Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

2021.02.26. 15:30
Ajánlom
Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.

Ez egy magyarázó cikk, tehát – hiába néz ki úgy – nem interjú. Az ügy kapcsán leggyakrabban felmerülő kérdésekre igyekszünk választ adni.

Hogyan kezdődött?

A Könyves Magazin Tizenegyes című sorozatában írókat kérdeznek arról, hogy mit olvasnak. A sorozat legújabb részéből kiderült, hogy Tóth Krisztina Sofi Oksanen A kutyafuttató című regényét olvassa, elemi hatással volt rá gimiben a Tonio Kröger, és Berg Judit Lengemesék című sorozatát venné fel a kötelezők listájára. Arra is válaszolt, hogy mit venne le a kötelező olvasmányok listájáról: Jókai Az arany ember című művét, illetve az alsósoknak ajánlott Bárány Boldizsárt.

Jó, jó, de miért venné ki a kötelezők közül? Le is darálná a könyvet?

Meg is indokolta a válaszát: „a nőalakok ábrázolása miatt. Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér.”

Arról, hogy betiltaná vagy ledarálná a művet, természetesen szó sem volt.

Akkor miért lett a dologból botrány?

Ekkor még nem történt semmi, csak miután a Könyves cikkét a HVG szemlézte „A nemi szerepek ábrázolása miatt Az arany embert és a Bárány Boldizsárt venné le a kötelezők listájáról Tóth Krisztina” címmel. Kattintásvadász megoldás volt, lehet, nem kellett volna. Ezután a hír megfutott az interneten, és sokan elküldték Tóthot melegebb éghajlatra, hogy finoman fogalmazzunk. A kommenteket inkább nem idézzük.

tothkrisztaemmerlaszlo3_1-151210.jpg

Tóth Krisztina (Fotó/Forrás: Emmer László)

Hogy reagált Tóth Krisztina?

Ebben a facebook-posztban foglalta össze, amit el akar mondani az ügyről. Azt írta:

„Minden, amit a kötelező olvasmányok témájában gondolok, olvasható az eredeti interjúban.” És: „Betiltásról senki nem beszélt, a véleményemet kérdezték. Szabad elmondanom, ugye?”

Amellett arról is írt, hogy „egy írót nem illik ismeretlenül letegezni. Lekurvázni, csak mert valamiről mást gondol, főképpen nem. Bájtalan gesztus.” Panaszolta még, hogy Jókai-rajongók kutyaszart tettek a postaládájába.

Vajon Jókai nem a cancel culture áldozata lesz így?

Nem. A cancel culture tipikus esete az, amikor például egy filmesről kiderül, hogy erőszakoló, ezért a mozik vagy a streamoldalak leveszik a műsorról, mondva, hogy nem szeretnék egy ilyen ember alkotásait terjeszteni. A cancel culture természetesen vitatható, éppen azért, mert az alkotó művein áll bosszút az alkotó bűneiért.

Jelen esetben teljesen másról van szó. Tóth Krisztina azért venné ki a kötelezők közül Jókai Mór Az arany ember és Szabó Magda Bárány Boldizsár című könyveit, mert nem tartja helyesnek a művekben tálalt etikát.

Igaza van Tóth Krisztinának?

Nem szeretnénk ezt így eldönteni, de nem is ez a lényeges kérdés. Hanem az, hogy elmondhatja-e a véleményét anélkül, hogy ocsmány atrocitások érnék. Valaki érvelhet úgy: ahogy a Meseország mindenkié című mesekönyv nem változtatja meg a gyerekek nemi identitását, úgy nem szabja meg a Jókai-regény sem a nemi szerepekről való elképzelését. És érvelhetünk úgy is: olyan könyvet érdemes a gyerekek kezébe adnunk, amelyek alapvetően 21. századi, közös megegyezéssel létrejött értékeket, modelleket közvetítenek. A lényeg, hogy a diskurzus hangneme méltó legyen a diskurzus tárgyához, jelen esetben az irodalmi művekhez.

De miért Tóth Krisztina akarja megmondani, hogy mit olvassanak a gyerekek?

Nem akarja megmondani, hanem válaszolt egy kérdésre. Tóth Krisztina tucatnyi irodalmi díjjal kitüntetett, sok kötetes író, az egyik legnépszerűbb kortárs alkotó, ráadásul évtizedek óta foglalkozik gyermekirodalommal, 2005-ben Valaczka András társszerzővel tankönyvet és olvasókönyvet is írt felső tagozatosoknak. Emellett maga is anya. Valószínűleg van mi alapján véleményt mondania.

De beleállt egy ügybe, akkor miért csodálkozik a reakciókon?

Nem állt bele ügybe. Egy körkérdésre válaszolt.

Ráadásul politikai színezetű ügybe!

Nem is politikai az ügy, az viszont érdekes, hogy éppen olyan felhördülés, barikádharc és méltatlan hangnem uralkodik a kommentfalakon, mint az SZFE- vagy Meseország-ügyek esetében.

No igen, de kötelező olvasmányokat mégsem írunk csak úgy felül!

A kötelező olvasmányok listája nincsen kőbe vésve. Az új Nemzeti Alaptantervben is változott a diákok által olvasandó könyvek köre: bekerült Wass Albert és Nyírő József, csökkent Radnóti Miklós súlya, már nem kötelező az egyetlen Nobel-díjas regény, a Sorstalanság, és nem muszáj elolvasni a modern irodalom egyik csúcsának tartott Iskola a határont Ottlik Gézától.

De a kötelező olvasmányok körének muszáj változnia. Nem ideológiák mentén, hanem azért, mert létezik kortárs irodalom is, és ahogy a fizikaoktatást sem hagyjuk abba a 18. század vívmányainál, úgy az irodalomoktatásnak is fel kellene zárkóznia a kortárs aki. Nyilván azon az áron, hogy a korábbi korszakok  műveit, alkotóit újra súlyozzuk.

Miért olvassak Tóth Krisztinát?

A közösségi médiában az elmúlt napokban a felhasználók #olvasstóthkrisztinát címke alatt megosztják kedvenc szemelvényüket az írótól. Kiemelkedő művei közé tartozik az Akvárium című regény, a Pixel című novellafüzér és a Vonalkód című novelláskötet. Tóth Krisztina a fent idézett facebook-bejegyzésében arra is reagált, hogy sokan azzal vádolták, nem tett le semmit az asztalra (Jókaival szemben): „Azok számára, aki szerint semmit sem tettem le az asztalra, rossz hírem van. 1989 óta rendszeresen dolgozom. Harminc könyvem jelent meg, el lehet olvasni őket. Nem muszáj persze, de a lehetőség adott.”

Ki felelős a botrányért?

Erre nehéz válaszolni. Annak biztosan köze van hozzá, hogy a közösségi médiában gyorsabban terjednek az ellentmondásos, botrányt és (vérre) menő vitákat kiváltó tartalmak, és egyforma súllyal szerepelnek a dilettánsok és a szakemberek véleményei.

És most mit csináljunk?

Semmit. Illetve egyetlen szabály mindenképpen van:

amit az utcán nem kiabálnál oda egy ismeretlennek, azt ne írd le facebook-kommentben sem.

Engem mindez hidegen hagy! Azt mondjátok meg, egybe vagy külön kell írni a Jókai-regény címét?

Az 1872-es első kiadásban is különírva szerepelt a cím, mivel nem anyagnévről van szó, így a helyes: Az arany ember.

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Kapcsolódó

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv podcast

Arról álmodtam, hogy Pöttyös Könyveket fogok írni – Turbuly Lilla a Lírástudók vendége

Nemcsak a gyerekeket, hanem a szülőket is nevelni szeretné a könyveivel Turbuly Lilla, akinek új ifjúsági regénye, a Kész cirkusz! két tinédzser barátnőről szól. A szerzővel Grisnik Petra beszélgetett a Lírástudók új epizódjában.
Könyv ajánló

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Könyv ajánló

Több mint tizenöt év kutatás és felkészülés előzte meg Grecsó Krisztián új regényét

Novemberben jelenik meg a József Attila-díjas író, költő legújabb, Apám üzent című család- és identitásregénye, amelyben a szerző a családi múlt felkutatására tesz kísérletet.
Könyv ajánló

Interaktív térbejárás, felolvasóest, zenei performansz – experimentális irodalmi programok várnak a PIM-ben

Idén nyáron kísérleti kerti programokkal is várja a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum a látogatókat, alternatív olvasatokat kínálva olyan művekhez, mint Madách Imre Az ember tragédiája vagy Hamvas Béla novellái.
Könyv magazin

Aki az irodalommal csalta meg az orvostudományt – 120 éve hunyt el Anton Pavlovics Csehov

1904. július 15-én hunyt el az egyik legnagyobb orosz író, Anton Pavlovics Csehov, aki drámáival és más prózai szövegeivel egyaránt megújította a modern irodalmat. A művész életéről tíz pontban emlékezünk meg.