Könyv

Szülőfalujában temetik el Kányádi Sándort

2018.06.27. 09:15
Ajánlom
Kányádi Sándort kívánságának megfelelően szülőfalujában, a Hargita megyei Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra július 7-én.

A hírt a Budavári Önkormányzat közölte, amely saját halottjának tekinti a június 20-án, 89 évesen elhunyt Kossuth-díjas költőt.

A családdal egyeztetett közlemény szerint tisztelői, barátai virrasztáson és búcsúztatáson vehetnek végső búcsút a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas költőtől, írótól, műfordítótól, Budavár, Székelyudvarhely és Nagygalambfalva díszpolgárától.

A virrasztást július 6-án, pénteken éjjel tartják a nagygalambfalvi református templomban. A búcsúztatásra július 7-én, szombaton, helyi idő szerint 15 órakor kerül sor a református templomban. Az ökumenikus egyházi szertartást a helyi református lelkész, Kányádi György Attila és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tartja, a költő ravatalánál Dávid Gyula irodalomtörténész mond emlékező beszédet. A szertartás után a család kertjében, szülei sírja mellett helyezik végső nyugalomra Kányádi Sándort.

Kányádi Sándor nemcsak a 20. és a 21. század, hanem az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő költője volt. Költészetének legfőbb üzenete a szülőföld szeretete, a táj, a kultúra és az ember egysége, az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors. Költői, írói, műfordítói munkássága mellett személyéhez számtalan kezdeményezés fűződik: közadakozásból állíttatta a budapesti Tabánban Elek apó kútját, amely Benedek Eleknek állít emléket, kezdeményezésére született a Magyar Mesemúzeum és a Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díj is.

Kányádi Sándort az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekinti. A költő június 20-án hunyt el.

Versei minden nap velünk vannak

Kapcsolódó

Versei minden nap velünk vannak

Nagyon fontos szerepet játszott a Kaláka együttes életében, szinte nincs nap, hogy ne játszanánk valahol megzenésített verseiből - mondta Gryllus Dániel. Szabó T. Anna szerint a költő tanító volt a szó legnemesebb értelmében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Hányszor lehet egy életet elmesélni? – Interjú Garaczi Lászlóval

Garaczi László Lemur-sorozatának legújabb kötete az író közelmúltjába kalauzolja el az olvasókat. Apró emlékek, ismerős helyzetek és olyan hétköznapi csodák gyűjteménye, amelyek dallamtapadásként követik végig az életünket.
Könyv kult50

15 évnyi hallgatást tört meg a magyar költő – Peer Krisztián

42 című kötetével tizenöt évnyi hallgatást tört meg a költő, aki személyes tragédiáját, szerelmének halálát dolgozza fel a gyász kötetében. Peer Krisztián Kult50-ben megjelent portréja.
Könyv archívum

Digitálisan olvasható a Kertész-hagyaték egy része

89 éves lenne Kertész Imre. A nevét viselő kutatóintézet az évforduló alkalmából bemutatott új digitális tudástára, túlnyomó részt mindeddig kiadatlan anyagok, kézirat- és interjúrészletek segítségével mutatja be az irodalmi Nobel-díjas magyar író életművét.
Könyv kult50

A posztmodern költőkirály: Parti Nagy Lajos

A nyelvrontás Mozartja, vagy ahogy Réz Pál fogalmazott: az egyszer használatos szavak nyelvújítója. Parti Nagy Lajos kult50-ben megjelent portréja.
Könyv ajánló

Vámos Miklós megmondja a véleményét Pintér Béla drámáiról

Vámos Miklós ebben a hónapban az olvasás-színházjegy, illetve a színházjegy-olvasás dilemmájáról ír, és természetesen azt is megmondja, hogy miért érdemes Pintér Béla drámáit elolvasni.