Márai Sándor hagyatéka 1997-ben került letétbe az MNMKK PIM-be. Csaknem kéttucatnyi dobozban érkeztek kéziratok, fotók, könyvek, hangzóanyagok és néhány személyes tárgy, köztük az író naplóinak, valamint a Szabad Európa Rádióban tartott felolvasásainak kézirata. A múzeum Márai emlékének, műveinek gondozása mellett kiemelt figyelmet fordított a hátrahagyott kéziratainak, tárgyainak gyűjteményezésére is.
Ennek részeként idén New Yorkból megvásárolja az Óváry-levelezést, illetve Márai Gábor hagyatékát.
A New York-i Egyetemen dolgozó, kolozsvári származású Óváry Zoltán orvossal 1947–1989 között levelezett Márai. Az író eddig ismert levelezései közül ez a leghosszabb időt átfogó, és az egyetlen, amely a teljes emigrációs időszakát felöleli. Jellegzetes, hogy a levelek egy része közvetlen, baráti hangvételű, betekintést engedve az író személyiségének kevésbé ismert sajátosságaiba is. Az értékes levelezést Óváry Zoltán hátramaradt könyvei egészítik ki, közte csaknem harminc, Márai által dedikált kötet.
Grosschmid Géza, Grosschmid Gézáné és fiuk, Márai Sándor a húsvéti asztalnál Kassán, 1925 körül, ismeretlen fotója (Fotó/Forrás: MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum)
Szintén a múzeumba kerül Márai Gábor, az író legkisebb testvérének hagyatéka. A gyűjteményben megtalálhatók az író emigrációból írt levelei, a családi levelezés egy része, személyes dokumentumok, valamint olyan bútorok, amelyek Márai Sándor tulajdonában voltak, mielőtt 1948-ban elhagyta az országot.
Kiemelkedő darab Márai Mikó utcai íróasztala, amelyet 1945-ben mentett ki a romok közül.
A hagyaték fotóanyagában számos portré és családi felvétel szerepel, köztük egy-egy kép a gyermek Márairól indiánnak és bűvésznek öltözve, illetve egy 1910 körüli abbáziai nyaraláson készült családi fotó. A gyűjtemény részét képezik könyvek és kisnyomtatványok is: Márai Sándornak, Tasnády-Fekete Máriának, valamint Márai Gábornak és feleségének, Tucinak dedikált kötetek is megtalálhatók köztük.
Fejléckép: Márai Sándor (forrás: Csokonai Nonprofit Kft.)
hírlevél
