Könyv

Szinte lehetetlen összeszedni Karinthy teljes életművét

2019.04.09. 17:35
Ajánlom
Karinthy Frigyest ma a magyar irodalom humoristájaként tartjuk számon, pedig ő maga a verseit is maradandónak tartotta. Másokkal ellentétben viszont soha nem rendszerezte műveit, nem csoda, hogy elő-előkerülnek újabb darabjai. Fráter Zoltán is talált egyet.

Mese egy eltévedt kis villamosról – ez a címe annak a Karinthy Frigyes-versnek, amelyre Fráter Zoltán irodalomtörténész, az ELTE BTK docense a Borsszem Jankó című szatirikus lapban bukkant rá. De még mielőtt megmutatnánk a verset, érdemes megvizsgálni, hogy miért bukkan fel ilyen gyakran eltűnt alkotása a szerzőnek (mi már a másodikról számolunk be, az előzőről itt olvashatnak).

Az összkiadásból kimaradt Karinthy-vers került elő

Kapcsolódó

Az összkiadásból kimaradt Karinthy-vers került elő

Egy 1907-es magazinban tévesen Kanuthy Frigyesként tüntették fel a humoráról ismert írót, így kerülhette el a vers a Karinthy-összkiadás szerkesztőinek figyelmét.

FraterZoltan-132200.jpg

Fráter Zoltán (Fotó/Forrás: Szász Marcell)

Habár Karinthy Frigyest a széles olvasóközönség ma az Így írtok ti és a Tanár úr kérem szerzőjeként ismeri, aki elvétve írt „komoly” műveket is (Utazás a koponyám körül), maga a szerző egészen másképp gondolkodott a lírájáról. Maradandó értékeknek tartotta verseit, sőt sajátos filozófiáját fejtegető írásait is nagy becsben tartotta.

Számára a vers ünnepi élmény volt:

akár a Nyugatban, akár napilapban közölte új költeményeit, legtöbb esetben valamilyen ünnepi alkalomra – húsvét, karácsony, újév, pünkösd táján – jelentette meg, újságokban pedig a vasárnapi számban” – mondta el kérdésemre Fráter Zoltán, aki szerint Karinthy lírájára is érdemes odafigyelni.

„A Karinthy-vers, ha szószékről beszél, akkor is minden pátosz nélkül szól. Azt a lírafelfogást képviseli, amelyet Kosztolányi is vallott: a fenségesben, a tragikusban is az egyes ember, az „egyedüli példány” fájdalmát szólaltatja meg.” Ahogy Kosztolányinál – jusson eszünkbe a Hajnali részegség –, úgy nála is egy köznapi szituációból bomlik ki a legmagasabb szinten mozgó gondolati líra. „Karinthy retorikája igen gyakran Füst Milán szabálytalan szabadverseinek felépítéséhez áll közel.”

Ma már szinte elképzelhetetlen – és egy író, költő számára sárga irigységre okot adó állapot, ahogy a „nyugatosok” generációja dolgozott.

A századelő pezsgő napi- és hetilapkultúrája tulajdonképpen többszörösét bírta el a szépirodalomnak, mint ma.

„A korabeli sajtó hihetetlenül sokrétű” – vázolja Fráter. – „A huszadik század fordulóján és a század első felében a legkülönbözőbb szemléletű, pártállású napi- és hetilapok sokasága jelent meg. Karinthy szívesen adott írást mindenhova, az országos terjesztésű, nagy példányszámú újságoktól kezdve az egyetlen számot megért folyóiratkezdeményekig. Csupán szépirodalomból akkor sem lehetett megélni, az írók nagy része, miként Karinthy, több lapban publikált: Ady, Kosztolányi, Krúdy, Móricz művei is sokféle fórumon láttak napvilágot. Az újságok tárcarovatában, az első oldalon, a hajtás alatti részben rögtön közöltek egy verset, novellát vagy ismeretterjesztő cikket. Több szépirodalmi hetilap – a Vasárnapi Újság, A Hét, az Új Idők, az Élet, a Magyar Kultúra – hasábjait is meg kellett tölteni alkotásokkal.”

Karinthy Frigyes összes fényképe

Levelezőlapként is forgalmazott kép az íróról 1913 körülről. (Fotó/Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

Ez természetesen azt eredményezte, hogy az olvasók közel érezték magukhoz íróikat, akiknek az írásait „fogyasztani” magától értetődő dolog volt, hozzátartozott a hétköznapokhoz. „Az olvasók kedvenc szerzőik terveiről, az irodalmi élet eseményeiről, a pletykákról rendszeresen értesültek a Színházi Életből, amely nem csak a színészeket, hanem az írókat is sztárolta, közölt ott még olyan »komoly« alkotó is, mint Babits Mihály.”

Nem csoda, hogy Karinthy saját írásai gondozására, kiadására nem tudott maradéktalanul figyelni.

„Szakadatlan napi hajszában élt, sűrűn publikáló szerző volt. Cikkek, tárcák, humoreszkek, kabarétréfák áradatában írta novelláit, regényeit, verseit. Teljes körű véglegességgel egyelőre még az összes lapot sem tudjuk megnevezni, ahol publikált” – fűzi hozzá Fráter. Nem csoda, hogy jókora munkát jelentett a Karinthy-összkiadás előkészítése (az összes verseket a Magvető adta ki 2017-ben): „Hiánytalanul összeszedni Karinthy minden sorát, a mai napig meghaladja a legelszántabb filosz erejét is, ehhez valódi csapatmunka kellene.”

Ugyanakkor ez a rohanó tempó elválaszthatatlan a Karinthy-írások lendületétől, szellemességétől. Az írók munkahelye az otthon vagy a szerkesztőség mellett sokkal inkább kávéházak voltak.

Karinthy fiatalon a New Yorkba, később a Hadikba és a Centrálba járt, ott írt, és természetesen beszélgetett, vitatkozott, nyelvi játékokat játszott kollégáival. Minden közvetlen, személyes kapcsolat magában rejtette az újabb publikálási lehetőséget,

nem mintha az ismert, népszerű Karinthynak erre feltétlenül szüksége lett volna, egy idő után inkább már bujkált a szerkesztők elől, akik az ígért kéziratot igyekeztek rajta behajtani. Az alig-alig áttekinthető sajtótermékek dzsungelében mind a mai napig rejtőznek még elfeledett, kötetben ki nem adott, sőt még csak nem is regisztrált Karinthy-szövegek.”

BorsszemJanko-132548.jpg

Borsszem Jankó

„Kíváncsi voltam, hogyan viszonyult Karinthy a humoros hagyományhoz, ezért átnéztem a Borsszem Jankót” – mesél Fráter Zoltán arról, hogy bukkant rá arra a versre, amelyet alább közlünk. A Borsszem Jankó című szatirikus hetilapnak Karinthy 1911 decemberétől viszonylag rendszeres szerzője volt, s annyira megszerették őt az olvasók, hogy amikor kitört a világháború, aggódva érdeklődtek, hogy vajon Karinthyt is behívták-e. Behívták, erről a Borsszem Jankó 1914. szeptember 27-i számában tudósít:

A Borsszem Jankónak eddig két munkatársa harcol a csatamezőn: Vecsey Jenő Szerbiában és Karinthy Frigyes Galíciában. Eddig semmi bajuk. Vidámak és lelkesek. Köszönjük a szíves figyelmet!

A Borsszem Jankóban jelentek meg azok a humoreszkek, amelyek a Tanár úr kérem első kiadása összeállt. A sorozat cím ekkor még Középiskola volt.

Hadik_Kavehaz_emlektablaja_-_Budapest_1-133117.jpg

Karinthy emléktáblája a Hadik Kávéház oldalán (Fotó/Forrás: Wiki)

Versbe szedte a „villamos zrt.” vezérigazgatóját

„A jó viszony odáig fejlődött, hogy 1917 decemberében Karinthy a lap főmunkatársa lett egészen 1918 június elejéig” – mondja Fráter Zoltán, és rátér a talált versre.

A Mese egy eltévedt kis villamosról című vers a Borsszem Jankó 1915. augusztus 22-i számában, a 9. oldalon szerepel, Karinthy aláírásával. „A sanzonszerű költemény a fővárosi közlekedés visszásságait énekli meg, villamos-mamával és villamos-gyerekkel. A vers végén olvasható név, Hűvös Iván valóban létező személy volt, a Budapesti Városi Villamos Vasút vezérigazgatója.”

Íme a vers:

Mese egy eltévedt kis villamosról

Hogy honnan jönnek és hová sietnek
A sárga, fényes villamoskocsik?
Jaj, Pistike, de nagy sora van annak!
No várj, mesélek róla egy kicsit!
Hát tudod, túl az Óperenciákon,
A kacsalábon forgó hegy felett,
A hétmérföldes Váci úton is túl
Van az egyszeri Villamostelep.

Ott éldegélnek, ott alusznak éjjel,
Leheveredve a villamosok.
Lámpa-szemüket csendesen lehunyják
És összebújnak, mint a kis kosok.
Ott elmesélik csingilingi-nyelven,
Ki mennyi embert gázolt aznap el,
És összeadják, és akinek sok van,
Nagy csöngetéssel, zajjal ünnepel.

Ott nőnek fel a villamos-fiókák,
Zöldecske, kedves, villamos-csibék.
Véknyan csipogva csengetnek, nyüzsögnek,
Mint egy kis dakszli, olyan kicsikék.
A sínen járni még nem tudnak akkor,
Csak bukdácsolnak és futkosnak ott,
Vigyáz rájuk jó villamos mamájuk,
És szopnak édes villamos-áramot.

Ott járnak aztán villam-iskolába,
Csöpögtetnek fejükbe villam-észt,
Ott tanulják az embergázolástant,
Az elméleti s gyakorlati részt –
Hogyan kell lesni, hogy ne vegye észre
A gyaloglót, mikor a sínre lép –
Hogyan kell gyorsan ráugorni akkor,
Elkapni lábát, karját és fejét.

Jaj, Pistike, mit akarok mesélni!
Hallottak már ilyent az emberek?
Egy szép este a kis Tizenheteske,
Egy szöszke, pajkos villamosgyerek,
Mikor mamája, az öreg Kilences,
Kalauzt váltott éppen, úgy tudom:
Kibújt a vasrács egy kicsiny nyílásán
És lefutott a Hermina úton.

Világos volt még: fönt a zöld magasban,
Pirosló felhők szálltak lengeteg.
Tizenheteske bámult és szaladgált,
S ámulva, halkan, véknyan csengetett.
A körúton már ívlámpák ragyogtak,
Tülkölt az autó és nyüzsgött a nép –
Tizenheteske elkábult egészen,
És csilingelve csengetett: de szép!

Aztán sötét lett, s gyáván ténferegve
Tizenheteske a Ligetbe ért.
Most már hideg volt, és ő félni kezdett,
Nem tudta, merre menjen, és miért?
Szepegve mászkált, elfáradt, didergett,
Majd futni kezdett át utcán, mezőn,
Aztán megállt, és elcsüggedt egészen,
És sírdogálni kezdett elveszőn.

Hát, Pistike, szomorú mese ám ez,
Az ártatlan kis villamost, szegényt,
Éjféltájban, a Dohány utca sarkán,
Elütötte egy mázolólegény –
„Megtelt!” csak ennyit rikoltott ijedten,
És megtörtént, mit senki sem kívánt –
– Értesítették hozzátartozóit,
Szerető anyját és Hűvös Ivánt.

A nagy kérdés persze az, hogy kerülhet-e elő még nagy hal a Karinthy-életműből, találhatnak-e a filológusok olyan műre, amely jelentős remekmű. „Karinthy esetében semmit sem zárhatunk ki, de a mai tudásom alapján úgy vélem, túl nagy meglepetésre már nemigen számíthatunk” – mondja Fráter. – „Az a verse nagy fogás lenne, amelyet március tizenötödikére írt, és néhány évig szavalták is ünnepi rendezvényeken. Megválaszolatlan kérdés, valóban megsemmisült-e a vers szövege, esetleg maga Karinthy tépte szét, mert elégedetlen volt vele, vagy mégis odaadta valamelyik lapnak, és a költemény évtizedek óta lappangva várja a feltámadást.”

Karinthy, ahogy még soha nem látta

Kapcsolódó

Karinthy, ahogy még soha nem látta

Az Így írtok ti szerzője fürdőruhában és cowboynak öltözve, bűvészként és az irodalmár szerepében. 278 fotó, a Petőfi Irodalmi Múzeum kötetének címe szerint Karinthy Frigyes összes képe, köztük számos eddig ismeretlen felvétel, melyek hatására "mintha megmozdult volna Karinthy arca".

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Izraelbe kerülhetnek Kafka eddig elzárt, ismeretlen művei

Szakértők szerint a szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után csonkán megjelent művének befejezését is.
Könyv ajánló

Elhozzuk a világot neked!

Április 25-én nyitja kapuit a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál.
Könyv hír

Mostantól Háy János új novelláskötetét is zsebre vághatod

A Szteccs című novelláskötettel, valamint egy új versválogatással bővült a POKET zsebkönyvek kínálata.
Könyv interjú

„Ejnye, de szorgalmasan levéltáraztam!”

Mi történik, ha a nagy szerelem rögtön az első? És ha tizenegy évesen éri az embert? Vera életében szinte minden felborul, de ennek csak közvetve van köze az új lengyel fiúhoz, Józefhez. Grecsó Krisztiánnal a nyolcvanas évek Szegedjén játszódó új regényéről beszélgettünk.
Könyv videó

Az amerikai helyettes légügyi attasé fiától a koreai kulturális attaséig mindenki magyar verset szaval

Kiderült az is, hogy a brit nagykövet több ponton is kötődik Nemes Nagy Ágneshez. A hazánkban dolgozó diplomaták így ünnepelték meg a Magyar Költészet Napját. Videók!