Történelmi kataklizmák és az emberi kiszolgáltatottság dimenziói tárulnak fel Rakovszky Zsuzsa új regényében

Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei (Fotó/Forrás: Lira.hu)

Ismét prózai művel jelentkezett Rakovszky Zsuzsa, akinek a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg legújabb, Az idők jelei című regénye. A mű a kiadó ajánlása szerint a történelmi kataklizmák és az emberi kiszolgáltatottság komor dimenzióit tárja fel, azt, ahogy egy város magára zárja a világot.

Rakovszky Zsuzsa a groteszk részletek iránti érzékenysége és a szikár líraisága leginkább Kemény Zsigmond és Mikszáth Kálmány történelmivel rokonítható.

A könyv története az 1530-as években játszódik, a szerző a dolgos és szabadságára büszke Münster városába kalauzol el minket, ahol egyre nagyobb a felekezeti feszültség. Előbb a katolikusok és a lutheránusok álltak szemben egymással, később az új tanok hívei között dúltak harcok, végül az anabaptisták megalapították az Új Jeruzsálemet. A forradalmi változásokat, a terror mindennapjait és a téboly színeváltozásait egy szemtanú visszaemlékezésén keresztül ismerhetjük meg: Liza, a néma cselédlány mindent lát és mindent hall, és mivel nem tud beszélni, előtte őszintébbek az emberek, és figyelme van a rejtett összefüggésekre is.

Azután a gyülekezet fölemelkedett ültéből és énekelni kezdett, németül a megszokott latin helyett. Szálegyenesen álltunk, az arcok kipirultak, a zsoltár úgy harsogott és zúgott, mint azok a kürtök hajdanában, amelyek szavától leomoltak Jerikó falai. Nekem is mozgott az ajkam, ha hang nem is jött ki a torkomon, tátogattam némán. De azért engem is magával sodort az érzéseknek ez az áradása, amely mint valami óriási hullám emelt föl mindnyájunkat a földi élet szennye és ezerféle kicsinyes gondja fölé, mind magasabbra, mintha arra a néhány percre megnyílt volna előttünk egy ajtó, és mi bepillanthattunk volna a mennyek országába.

Idézet a könyvből

Rakovszky Zsuzsa munkásságát számtalan díjjal ismerték el. Első regénye 2002-ben jelent meg a Magvető Kiadónál A Kígyó árnyéka címmel, amelyet később Az Év Könyvének választottak. 2006-ban megjelent, Visszaút az időben című verses kötetével – amely az 1985 és 2005 között született költeményeit gyűjtötte egybe – elnyerte az Aegon Művészeti Díjat is. 2010-ben megkapta a Kossuth-díjat , 2016-ban pedig Fortepan című kötetével elnyerte a Libri irodalmi díjat.