Tovább gyűrűzik az állami irodalmi díjakról szóló vita

Mint arról beszámoltunk, Kukorelly Endre nemrég élesen bírálta Mezey Katalint, aki szerinte a Kossuth-díj Bizottság egyetlen irodalmárjaként elsősorban felelős azért, hogy az elmúlt tizenhárom évben nem kaptak állami elismerést a kormánnyal szemben kritikus művészek. Mint fogalmazott, „még a legsúlyosabb Rákosi- vagy sztálinista időkben is korrektebb volt az állami díjazás, mint napjainkban. Az író szavaira először a Magyar Írószövetség reagált, és bocsánatkérésre szólították fel Kukorellyt, később Mezey Katalin is megszólalt, és visszautasította az állításokat.

Kapcsolódó

Mi a baj az állami irodalmi díjakkal?

Heves adok-kapok alakult ki az irodalmi életben, miután Kukorelly Endre nemrég nyilvánosan kritizálta az állami művészeti díjakat odaítélő bizottságokat, különösképpen Mezey Katalint, aki azonban visszautasította az író állításait.

A vita az Index hasábjain robbant ki, a lapnak pedig nemrég Krusovszky Dénes adott interjút, amelyben egyebek közt kérdezték erről az ügyről is. Utalt rá, szerinte Kukorellyt azért zavarja mindez, mert még hisz egy olyan Magyarországban, ahol az állami díjazások szisztémája jól is működhetne.

Mindenesetre engem ez, ha szabad ezt így mondanom, nem érdekel” – mondta az író, hozzátéve, nincs olyan forgatókönyv a fejében, amely szerint megjavul az állam, és az állami díjak ismét jelenteni fognak valamit.

Krusovszky úgy fogalmazott, az állami díjak kiosztása ebben a formában, sőt bármilyen formában, nonszensz és hülyeség, és csak a független elismerésnek van súlya. Kitért arra is, nem érti, miért kellene bárkinek is bocsánatot kérnie ebben a vitában. „Kukorelly elmondta, mit gondol, miért ne tehetné, pláne, hogy

– tette hozzá.

„Azt hiszem, Kukorelly Endrét – teljes joggal – az a pimaszság bőszítette fel, hogy idén Orbán János Dénest tüntették ki Kossuth-díjjal, aki előtt százötven magyar írót és költőt tudnék fölsorolni, aki irodalmi teljesítményéért inkább megérdemelné. Evidensen politikai produkciójáért kapta az irodalmi díjat, s nem is hiszem, hogy Mezey Katalin fejéből pattant volna ki az ő neve” – ezt már Radnóti Sándor írta Facebook-posztjában. A Széchenyi-díjas irodalomtörténész szerint életszerűtlen Mezey Katalin állítása, miszerint nem ő az egyedüli felelős az irodalmi Kossuth-díjak odaítéléséért. Radnóti valószínűsítette, hogy „föntről” súgnak neki, vagy ha nincs ilyen sugalom, akkor maga találja ki a jelöltet.

Radnóti reagált Kukorelly Rákosi-korszakra vonatkozó állításaira is, és felsorolta, milyen művészek kaptak Kossuth-díjat a diktatúra ideje alatt. Példaként Balázs Bélát, Benjámin Lászlót, Devecseri Gábort, Gábor Andort, Gellért Oszkárt, Illyés Gyulát, Juhász Ferencet, Karinthy Ferencet, Sarkadi Imrét, Schöpflin Aladárt, Szabó Pált, Tamási Áront, Tersánszky Józsi Jenőt, Veres Pétert és Zelk Zoltánt említette. „Sok volt közöttük a hívő és az opportunista, de irodalmi érdemük volt majd’ mindnek, még a nem említetteknek is” – írta, hozzátéve,

Szerinte Kukorellynek sem volt ilyen gondolata, mert az egyik véres diktatúra volt, a másik lealjasító, gyalázatos autokrácia, Európa magányos szégyene. „Mezey Katalinnak pedig jövőre biztos eszébe fog jutni teszem azt Balla Zsófia, Tóth Krisztina, Nádasdy Ádám vagy Márton László neve. Az utóbbi kettőről még az is elmondható jelentős költészetük és prózájuk mellett, hogy a fordítás a leghazafiasabb műfaj” – zárta bejegyzését.

Továbbra sem osztja mindenki Kukorelly Endre véleményét, a délvidéki magyarság közéleti folyóirata, az Aracs az Indexhez eljuttatott közleményében kiállt Mezey Katalin mellett, igaztalan és alantas támadásnak nevezve az őt ért vádakat. „Kukorelly Endre és mindenki más, aki rágalmaiban osztozik, tudja, az,

valamint jó, ha tudomásul veszik: véleményük igazából semmit sem számít, csak azt a célt szolgálja, hogy köztiszteletben álló személyeket megsértsen” – áll közleményükben, amelyet Gubás Ágota olvasószerkesztő, Gyurkovics Hunor művészeti szerkesztő és Bata János főszerkesztő írt alá.

Fejléckép: Kukorelly Endre (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf)