Könyv

Tóth Krisztina: Ne húzzuk be a nyakunkat!

2022.09.30. 11:20
Ajánlom
Az írók szerepéről, a múlt borzalmainak lejegyzéséről, a populizmus terjedéséről, valamint a társadalmak szélsőséges megosztottságáról beszélt Tóth Krisztina a Könyvfesztivál megnyitóeseményén. Az idei díszvendéget, Szvetlana Alekszijevicset Háy Hános laudálta.

Szeptember 29-én nyitott meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahol október 2-ig 130 kiállítóval, több mint 40 külföldi szerzővel, 6 helyszínen, 150 programmal és 200 dedikálási lehetőséggel várják a nagyközönséget. A rendezvény idei díszvendége a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics belarusz író. 

„Stresszhelyzetben, ha valami erős szorongást kelt bennünk, behúzzuk a nyakunkat. Ez az egyik legrégebbi emberi reflexünk. Vadászó őseinktől öröklött mozdulat, amely megőrződött a génjeinkben. A váll megemelésével a nyaki vénáinkat óvjuk a vicsorgó ellenséggel szemben, merthogy az embernek a nyaka az egyik legsebezhetőbb pontja. Aki behúzza a nyakát, az felmérte, hogy az ellenfél közel van, bármikor leharaphatja a torkát.

Salman Rushdie nem húzta be a nyakát”

– így kezdte megnyitóbeszédét Tóth Krisztina író, utalva az amerikai-brit művész ellen augusztusban elkövetett támadásra. Megjegyezte, Rushdie-t ironikus módon egy olyan rendezvényen szúrták nyakon, amikor száműzött kollégáival vállalt volna szolidaritást. „Szvetlana Alekszijevics szintén nem túl óvatos. Sose húzza be a nyakát” – tette hozzá.

„Nem Magyarországról akartam beszélni. Vagy nem csak róla” – Tóth Krisztina a Lírástudók vendége

Kapcsolódó

„Nem Magyarországról akartam beszélni. Vagy nem csak róla” – Tóth Krisztina a Lírástudók vendége

Nyáron jelent meg második regénye, A majom szeme, amiben nem országunk kórképét, hanem a világ riasztó közeljövőjét kívánta megírni Tóth Krisztina. Grisnik Petra, a Lírástudók műsorvezetője arról is kérdezte az írót, milyen érzés „lefordítva lenni”, miért készül évekig egy regény, és milyen olvasói visszajelzéseknek örül leginkább.

Tóth Krisztina ezután arról beszélt, manapság igazán nem panaszkodhatunk, hogy az irodalom ne kapna elég figyelmet.

Írókat fenyegetnek, tartóztatnak le és támadnak szinte mindenütt a világban. Az irodalomnak, az írott szónak, lám, kitüntetett szerepe van.

Az alkotómunkát ez a figyelem nem mindig könnyíti meg. Tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy jobban jár az az író, akit le sem szarnak” – fogalmazott, mondván, nem olyan időket élünk, hogy a művészek otthon, íróasztalaiknál békésen alkossanak.

Mint mondta, vészterhes időkben az írók munkája ismét fontossá válik, hiszen ők az emberiség tapasztalatainak őrzői, a mulandóság és a felejtés ellen küzdő, fáradhatatlan írnokok. Utalt az élelmezési, gazdasági és energiaválságra, a klímakatasztrófára, a járványokra és a lakhatási válságra. Emiatt – fűzte tovább a gondolatát – az emberek biztonságérzete megrendült, érthető, világos üzenetekre vágynak.

Virágzik a populizmus, bontogatja színes szárnyait a giccs, és akkor jönnek a galád írók, akik a tünékeny pillanatokra visszaszerzett, csillámló biztonságérzetünket fenyegetik.

Félelmet keltő üzeneteik felkavarnak, nyugtalanítanak. Hülyeségeket beszélnek. Mit hülyeségeket? Borzalmakat. Rémtörténeteket” – mondta.

Az írók szerepéről szólva arra utalt, hogy sokszor merül fel a kérdés, miért nem a boldogságról írnak, amkor annyi szép dolog történik a világban. Tóth Krisztina szerint

az olyan társadalmakban, ahol a felejtés pusztító népbetegség, muszáj újra és újra elismételnünk a történeteket, hogy ne a világ ismételje meg a körülöttünk őket.

„Mert ezek a felejtő társadalmak mélyen vonzódnak a giccsekhez. Az édeskés teaszín nosztalgia finom, drapp árnyalataihoz, amelyek elmossák a vér és a korom kontrasztjait.” Meglátása szerint a populista államapparátusok ezt az igényt szolgálják ki, szerintük ugyanis a nép nem akar borzalmakról olvasni. „De hát ki ez a nép – kérdezek én vissza, megszeppenten és reménykedve, bízón benne, hogy ennyi sok okos ember biztosan választ tud nekem adni a kérdésemre” – felelt az író.

Ezt követően beszélt az Ukrajnában zajló háborúról, a csernobili katasztrófáról, a koronavírus-járványról és a migrációs válságról is.

Mi a fenéről kell írni, ha nem erről?

„Félünk a betokosodott, évtizedeken át hurcolt sebek kitisztításától, félünk a szembesüléstől, miközben lassan belepusztulunk a felejtésbe, a kétféle egymásnak ellentmondó világ összeegyeztethetetlen ellentmondásába” – utalt a társadalmak egyre szélsőségesebb megosztottságára.

Mint mondta, lassanként rá kellene ébrednünk, hogy mégiscsak az írók igazsága fog megvédeni bennünket a további katasztrófáktól. Egyúttal megköszönte a jelenlévő művészeknek, hogy vele együtt „kellemetlenkednek”. Zárásként arra kérte a jelenlévőket, gondolkodjunk együtt az irodalom szerepéről.

Jegyezzünk le mindent! És ne húzzuk be a nyakunkat!

 

Download6-111706.jfif

Szvetlana Alekszijevics veszi át a Budapest Nagydíjat Gál Katalintól és Karácsony Gergelytől (Fotó/Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt)

A fesztivál díszvendége, Szvetlana Alekszijevics a megnyitó után vehette át a Budapest Nagydíjat, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adott át.

A Nobel-díjas művészt Háy János méltatta, akinek beszéde erősen összecsengett a Tóth Krisztina által elmondottakkal:

Ki kell mondani az emlékeket, ha nem akarjuk, hogy elfekélyesedjenek.

Vékony jégen táncol egy olyan szöveg, amely a valóságot tárja fel” – mondta. Hangsúlyozta, szerinte minden világfelmutatási fikció, akkor is, ha a valóságban gyökerezik, hogy mi kerül napvilágra, mely történetek és mondtatok, azt az alkotó dönti el. Jól dönteni csak ösztönből csak érzésből lehet. „Jól dönteni csak ösztönből, csak érzésből lehet” – tette hozzá.

Szvetlana Alekszijevics könyveit a jól döntés mintapéldáinak nevezte.

Ha ezek a könyvek álltak volna a világ igazgatóinak polcain, akkor nem lett volna Vietnam, Afganisztán, a délszláv háború, vagy az, ami most van a szomszédunkban

– jelentette ki.

A teljes megnyitó visszanézhető a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Youtube-oldalán.

Fejléckép: Tóth Krisztina (Fotó/Forrás: Tóth Krisztina Facebook-oldala)

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

Kapcsolódó

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Egy felnőtteknek szóló könyv miatt is megbüntették a Librit

A hatóságok több más kiadvány mellett Benedek Ágota Állva maszturbálok című kötete miatt is bírságot szabtak ki a Librire, mivel a vállalat az ajánlott könyvek polcán árulta az „öncélú szexualitást” ábrázoló művet.
Könyv ajánló

„Mindenkinek olyan háborúja van, amilyen éppen kijut neki"

Március 6-án a budapesti Brazil Nagykövetség izgalmas irodalmi utazásra invitálja az érdeklődőket, amely során a 19. század végén lezajlott canudosi háború körülményei tárulnak fel Euclides da Cunha, valamint Márai Sándor művein keresztül.
Könyv hír

Kovácsné Koreny Ágnes a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új főigazgatója

Az új főigazgató Könyvtár az élő, élhető, okos és fenntartható Budapestért című szakmai programja a könyvtár hagyományos értékeinek megőrzését, ugyanakkor a könyvtári működés és szolgáltatások megújítását célozza.
Könyv ajánló

Először jelenik meg magyarul Charles Bukowski 1983-as novelláskötete

A város legszebb nője című kötetben olvasható harminc novellát Pritz Péter ültette át magyarra. A Troubadour Books és a Vörösbegy Könyvek gondozásában elkészült könyvet áprilisban vehetik kézbe az olvasók.
Könyv gyász

81 éves korában elhunyt Czakó Gábor Kossuth-díjas író

A Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze február 21-én hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család.