Könyv

Szinte lehetetlen összeszedni Karinthy teljes életművét

2019.04.09. 17:35
Ajánlom
Karinthy Frigyest ma a magyar irodalom humoristájaként tartjuk számon, pedig ő maga a verseit is maradandónak tartotta. Másokkal ellentétben viszont soha nem rendszerezte műveit, nem csoda, hogy elő-előkerülnek újabb darabjai. Fráter Zoltán is talált egyet.

Mese egy eltévedt kis villamosról – ez a címe annak a Karinthy Frigyes-versnek, amelyre Fráter Zoltán irodalomtörténész, az ELTE BTK docense a Borsszem Jankó című szatirikus lapban bukkant rá. De még mielőtt megmutatnánk a verset, érdemes megvizsgálni, hogy miért bukkan fel ilyen gyakran eltűnt alkotása a szerzőnek (mi már a másodikról számolunk be, az előzőről itt olvashatnak).

Az összkiadásból kimaradt Karinthy-vers került elő

Kapcsolódó

Az összkiadásból kimaradt Karinthy-vers került elő

Egy 1907-es magazinban tévesen Kanuthy Frigyesként tüntették fel a humoráról ismert írót, így kerülhette el a vers a Karinthy-összkiadás szerkesztőinek figyelmét.

FraterZoltan-132200.jpg

Fráter Zoltán (Fotó/Forrás: Szász Marcell)

Habár Karinthy Frigyest a széles olvasóközönség ma az Így írtok ti és a Tanár úr kérem szerzőjeként ismeri, aki elvétve írt „komoly” műveket is (Utazás a koponyám körül), maga a szerző egészen másképp gondolkodott a lírájáról. Maradandó értékeknek tartotta verseit, sőt sajátos filozófiáját fejtegető írásait is nagy becsben tartotta.

Számára a vers ünnepi élmény volt:

akár a Nyugatban, akár napilapban közölte új költeményeit, legtöbb esetben valamilyen ünnepi alkalomra – húsvét, karácsony, újév, pünkösd táján – jelentette meg, újságokban pedig a vasárnapi számban” – mondta el kérdésemre Fráter Zoltán, aki szerint Karinthy lírájára is érdemes odafigyelni.

„A Karinthy-vers, ha szószékről beszél, akkor is minden pátosz nélkül szól. Azt a lírafelfogást képviseli, amelyet Kosztolányi is vallott: a fenségesben, a tragikusban is az egyes ember, az „egyedüli példány” fájdalmát szólaltatja meg.” Ahogy Kosztolányinál – jusson eszünkbe a Hajnali részegség –, úgy nála is egy köznapi szituációból bomlik ki a legmagasabb szinten mozgó gondolati líra. „Karinthy retorikája igen gyakran Füst Milán szabálytalan szabadverseinek felépítéséhez áll közel.”

Ma már szinte elképzelhetetlen – és egy író, költő számára sárga irigységre okot adó állapot, ahogy a „nyugatosok” generációja dolgozott.

A századelő pezsgő napi- és hetilapkultúrája tulajdonképpen többszörösét bírta el a szépirodalomnak, mint ma.

„A korabeli sajtó hihetetlenül sokrétű” – vázolja Fráter. – „A huszadik század fordulóján és a század első felében a legkülönbözőbb szemléletű, pártállású napi- és hetilapok sokasága jelent meg. Karinthy szívesen adott írást mindenhova, az országos terjesztésű, nagy példányszámú újságoktól kezdve az egyetlen számot megért folyóiratkezdeményekig. Csupán szépirodalomból akkor sem lehetett megélni, az írók nagy része, miként Karinthy, több lapban publikált: Ady, Kosztolányi, Krúdy, Móricz művei is sokféle fórumon láttak napvilágot. Az újságok tárcarovatában, az első oldalon, a hajtás alatti részben rögtön közöltek egy verset, novellát vagy ismeretterjesztő cikket. Több szépirodalmi hetilap – a Vasárnapi Újság, A Hét, az Új Idők, az Élet, a Magyar Kultúra – hasábjait is meg kellett tölteni alkotásokkal.”

Karinthy Frigyes összes fényképe

Levelezőlapként is forgalmazott kép az íróról 1913 körülről. (Fotó/Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

Ez természetesen azt eredményezte, hogy az olvasók közel érezték magukhoz íróikat, akiknek az írásait „fogyasztani” magától értetődő dolog volt, hozzátartozott a hétköznapokhoz. „Az olvasók kedvenc szerzőik terveiről, az irodalmi élet eseményeiről, a pletykákról rendszeresen értesültek a Színházi Életből, amely nem csak a színészeket, hanem az írókat is sztárolta, közölt ott még olyan »komoly« alkotó is, mint Babits Mihály.”

Nem csoda, hogy Karinthy saját írásai gondozására, kiadására nem tudott maradéktalanul figyelni.

„Szakadatlan napi hajszában élt, sűrűn publikáló szerző volt. Cikkek, tárcák, humoreszkek, kabarétréfák áradatában írta novelláit, regényeit, verseit. Teljes körű véglegességgel egyelőre még az összes lapot sem tudjuk megnevezni, ahol publikált” – fűzi hozzá Fráter. Nem csoda, hogy jókora munkát jelentett a Karinthy-összkiadás előkészítése (az összes verseket a Magvető adta ki 2017-ben): „Hiánytalanul összeszedni Karinthy minden sorát, a mai napig meghaladja a legelszántabb filosz erejét is, ehhez valódi csapatmunka kellene.”

Ugyanakkor ez a rohanó tempó elválaszthatatlan a Karinthy-írások lendületétől, szellemességétől. Az írók munkahelye az otthon vagy a szerkesztőség mellett sokkal inkább kávéházak voltak.

Karinthy fiatalon a New Yorkba, később a Hadikba és a Centrálba járt, ott írt, és természetesen beszélgetett, vitatkozott, nyelvi játékokat játszott kollégáival. Minden közvetlen, személyes kapcsolat magában rejtette az újabb publikálási lehetőséget,

nem mintha az ismert, népszerű Karinthynak erre feltétlenül szüksége lett volna, egy idő után inkább már bujkált a szerkesztők elől, akik az ígért kéziratot igyekeztek rajta behajtani. Az alig-alig áttekinthető sajtótermékek dzsungelében mind a mai napig rejtőznek még elfeledett, kötetben ki nem adott, sőt még csak nem is regisztrált Karinthy-szövegek.”

BorsszemJanko-132548.jpg

Borsszem Jankó

„Kíváncsi voltam, hogyan viszonyult Karinthy a humoros hagyományhoz, ezért átnéztem a Borsszem Jankót” – mesél Fráter Zoltán arról, hogy bukkant rá arra a versre, amelyet alább közlünk. A Borsszem Jankó című szatirikus hetilapnak Karinthy 1911 decemberétől viszonylag rendszeres szerzője volt, s annyira megszerették őt az olvasók, hogy amikor kitört a világháború, aggódva érdeklődtek, hogy vajon Karinthyt is behívták-e. Behívták, erről a Borsszem Jankó 1914. szeptember 27-i számában tudósít:

A Borsszem Jankónak eddig két munkatársa harcol a csatamezőn: Vecsey Jenő Szerbiában és Karinthy Frigyes Galíciában. Eddig semmi bajuk. Vidámak és lelkesek. Köszönjük a szíves figyelmet!

A Borsszem Jankóban jelentek meg azok a humoreszkek, amelyek a Tanár úr kérem első kiadása összeállt. A sorozat cím ekkor még Középiskola volt.

Hadik_Kavehaz_emlektablaja_-_Budapest_1-133117.jpg

Karinthy emléktáblája a Hadik Kávéház oldalán (Fotó/Forrás: Wiki)

Versbe szedte a „villamos zrt.” vezérigazgatóját

„A jó viszony odáig fejlődött, hogy 1917 decemberében Karinthy a lap főmunkatársa lett egészen 1918 június elejéig” – mondja Fráter Zoltán, és rátér a talált versre.

A Mese egy eltévedt kis villamosról című vers a Borsszem Jankó 1915. augusztus 22-i számában, a 9. oldalon szerepel, Karinthy aláírásával. „A sanzonszerű költemény a fővárosi közlekedés visszásságait énekli meg, villamos-mamával és villamos-gyerekkel. A vers végén olvasható név, Hűvös Iván valóban létező személy volt, a Budapesti Városi Villamos Vasút vezérigazgatója.”

Íme a vers:

Mese egy eltévedt kis villamosról

Hogy honnan jönnek és hová sietnek
A sárga, fényes villamoskocsik?
Jaj, Pistike, de nagy sora van annak!
No várj, mesélek róla egy kicsit!
Hát tudod, túl az Óperenciákon,
A kacsalábon forgó hegy felett,
A hétmérföldes Váci úton is túl
Van az egyszeri Villamostelep.

Ott éldegélnek, ott alusznak éjjel,
Leheveredve a villamosok.
Lámpa-szemüket csendesen lehunyják
És összebújnak, mint a kis kosok.
Ott elmesélik csingilingi-nyelven,
Ki mennyi embert gázolt aznap el,
És összeadják, és akinek sok van,
Nagy csöngetéssel, zajjal ünnepel.

Ott nőnek fel a villamos-fiókák,
Zöldecske, kedves, villamos-csibék.
Véknyan csipogva csengetnek, nyüzsögnek,
Mint egy kis dakszli, olyan kicsikék.
A sínen járni még nem tudnak akkor,
Csak bukdácsolnak és futkosnak ott,
Vigyáz rájuk jó villamos mamájuk,
És szopnak édes villamos-áramot.

Ott járnak aztán villam-iskolába,
Csöpögtetnek fejükbe villam-észt,
Ott tanulják az embergázolástant,
Az elméleti s gyakorlati részt –
Hogyan kell lesni, hogy ne vegye észre
A gyaloglót, mikor a sínre lép –
Hogyan kell gyorsan ráugorni akkor,
Elkapni lábát, karját és fejét.

Jaj, Pistike, mit akarok mesélni!
Hallottak már ilyent az emberek?
Egy szép este a kis Tizenheteske,
Egy szöszke, pajkos villamosgyerek,
Mikor mamája, az öreg Kilences,
Kalauzt váltott éppen, úgy tudom:
Kibújt a vasrács egy kicsiny nyílásán
És lefutott a Hermina úton.

Világos volt még: fönt a zöld magasban,
Pirosló felhők szálltak lengeteg.
Tizenheteske bámult és szaladgált,
S ámulva, halkan, véknyan csengetett.
A körúton már ívlámpák ragyogtak,
Tülkölt az autó és nyüzsgött a nép –
Tizenheteske elkábult egészen,
És csilingelve csengetett: de szép!

Aztán sötét lett, s gyáván ténferegve
Tizenheteske a Ligetbe ért.
Most már hideg volt, és ő félni kezdett,
Nem tudta, merre menjen, és miért?
Szepegve mászkált, elfáradt, didergett,
Majd futni kezdett át utcán, mezőn,
Aztán megállt, és elcsüggedt egészen,
És sírdogálni kezdett elveszőn.

Hát, Pistike, szomorú mese ám ez,
Az ártatlan kis villamost, szegényt,
Éjféltájban, a Dohány utca sarkán,
Elütötte egy mázolólegény –
„Megtelt!” csak ennyit rikoltott ijedten,
És megtörtént, mit senki sem kívánt –
– Értesítették hozzátartozóit,
Szerető anyját és Hűvös Ivánt.

A nagy kérdés persze az, hogy kerülhet-e elő még nagy hal a Karinthy-életműből, találhatnak-e a filológusok olyan műre, amely jelentős remekmű. „Karinthy esetében semmit sem zárhatunk ki, de a mai tudásom alapján úgy vélem, túl nagy meglepetésre már nemigen számíthatunk” – mondja Fráter. – „Az a verse nagy fogás lenne, amelyet március tizenötödikére írt, és néhány évig szavalták is ünnepi rendezvényeken. Megválaszolatlan kérdés, valóban megsemmisült-e a vers szövege, esetleg maga Karinthy tépte szét, mert elégedetlen volt vele, vagy mégis odaadta valamelyik lapnak, és a költemény évtizedek óta lappangva várja a feltámadást.”

Karinthy, ahogy még soha nem látta

Kapcsolódó

Karinthy, ahogy még soha nem látta

Az Így írtok ti szerzője fürdőruhában és cowboynak öltözve, bűvészként és az irodalmár szerepében. 278 fotó, a Petőfi Irodalmi Múzeum kötetének címe szerint Karinthy Frigyes összes képe, köztük számos eddig ismeretlen felvétel, melyek hatására "mintha megmozdult volna Karinthy arca".

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Margaret Atwood, a kanadai irodalom nagyasszonya 80 éves

November 18-án lett nyolcvanéves Margaret Atwood kanadai író, költő, irodalmi kritikus, "a kanadai irodalom nagyasszonya", A szolgálólány meséje című kultikus mű szerzője.
Könyv hír

Fekete István és Csontváry Kosztka Tivadar kézírása is kalapács alá kerül

Gundel Károly Szomory Dezsőnek dedikált, a vendéglátás művészetéről írt kötete, Csontváry Kosztka Tivadar, ezidáig még sosem árverezett, saját maga által kiadott, a „Lángész - Ki lehet és ki nem lehet zseni” című röpirata és még számos érdekesség a könyvaukción.
Könyv ajánló

Különleges kiadás a Harry Potter megjelenésének 20. évfordulójára

Harry Potter és a tűz serlege illusztrált kiadása, illetve a Griffendél, a Mardekár, a Hugrabug és a Hollóhát, vagyis a Roxfort varázslóházainak színeit viselő, csíkos élfestett kötetek a Harry Potter és a bölcsek kövéből.
Könyv hír

Jo Nesbø Magyarországra látogat

Jövő év áprilisában a Könyvfesztiválon teszi tiszteletét a skandináv krimik koronázatlan királya – jelentette be Facebook-oldalán a könyvei magyar megjelenéséért felelős Animus Kiadó.
Könyv gyász

Elhunyt Tarbay Ede, a Varjúdombi mesék szerzője

A József Attila-díjas író, költő, műfordító, dramaturg életének 88. évében, november 9-én hunyt el.