Könyv

Szilánkos családtörténet egy széttört világban

2018.02.24. 14:59
Ajánlom
A Pulitzer-díjas író legújabb könyvében ismét az emlékezés nehézségeivel, a történelem viszonylagosságával foglalkozik. A Ragyog a Hold egy hamis-emlékirat rakétákkal, nácikkal és szerelemmel.

Michael Chabon, az elbeszélő, nagyapja ágya mellett ülve hallgatja végig annak fájdalomcsillapítóval átitatott monológját életről és halálról - ez a Ragyog a hold kerettörténete. A visszaemlékezés során megelevenedik a II. világháború, kapunk történeteket rakátamodellezésről és a börtönéletről, egy gondokkal terhelt házasságból, elnyomott és kiélt vágyakból, titkokból és hazugságokból. És hogy mi történt a valóságban?

Michael Chabon leült nagyapja halálos ágya mellé, és hallgatott - minden, a regényben megelevenedő történet az író képzeletének szüleménye.

Vagy mégsem.

Már ennyiből is sejthetjük, hogy a regény valódi mondanivalója nem az egyes történetek tanulságaiban, vagy abban rejlik, hogy azok mennyire valóságosak vagy kitaláltak. A hangsúly a múlt rekonstrukciójának komplikáltságában van - ez pedig az író előző műveiben is központi témaként szolgált. 

Michael Chabon: Ragyog a hold (forrás: 21. Század Kiadó)

Michael Chabon: Ragyog a hold (forrás: 21. Század Kiadó)

Michael Chabon a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb és legmenőbb neve; Hugo-, Nebula-, és Pulitzer-díjas író, akit díjai mellett  gyönyörűen gördülő, szépen kimunkált mondatai és érdekes gondolatkísérletei emelnek a "komoly" írók közé, ha létezik ilyen kategória. Ugyanakkor van annyira laza és szabadszájú, hogy a fiatalabbak körében is népszerűnek számít - művei tele vannak popkulturális utalásokkal, ő maga pedig szívesen merít a bölcsészeti karokon még mindig alantasnak számító képregényekből, régi tévéműsorokból és ponyvákból.

Nem tesz különbséget a magas és alacsony kultúra között, apjától ugyanis azt a felfogást tanulta, miszerint a lényeg, hogy a művészet örömet okozzon. 

Chabon 11 éves volt amikor rájött, hogy a világ valójában egy széttört valami: szülei ekkor váltak el, ez pedig traumatikus élményt okozott a kisfiúnak. Rájött viszont arra is, hogy nem csak az ő világa tört össze, hanem ez a töredezettség  mindig, mindenüttnott van. Ez az élménye mai napig meghatározza írói látásmódját.

Történeteit apró szilánkokból rakja össze, amelyek írásai végére összeállnak ugyan egy egésszé, de csak mint a darabjaiból pillanatragasztózott virágcserép - a repedéseket nem lehet eltüntetni.

Első regénye The Mysteries of Pittsburgh címen 1988-ban jelent meg. Egyetemi disszertációként írta meg a University of California, Irvine-en, ahol kreatív írást tanult, tanára pedig beajánlotta a művet egy kiadónak - a kéziratért rekordárat fizettek. Maga a regény szintén hatalmas siker lett, amin felbuzdulva Chabon egyből dolgozni kezdett következő könyvén. Öt éven át írta Fountain City című könyvét, 1500 oldalig jutott, a végét pedig még sehol nem látta. Ügynökének elküldött belőle egy 672 oldalas vázlatot, de az visszautasította az írást. Chabon tudta, hogy baj van a kézirattal, ugyanakkor nem is akarta elengedni művét, amire nemcsak éveket áldozott, de már az előleget is felvette rá.

Végül meghozta élete egyik legnehezebb döntését, és kukába dobta az eposzi méretű zagyvaságot - de mégsem teljesen.

Ez lett ugyanis az alapja következő regényének: a Wonder Boys egy válságba jutott íróról szól, aki sikeres debütálása után évekig dolgozik következő könyvén, és több ezer oldal után még mindig nem tart sehol, ráadásul magánélete is zsákutcába jutott. A regényből 2000-ben zseniális film is készült Michael Douglas főszereplésével.

Wonder Boys - Pokoli hétvége című film

Wonder Boys - Pokoli hétvége című film

Chabonnak nemcsak műveit adaptálták (első regényéből 2008-ban készült film Rejtélyes nyár címen - nagyjából olyan semmitmondó lett, mint a címe), de ő maga is dolgozott filmeken: a rekordbevételű Pókember 2. mellett minden idők egyik legnagyobb buktája, a John Carter forgatókönyvébe is besegített. Jelenleg négy filmterven dolgozik, köztük egy sorozatén is. 1999-ben írt már egy TV pilotot, ami egy lemezboltban dolgozók zűrös magánéletébe ad betekintést - végül sorozat nem lett belőle, de ez képezte a 2012-ben megjelent Telegraph Avenue című regényének alapját. 

Legnagyobb sikere, eddigi karrierje főműve 2000-ben jelent meg The Amazing Adventures of kavalier & clay címen.

Gyakorlatilag letarolta az irodalmi életet, szinte csak szuperlatívuszokban írtak róla, a legenyhébb dicséret is formabontóként jellemezte. A regény a címbeli párosról, Kavalier-ről és Clay-ről szól - előbbi Houdini-rajongó artista, aki legnagyobb mutatványaként a nácik elől Amerikába szökött utóbbihoz, a brooklyni képregényrajongó unokatestvérhez. Álmaikból, vágyaikból és félelmeikből  ketten együtt megalkotják saját képregényhősüket, és elindulnak a siker felé. A könyvet Philip Roth Amerikai pasztoráljához vagy Don DeLillo Underworld-jéhez hasonlították, mint olyan művet, ami művészi formában tárja elénk a XX. század közepének Amerikáját. Különösen éltették a regény nyelvezetét, amelyen a témához illeszkedve erősen érződik a képregény-esztétika hatása - Chabon ezt vitatja, szerinte ő semmiféle varázslatot nem hajtott végre, egyszeren leírta a dolgokat úgy, ahogy gondolta.

De persze Van Gogh is realistának tartotta magát

- tette hozzá

A Kavalier & Clay-ért 2001-ben elnyerte a Pulitzer-díjat - ez sajnos nem jelent még meg magyarul, másik nagy sikere és díjhalmozó kötete, a Jiddis Rendőrök Szövetsége viszont igen. Ebben egy olyan világot mutat be, ahol az európai zsidók Alaszkában nyertek menedéket a II. világháború során - hasonló evakulációs terv valóban létezett Amerikában, de végül elvetették.

Ez a fajta alternatív történelem-szemlélet hajtja a most magyarul megjelent Ragyog a hold című regényét is. A könyv emlékirat és regény furcsa elegye - maga Chabon így ír az előszóban:

Az emlékirat készítése közben ragaszkodtam a tényekhez, kivéve, amikor a tények nem voltak hajlandóak idomulni az emlékezethez, az elbeszélői szándékhoz vagy az általam előnyben részesített igazsághoz. 

GettyImages-660766114

GettyImages-660766114 (Fotó/Forrás: Awakening / Getty Images Hungary)

A műfajmegjelölésre különösen érzékeny amerikai kritikusok sokat rugóztak azon, mi az igaz történet a regényben, és mi a fikció - egy interjúban maga Chabon erre James Frey Millió apró darabban című művét hozta példaként. Frey regényként sehol sem tudta megjelentetni írását, ezért megváltoztatta annak műfaját emlékirattá - máris talált kiadót, a regény pedig hatalmas siker lett. Később, amikor kiderült a turpisság, Frey-nek szabályosan kanosszajárásban kellett részt vennie és bocsánatért esedeznie.

Chabon szerint mindez baromira álságos, hiszen bármennyire valósághű szeretne maradni egy író, egy memoár mindig fikciós történet lesz.

Ő ezt egy lépéssel tovább vitte a Ragyog a hold-ban.

A regény fülszövege Forrest Gump-szerű történetet ígér: egy család életén keresztül Amerika egy jelentős korszaka elevenedik meg a lapokon. Ez valójában inkább egy olvasócsalogató horog, csak úgy, mint ez az egész visszaemlékezős-memoáros keret. A Ragyog a hold ugyanis főképp azt vizsgálja, hogyan áll össze egy családi legendárium: miként válnak konszenzusos narratívává az apáról fiúra, anyáról lányra öröklődö anekdoták, hogyan betonozódnak be a vasárnapi családi ebédnél megelevenedő sztorik. Mennyire befolyásolja jelenünket, az utánunk következő generáció életét és felfogását a múlt és múltbeli sérelmeink, ki lehet-e törni abból a mókuskerékból, amibe egy szerencsétlen történelmi fordulat, vagy egy pszichológiai-szervi betegség irányított minket akaratunkon kívül. 

A már emlegetett töredezettség az olvasmányélményt is nagyban befolyásolja: olyan, mintha az egész könyv kisebb-nagyobb történetekből állna, amit Chabon szintén a narratívába illesztett alakja kötne össze magyarázó-elemző módon. A történetek közül akadnak gyengébbek, de a többségük érdekes és izgalmas: hogyan próbálja két katona egy híd felrobbantásával bebizonyítani feletteseik töketlenségét; hogyan talál egymásra két, a múlt batyujait még mindig cipelő fiatal egy zsidó hitközösségben; hogyan fedezi fel újra a szexualitást egy idős ember egy floridai nyugdíjas lakóparkban. A sztorik néha rímelnek egymásra, néha viszont semmi közük egymáshoz - a fülszövegnek annyiban igaza van, hogy egy fél évszázadot fognak át, és néha valóban akad köztük történelmi ihletettségű epizód is, azonban minden más csak a mi utólagos interpretálásunk.

Mi látjuk bele mindebbe Amerika, vagy a világ szimbolikus történetét és mi töltjük ki az egyes darabkák közötti lyukakat is - pont úgy, ahogy értelmes egésszé próbáljuk formálni a szüleinktől hallott családi sztorikat is.

Így kötjük össze gondolatban a fényképalbumba ragasztott megsárgult fényképeket is, vagy próbálunk értelmet keresni egy már elhunyt szerettünk döntéseiben. Épp ez a Ragyog a hold lényege: hogy mi a hazugság és mi az igazság, lényegtelen, mert csak az egyénen múlik. 

A könyv a 21. Század Kiadó KULT könyvek sorozatában jelent meg. 

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Hungarikum lehetne a versmondás

A Mondj Te Is Egy Verset Egyesületet alapítójával, Takács Bencével beszélgettünk, aki immár fél éve rendszeresen pódiumbeszélgetéseken, közösségi versmondó esteken és online zenés produkciókkal népszerűsíti a versmondást.
Könyv hír

Dragomán Györgyöt a Berlini Művészeti Akadémia tagjává választották

Harminc új taggal bővítette művészeti tagozatait a Berlini Művészeti Akadémia, amelynek irodalmi szekcióját ezentúl Dragomán György író is erősíti – adta hírül az intézmény.
Könyv magazin

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.
Könyv gyász

Elhunyt Kabdebó Lóránt

Életének nyolcvanhatodik évében, hétfőn elhunyt Kabdebó Lóránt magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum hétfőn az MTI-vel.
Könyv magazin

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.