A Csukás Színházban tartott ünnepi megemlékezésen felszólaltak az írót személyesen ismerők is, művészek olvasták fel alkotásait. A színház bejáratnál elhelyezett, Megyeri János szobrászművész által készített Csukás István-mellszobor leleplezését követően kezdődött meg a Süsü, a sárkány kalandjai című zenés mesejáték a Roxinház előadásában.
Megyeri János szobrászművész alkotása, az idén elhunyt Csukás István mellszobra mellett a balatonszárszói Csukás Színház előtt. (Fotó/Forrás: MTI/Vasvári Tamás)
"Az író alig jelent meg a nyilvánosság előtt, mégis,
nem akad ember ebben az országban, ezen a nyelvterületen, akinek a neve hallatára ne jelennék meg az arca, a jellegzetes bajusza a kackiás bajuszpödrő mozdulatával, vagy ne azonosítaná nevét valamelyik hősével."
- mondta Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.
Csukás István, akit leginkább meseíróként ismer a közönség, remek költő is volt. "Népszerű volt anélkül, hogy ezzel élt, vagy visszaélt volna. Sok szeretetet tudott adni művein keresztül, aminek köszönhetően nagy szeretet övezte" - mondta.
A településen ennek több évtizedes hagyománya van a kultúra irányába mozdulásnak, ami már megnyilvánult a József Attila kultuszban és a közelmúltban átadott "vers utcában", amelynek nyolc állomásán a magyar irodalom gyöngyszemeit mutatják be - emelte ki Witzmann Mihály (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője. Csukás István közkedveltségének titkát négy fontos dologban látta a politikus: a profizmusában, az alázatában, a közönsége és olvasói iránti tiszteletében, valamint témaválasztó képességében.
Előadás a balatonszárszói Csukás Színházban (Fotó/Forrás: MTI/Vasvári Tamás)
hírlevél
