Könyv

Tönkretették a Doktor Zsivágó írójának életét a Nobel-díj miatt

2020.02.10. 15:00
Ajánlom
Az orosz költő, író eleinte festőnek, majd zenei pályára készült, zeneelméletet és zeneszerzést is tanult a moszkvai konzervatóriumban. 1890. február 10-én, 130 éve született Borisz Paszternak.
Leonid_Pasternak_-_Boris_and_Alexander-115411.jpg

Boris (baklra) a testvérével, Alex-szel édesapjuk, Leonid Paszternak festményén (Fotó/Forrás: wikipedia)

Moszkvai művész-értelmiségi családból származott, apja festőművész, a képzőművészetek professzora, anyja tehetséges zongoraművésznő volt.

Otthonukban gyakran vendégeskedtek világhírű művészek, megfordult náluk mások mellett Tolsztoj, Gorkij, Rilke, Rahmanyinov is.

A gyermek Borisz először a képzőművészetek iránt érdeklődött, apja vezette be a festészet műhelytitkaiba. Kamaszként már anyja és a neves zeneszerző, Szkrjabin hatására zenei pályára készült, zeneelméletet és zeneszerzést is tanult a moszkvai konzervatóriumban. Tizenkilenc évesen aztán hátat fordított a művészeteknek, történelem-filozófia szakra iratkozott be a moszkvai egyetemre, majd a németországi Marburg egyetemén hallgatott filozófiát. Közben verseket írt, amelyek először egy antológiában jelentek meg.

BORIS_BESIDE_THE_BALTIC_AT_MEREKULE_1910_by_LPasternak-115416.jpg

Boris Paszternak 1910-ben édesapja, Leonid Paszternak festményén (Fotó/Forrás: wikipedia)

Kezdetben a szimbolizmus ragadta magával, 1913-as első kötete, az Iker a felhőkben is ezt a hatást tükrözte. Nem sokkal ezután a Centrifuga futurista csoporthoz csatlakozott, ekkor kezdődött barátsága Majakovszkijjal. A futuristák között a legmérsékeltebbekhez tartozott, elvetett minden túlzást, s lassan, fokozatosan kialakította a hagyományokból és a forradalmi újításokból ötvöződő, egyéni hangú költészetét.

Az első világháború idején, minthogy a katonai szolgálatra egészségi okokból alkalmatlan volt, egy uráli vegyi üzemben dolgozott, majd az 1917-es bolsevik forradalom után a szovjet oktatásügyi népbiztosság könyvtárában kapott állást.

GettyImages-498863171-114733.jpg

Boris Paszternak és felesége kisfiukkal 1924-ben (Fotó/Forrás: Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images)

1921-ben szülei és testvérei Németországba távoztak, ám Paszternak nem tartott velük. A következő évben megjelent a forradalom alatt keletkezett verseinek gyűjteménye Nővérem, az élet címmel, ezzel népszerű és elismert költő lett. Noha üdvözölte és ünnepelte a forradalmat, annak politikai tartalmát sohasem értette meg, egész lelkialkatában liberális polgári értelmiségi maradt, aki mindenkor távol tartotta magát a nyílt politikai állásfoglalástól.

A húszas években egyre inkább a történelmi tematika, s a próza felé orientálódott, előbb Luvers gyermekkora című művével, majd Menlevél című önéletrajzi regényével. A harmincas évek első felében - noha ekkor már érezhető volt a sztálinizmus nyomasztó légköre - még elismert és méltányolt alkotó maradt. 1934-ben az Írószövetség megalakulásakor Buharin a szovjet költők élvonalába sorolta, 1935-ben az antifasiszta írók párizsi kongresszusán a hivatalos küldöttség tagja volt. 1936-tól azonban egyre több támadás érte, amiért úgymond eltért a szocialista realizmus és a pártos költészet normáitól. Paszternak bezárkózott, jobbára műfordítással foglalkozott. A második világháború alatt, 1943-ban ismét kötete jelent meg, irodalmi esteket tartott a katonáknak, s hazafias verseket írt.

doktor_zsivago-115355.jpg

Omar Sharif és Julie Christie a Doktor Zsivagó 1965-os filmváltozatában

A világháború befejeződése után tíz évig írta az addigi életművét összegző, a tolsztoji, turgenyevi hagyományokat folytató Zsivago doktor című nagyregényét. Műve 1903-tól 1929-ig követi a főhős, egy tipikus orosz értelmiségi életét, aki egyszerre orvos és költő, a test és a lélek bajainak gyógyítója. (A műből 1965-ben Doktor Zsivágó címmel nagy sikerű amerikai film készült, Omar Shariffal a főszerepben.)

Anna Pasternak, az író unokahúga 2017-ben megjelent Lara - Zsivago doktor eltitkolt szerelme című könyve szerint a regénybeli szerelmi háromszög Paszternak saját élményein alapult: javában nős volt, amikor találkozott a nála húsz évvel fiatalabb Olga Ivinszkajával, akivel szeretők lettek, de az író nem akarta feleségét, Zinajdát elhagyni, a két nő között őrlődött. Olga megjárta a Gulágot is, ahonnan 1953-ban szabadult, és amikor a Paszternak házaspár Moszkvából Peregyelkinóba költözött, Olga is utánuk ment. A ház ma múzeum.

Az író naponta többször is meglátogatta: a "nagy házban" élt feleségével, a "kis házban" lakott a szeretője, aki kéziratait gépelte és nem hivatalos irodalmi ügynöke lett.

Dommuzejpasternak-115413.jpg

Paszternak háza, ahol 1936 és 1960 között élt (Fotó/Forrás: wikipedia)

A hatalmas ívű regény kéziratát az író 1956-ban elküldte a Novij Mir folyóirat szerkesztőségébe, de ott visszautasították, mert "rágalmazó módon ábrázolja az Októberi Forradalmat, a forradalmárokat és a Szovjetunió társadalmi rendszerét". A művet Paszternak ezután átadta egy olasz ismerősének, aki kijuttatta Olaszországba, ahol az 1957-ben előbb olasz, majd orosz nyelven is megjelent. 1958-ban már 18 nyelvre fordították le, és a svéd akadémia abban az évben Paszternaknak ítélte az irodalmi Nobel-díjat.

GettyImages-170986587-114826.jpg

Boris Paszternak (1890-1960) (Fotó/Forrás: Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images)

A döntést követően a Szovjetunióban rágalomhadjárat indult az író ellen, akit a szovjet rendszer és a nép árulójának kiáltottak ki. Ő ezek után a svéd akadémia elnökének írt táviratában lemondott a díjról, de helyzetén ez nem sokat változtatott: kizárták a szovjet írószövetségből, megfosztották megélhetésétől, kiutasítását követelték. Paszternak nyílt levélben fordult Hruscsov pártfőtitkárhoz, kifejtve, hogy hazájának elhagyása a halállal volna számára egyenlő, így végül maradhatott, ám ettől kezdve a rákkal és szívbajjal küszködve, visszavonultan élt peregyelkinói otthonában, egészen 1960. május 30-án bekövetkezett haláláig.

Paszternakot a hosszú elhallgatás után 1987-ben a szovjet írószövetség posztumusz visszafogadta tagjai közé, megindult teljes rehabilitációja, s 1988-ban a Szovjetunióban is megjelent a Zsivago doktor.

1989-ben a svéd akadémia törölte az író elutasítását, és a díjat ünnepélyes keretek között átadták fiának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.
Zenés színház

Párkapcsolati dráma színes háttér előtt – A víg özvegy Zürichben

Az operettműfaj megújítójaként is emlegetett ausztrál rendező, Barrie Kosky ezúttal Lehár-műhöz nyúlt. Produkciójában ezúttal sem alkalmazott túl radikális eszközöket, már amennyiben nem tekintjük annak az emberi lélek mélységeit feltáró elemzést.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Egy felnőtteknek szóló könyv miatt is megbüntették a Librit

A hatóságok több más kiadvány mellett Benedek Ágota Állva maszturbálok című kötete miatt is bírságot szabtak ki a Librire, mivel a vállalat az ajánlott könyvek polcán árulta az „öncélú szexualitást” ábrázoló művet.
Könyv ajánló

„Mindenkinek olyan háborúja van, amilyen éppen kijut neki"

Március 6-án a budapesti Brazil Nagykövetség izgalmas irodalmi utazásra invitálja az érdeklődőket, amely során a 19. század végén lezajlott canudosi háború körülményei tárulnak fel Euclides da Cunha, valamint Márai Sándor művein keresztül.
Könyv hír

Kovácsné Koreny Ágnes a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új főigazgatója

Az új főigazgató Könyvtár az élő, élhető, okos és fenntartható Budapestért című szakmai programja a könyvtár hagyományos értékeinek megőrzését, ugyanakkor a könyvtári működés és szolgáltatások megújítását célozza.
Könyv ajánló

Először jelenik meg magyarul Charles Bukowski 1983-as novelláskötete

A város legszebb nője című kötetben olvasható harminc novellát Pritz Péter ültette át magyarra. A Troubadour Books és a Vörösbegy Könyvek gondozásában elkészült könyvet áprilisban vehetik kézbe az olvasók.
Könyv gyász

81 éves korában elhunyt Czakó Gábor Kossuth-díjas író

A Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze február 21-én hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család.