egy gondokkal terhelt házasságból, elnyomott és kiélt vágyakból, titkokból és hazugságokból. És hogy mi történt a valóságban?

Michael Chabon leült nagyapja halálos ágya mellé, és hallgatott - minden, a regényben megelevenedő történet az író képzeletének szüleménye.

Vagy mégsem.

Már ennyiből is sejthetjük, hogy a regény valódi mondanivalója nem az egyes történetek tanulságaiban, vagy abban rejlik, hogy azok mennyire valóságosak vagy kitaláltak. A hangsúly a múlt rekonstrukciójának komplikáltságában van - ez pedig az író előző műveiben is központi témaként szolgált. 

Michael Chabon: Ragyog a hold (forrás: 21. Század Kiadó)

Michael Chabon: Ragyog a hold (forrás: 21. Század Kiadó)

Michael Chabon a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb és legmenőbb neve; Hugo-, Nebula-, és Pulitzer-díjas író, akit díjai mellett  gyönyörűen gördülő, szépen kimunkált mondatai és érdekes gondolatkísérletei emelnek a "komoly" írók közé, ha létezik ilyen kategória. Ugyanakkor van annyira laza és szabadszájú, hogy a fiatalabbak körében is népszerűnek számít - művei tele vannak popkulturális utalásokkal, ő maga pedig szívesen merít a bölcsészeti karokon még mindig alantasnak számító képregényekből, régi tévéműsorokból és ponyvákból.

Nem tesz különbséget a magas és alacsony kultúra között, apjától ugyanis azt a felfogást tanulta, miszerint a lényeg, hogy a művészet örömet okozzon. 

Chabon 11 éves volt amikor rájött, hogy a világ valójában egy széttört valami: szülei ekkor váltak el, ez pedig traumatikus élményt okozott a kisfiúnak. Rájött viszont arra is, hogy nem csak az ő világa tört össze, hanem ez a töredezettség  mindig, mindenüttnott van. Ez az élménye mai napig meghatározza írói látásmódját.

Történeteit apró szilánkokból rakja össze, amelyek írásai végére összeállnak ugyan egy egésszé, de csak mint a darabjaiból pillanatragasztózott virágcserép - a repedéseket nem lehet eltüntetni.

Első regénye The Mysteries of Pittsburgh címen 1988-ban jelent meg. Egyetemi disszertációként írta meg a University of California, Irvine-en, ahol kreatív írást tanult, tanára pedig beajánlotta a művet egy kiadónak - a kéziratért rekordárat fizettek. Maga a regény szintén hatalmas siker lett, amin felbuzdulva Chabon egyből dolgozni kezdett következő könyvén. Öt éven át írta Fountain City című könyvét, 1500 oldalig jutott, a végét pedig még sehol nem látta. Ügynökének elküldött belőle egy 672 oldalas vázlatot, de az visszautasította az írást. Chabon tudta, hogy baj van a kézirattal, ugyanakkor nem is akarta elengedni művét, amire nemcsak éveket áldozott, de már az előleget is felvette rá.

Végül meghozta élete egyik legnehezebb döntését, és kukába dobta az eposzi méretű zagyvaságot - de mégsem teljesen.

Ez lett ugyanis az alapja következő regényének: a Wonder Boys egy válságba jutott íróról szól, aki sikeres debütálása után évekig dolgozik következő könyvén, és több ezer oldal után még mindig nem tart sehol, ráadásul magánélete is zsákutcába jutott. A regényből 2000-ben zseniális film is készült Michael Douglas főszereplésével.

Wonder Boys - Pokoli hétvége című film

Wonder Boys - Pokoli hétvége című film

Chabonnak nemcsak műveit adaptálták (első regényéből 2008-ban készült film Rejtélyes nyár címen - nagyjából olyan semmitmondó lett, mint a címe), de ő maga is dolgozott filmeken: a rekordbevételű Pókember 2. mellett minden idők egyik legnagyobb buktája, a John Carter forgatókönyvébe is besegített. Jelenleg négy filmterven dolgozik, köztük egy sorozatén is. 1999-ben írt már egy TV pilotot, ami egy lemezboltban dolgozók zűrös magánéletébe ad betekintést - végül sorozat nem lett belőle, de ez képezte a 2012-ben megjelent Telegraph Avenue című regényének alapját. 

Legnagyobb sikere, eddigi karrierje főműve 2000-ben jelent meg The Amazing Adventures of kavalier & clay címen.

Gyakorlatilag letarolta az irodalmi életet, szinte csak szuperlatívuszokban írtak róla, a legenyhébb dicséret is formabontóként jellemezte. A regény a címbeli párosról, Kavalier-ről és Clay-ről szól - előbbi Houdini-rajongó artista, aki legnagyobb mutatványaként a nácik elől Amerikába szökött utóbbihoz, a brooklyni képregényrajongó unokatestvérhez. Álmaikból, vágyaikból és félelmeikből  ketten együtt megalkotják saját képregényhősüket, és elindulnak a siker felé. A könyvet Philip Roth Amerikai pasztoráljához vagy Don DeLillo Underworld-jéhez hasonlították, mint olyan művet, ami művészi formában tárja elénk a XX. század közepének Amerikáját. Különösen éltették a regény nyelvezetét, amelyen a témához illeszkedve erősen érződik a képregény-esztétika hatása - Chabon ezt vitatja, szerinte ő semmiféle varázslatot nem hajtott végre, egyszeren leírta a dolgokat úgy, ahogy gondolta.

De persze Van Gogh is realistának tartotta magát

- tette hozzá

A Kavalier & Clay-ért 2001-ben elnyerte a Pulitzer-díjat - ez sajnos nem jelent még meg magyarul, másik nagy sikere és díjhalmozó kötete, a Jiddis Rendőrök Szövetsége viszont igen. Ebben egy olyan világot mutat be, ahol az európai zsidók Alaszkában nyertek menedéket a II. világháború során - hasonló evakulációs terv valóban létezett Amerikában, de végül elvetették.

Ez a fajta alternatív történelem-szemlélet hajtja a most magyarul megjelent Ragyog a hold című regényét is. A könyv emlékirat és regény furcsa elegye - maga Chabon így ír az előszóban:

Az emlékirat készítése közben ragaszkodtam a tényekhez, kivéve, amikor a tények nem voltak hajlandóak idomulni az emlékezethez, az elbeszélői szándékhoz vagy az általam előnyben részesített igazsághoz. 

GettyImages-660766114

GettyImages-660766114 (Fotó/Forrás: Awakening / Getty Images Hungary)

A műfajmegjelölésre különösen érzékeny amerikai kritikusok sokat rugóztak azon, mi az igaz történet a regényben, és mi a fikció - egy interjúban maga Chabon erre James Frey Millió apró darabban című művét hozta példaként. Frey regényként sehol sem tudta megjelentetni írását, ezért megváltoztatta annak műfaját emlékirattá - máris talált kiadót, a regény pedig hatalmas siker lett. Később, amikor kiderült a turpisság, Frey-nek szabályosan kanosszajárásban kellett részt vennie és bocsánatért esedeznie.

Chabon szerint mindez baromira álságos, hiszen bármennyire valósághű szeretne maradni egy író, egy memoár mindig fikciós történet lesz.

Ő ezt egy lépéssel tovább vitte a Ragyog a hold-ban.

A regény fülszövege Forrest Gump-szerű történetet ígér: egy család életén keresztül Amerika egy jelentős korszaka elevenedik meg a lapokon. Ez valójában inkább egy olvasócsalogató horog, csak úgy, mint ez az egész visszaemlékezős-memoáros keret. A Ragyog a hold ugyanis főképp azt vizsgálja, hogyan áll össze egy családi legendárium: miként válnak konszenzusos narratívává az apáról fiúra, anyáról lányra öröklődö anekdoták, hogyan betonozódnak be a vasárnapi családi ebédnél megelevenedő sztorik. Mennyire befolyásolja jelenünket, az utánunk következő generáció életét és felfogását a múlt és múltbeli sérelmeink, ki lehet-e törni abból a mókuskerékból, amibe egy szerencsétlen történelmi fordulat, vagy egy pszichológiai-szervi betegség irányított minket akaratunkon kívül. 

A már emlegetett töredezettség az olvasmányélményt is nagyban befolyásolja: olyan, mintha az egész könyv kisebb-nagyobb történetekből állna, amit Chabon szintén a narratívába illesztett alakja kötne össze magyarázó-elemző módon. A történetek közül akadnak gyengébbek, de a többségük érdekes és izgalmas: hogyan próbálja két katona egy híd felrobbantásával bebizonyítani feletteseik töketlenségét; hogyan talál egymásra két, a múlt batyujait még mindig cipelő fiatal egy zsidó hitközösségben; hogyan fedezi fel újra a szexualitást egy idős ember egy floridai nyugdíjas lakóparkban. A sztorik néha rímelnek egymásra, néha viszont semmi közük egymáshoz - a fülszövegnek annyiban igaza van, hogy egy fél évszázadot fognak át, és néha valóban akad köztük történelmi ihletettségű epizód is, azonban minden más csak a mi utólagos interpretálásunk.

Mi látjuk bele mindebbe Amerika, vagy a világ szimbolikus történetét és mi töltjük ki az egyes darabkák közötti lyukakat is - pont úgy, ahogy értelmes egésszé próbáljuk formálni a szüleinktől hallott családi sztorikat is.

Így kötjük össze gondolatban a fényképalbumba ragasztott megsárgult fényképeket is, vagy próbálunk értelmet keresni egy már elhunyt szerettünk döntéseiben. Épp ez a Ragyog a hold lényege: hogy mi a hazugság és mi az igazság, lényegtelen, mert csak az egyénen múlik. 

A könyv a 21. Század Kiadó KULT könyvek sorozatában jelent meg. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv képregény

Lorántffy Zsuzsanna, a képregényhős

A Nyugat + zombik alkotója 1655-be teleportálja magát, hogy beszámoljon Apáczai Csere János és II. Rákóczi összetűzéséről. A képregény csak lazán épít a történelmi tényekre, inkább sajátos humorú kedvcsináló.
Könyv

"Hollywoodban úgy tartották: ezek a közép-európaiak, ezek tudják a szakmát"

Volt idő, amikor referenciának számított Hollywoodban, ha valaki Közép-Európából származott - mondta el Muszatics Péter, akinek a jelenségről írt könyve most, a Könyvhétre jelent meg. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a régióból származó filmesek hatása még mindig kézzel tapintható az amerikai filmeken.
Könyv

Ezek voltak a tavalyi év legjobb és legszebb gyerekkönyvei

Átadták az ÉV Gyerekkönyve valamint a 2017-es Szép Magyar Könyv díjakat - elismerést kapott többek között Sepsi László és Péczely Dóra is.
Könyv könyvhét

"Mintha a mese szó eleve azt sugalmazná, nem kell komolyan venni"

Megnyílt a 89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapok budapesti rendezvénye a Vörösmarty téren. A hétfőig tartó programsorozatot Berg Judit író nyitotta meg, emlékeztetve, hogy a felnőtteknek szóló kiadványok mellett gyerekkönyvekkel is készültek a kiadók.
Könyv ünnepi könyvhét

15+1 könyv, amit meg kell szerezned a Könyvhéten

Mutatjuk, mi melyik köteteket szerezzük meg mindenképpen a június 7. és 11. között megrendezett 89. Ünnepi Könyvhéten. A regények, novellák és versek mellett arra biztatjuk olvasóinkat, hogy egy kicsit bátrabban kalandozzunk az irodalom határterületein is.