A tizenhárom történetet tartalmazó kötetet Kiss Tibor Noé író úgy jellemezte:
mondatai tökéletesek, "zsigerekig hatolóak", a szerző pszichológiai érzéke és kíméletlensége egyszerre hatol be az ember és az emberi kapcsolatok legmélyére, "egyszerre képes bármit érzékeltetni a maga banalitásában is".
Szörényi László méltatásában megjegyezte, hogy az írónő "szereti rejtélyességgel felruházni minden szereplőjét", több párhuzamot említett Mészöly és a díjazott művei között.
Szvoren Edina (Fotó/Forrás: Kocsis Zoltán)
Szvoren Edina a díj átvétele után megjegyezte: sokáig úgy érezte, hogy a kortárs magyar irodalom nem tud olyan fajsúlyos lenni, mint a világirodalom.
Szvoren Edina 1974-ben született Budapesten. 1998-ban szerzett diplomát a Zeneakadémián, 2005 óta publikál rendszeresen, azóta több díjat és ösztöndíjat is elnyert. Első elbeszéléskötete Pertu címmel 2010-ben jelent meg. 2014-ben József Attila-díjat kapott, a 2015-ben az Európai Unió irodalmi díját elnyert Nincs és ne is legyen című kötete többek közt szerb, horvát, olasz nyelven is olvasható.
A Mészöly Miklós irodalmi hagyatékát gondozó egyesület 2004-ben alapított elismerést kortárs magyar íróknak; 2005-től Márton László, Darvasi László, Macsovszky Péter, Cserna-Szabó András, posztumusz Baka István (1948-1995), Péterfy Gergely, Zalán Tibor, Szkárosi Endre, Győrffy Ákos és Borbély Szilárd (1963-2014), Danyi Zoltán, Szabó Róbert Csaba és Lábass Endre kapta meg a díjat.
A díj mellett idén is átadták a Mészöly Miklós-emlékplakettet, amelyet ezúttal Jankovics Zoltán szekszárdi művelődésszervező, a Pad Irodalmi Egyesület alelnöke kapta, többek között a szekszárdi Mészöly-tanya helyreállításában vállalt szerepéért.
hírlevél
