„Reménykedünk-e még? – kérdezik, s eszünkbe
jut a koldus a Petőfi Sándor utca sarkán, a fiatal
nő, aki Auschwitzba jött velünk, a Duna-deltába
vagy Vorkutára.”
Magyar nyelvű költemény ritkán fut be akkora netes karriert, mint Takács Zsuzsa Ha van lelkünk ugyan című verse. Közel nyolcvanezren olvasták el pár hónap alatt, több ezer lájkot kapott és természetesen bekerült A Vak Remény című könyvbe is. De nem ez volt az Aegon-díjat elbírálók szempontja. A 2018-ban megjelent kötet a szerző teljes költői életművének gyűjteménye, élén a legújabb, kötetben most először közölt Vak Remény-versekkel, a könyv lezárásaként pedig a régi és új India-költeményekkel.
A díj átadóján Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, külön öröm, hogy ezúttal női író kapta az elismerést, és az is, hogy költő lett az idei díjazott. Takács Zsuzsa egészségügyi okokból nem tudott jelen lenni az eredményhirdetésen, hangüzenetben azonban elmondta, hogy a kötet ötven év munkája, és a teljes verses életművét tartalmazza.
Mint elmondta, nagy öröm számára A Vak Remény eddigi jó szereplése: „visszaigazolás, hogy vannak olvasóim, és szeretik a verseimet” – fogalmazott Takács Zsuzsa, hozzátéve azonban: attól fogva, hogy megjelentek, ezek már nem a szerző, hanem az olvasók versei.
Lévai Balázs műsorvezető a zsűri tagjaként emlékeztetett arra, hogy idén ritkaságként mind a tíz, díjra jelölt kötet esélyesként szerepelt. A döntésben nem volt szempont, hogy nő és költő kapja a díjat, utólag azonban zsűri tagjai is örülnek ennek - árulta el. Mint kiemelte, az Aegon Művészeti Díj nem életműdíj: noha A vak remény egy költői életművet összegez, mindenképpen új könyvnek tekinthető. Elképesztően erős kötetről van szó, egyik kritikusát idézve: „nagyon könnyű beleszerelmesedni”.
Ebben az évben a könyvkiadók több mint nyolcvan kötetet jelöltek a díjra, közülük tíz munka került fel a döntősök listájára. A hétfős zsűri Dragomán György Rendszerújra, Garaczi László Hasítás, Kemény István Nílus, Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem, Mán-Várhegyi Réka Mágneshegy, Márton László Két obeliszk, Simon Márton Rókák esküvője, Szvoren Edina Verseim, Takács Zsuzsa A Vak Remény, valamint Tolnai Ottó Szeméremékszerek (A két steril pohár) című kötetei közül választotta ki az idei díjazottat.
Takács Zsuzsa 1938-ban született Budapesten. Az új évezredben megjelent kötetei A megtévesztő külsejű vendég. Önéletrajzaim; A test imádása. India; a Tiltott nyelv és A sóbálvány. 1988-ban József Attila-díjat, 2007-ben Kossuth-díjat kapott.
„Minden igaz költészet kívülről megragadhatatlan, egyszeri sakkjátszma, mit csak utólag értékelhetünk. Ami bizonyosat nyitás után mondhatunk, nem több, mint hogy a játszma valódi. Valódi játszmának indul Takács Zsuzsa nyitása: egy valódi költészet széles és gazdag kombinációit, kibontakozását rejti magában” - írta a költőnő művészetéről évtizedekkel ezelőtt Pilinszky János.
A zsűri
A szakmai zsűri minden évben új tagokból áll. Az idei évtől újításként a díjalapító úgy döntött, nem kér fel zsűrielnököt, azonos rangú tagokból állt a testület. A zsűri tagjai idén: Csorba Csilla irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt igazgatója, Gács Anna irodalomtörténész, Eszes Valéria középiskolai magyartanár, Kálmán C. György irodalomtörténész, Kulcsár Szabó Zoltán irodalomtörténész, Lévai Balázs rendező-producer és Ott Anna irodalomszervező.