Könyv

Új oldaláról ismerhetik meg a magyar olvasók Rainer Maria Rilkét

2023.01.20. 14:15
Ajánlom
Nehezen megközelíthető költő, akit nem csupán olvasni, tanulmányozni is kell, rendkívüli elmélyedést, azonosulást és alávetést kíván – mondta lapunknak Rainer Maria Rilkéről Báthori Csaba, aki hiánypótló kötetben mutatja be az osztrák költő eleddig ismeretlen lírai világát. A műfordító az egységes Rilke-hang megtalálásáról, a művész nyelvi sajátosságairól, illetve személyes motivációiról is beszélt a Fideliónak.

A Napkút Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban a Csillagközi évek című verseskötet, amely Rainer Maria Rilke 1907 és 1926 között keletkezett, javarészt magyarul korábban ismeretlen műveiből válogat. A tizenkilenc év alatt keletkezett költemények legszebbjeit Báthori Csaba József Attila-díjas költő, műfordító gyűjtötte egybe és fordította le, aki hosszú évtizedek óta foglalkozik az osztrák művész lírai munkásságával. Célja egyértelmű: közelebb hozni a szerző alakját a hazai olvasóközönséghez. A könyv egyik újdonsága továbbá, hogy gazdag válogatásban mutatja be Rilke francia nyelven született verseit is.

3232757-134227.jpg

Rainer Maria Rilke: Csillagközi évek (Fotó/Forrás: Lira.hu)

„Rilke anyanyelvének országaiban, a németajkú olvasók körében is egy maréknyi ragaszkodó olvasó kedvence, és általában évtizedekig kísérője.

Nehezen megközelíthető, elvont költő, akit nem csupán olvasni, hanem tanulmányozni kell. Nem csak rendkívüli elmélyedést, hanem azonosulást, sőt – a megértés végett vállalandó – alávetést kíván

– fogalmazott lapunknak Báthori Csaba. Mint mondta, az életmű méltányos volumenének felismerését az a tény is nehezíti, hogy a szerző költészetének jókora része korábban külön kötetben jelent meg, szórványosan – többnyire hagyatékból – került napvilágra, ráadásul szeszélyes rendben, formákban és szóródó helyszíneken keletkezett. Ezt a befogadói törékenységet fokozza az is, hogy ezek a darabok jószerével csak a nagy gyűjteményes kiadásokban jelentek meg, és azokhoz nem könnyű hozzáférni, főleg itthon – tette hozzá.

A műfordító kifejtette, igyekezett azokat a nagy erejű, intenzív darabokat magyarul megformálni, amelyek – akár töredékes, akár befejezett formában – tükrözik a korábban már megismert eszmevilágot, és ahhoz kapcsolódva kiegészítő elmélyedésre kínálnak lehetőséget.

Bízvást állíthatom, hogy a közölt anyag java eddig ismeretlen mélységben építi tovább a magyar Rilke-képet,

sőt fontos új attitűdökkel és költői futamokkal tágítja az eddigi horizontot” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy fordítói szempontból milyen kihívást jelent Rilkével foglalkozni, Báthori Csaba kifejtette, elsősorban a formahű fordítás híve, ezért igyekezett a szerző jórészt nyugat-európai formavilágát a magyarban is kimesterkedni. „Ebben az esetben a fordítási erőfeszítés főleg abban áll, hogy a zenei és ütemhűség mellett törekedni kell az egyenértékes tartalmi átmentésre. Ez azt jelenti:

pontosan azt kell visszaadni, ami az eredetiben van, nem kevesebbet, de nem is többet.

Ez néha a tükrözésen túl az értelmezési keret tágítását is megköveteli, hiszen csak így válhat hangsúlyos ajánlattá, amit az eredeti magába foglal” – fogalmazott Báthori Csaba. Rilkét a kötött formákat őrző modern klasszicitás egyik legnagyobb alakjának nevezte, aki ebben és sok más tekintetben is hasonlít József Attilához.

A kötetben korábban ismert, népszerű versek is helyet kaptak, amely kapcsán Báthori elmondta, azért döntött az újrafordítás mellett, mert „még a legnagyobb fordítóink is – akikről amúgy csak a legnagyobb hála hangján beszélhetünk – elvétik néha a tónust, vagy a részleges Rilke-ismeret következtében félreértik a szöveget”. Hozzátette, külön gondot okozott a régebbi magyarítások esetén, hogy nem jöhetett létre homogén Rilke-hangütés, mivel akkoriban a szakma sok fordítót alkalmazását követelte meg. „Az én kísérletem ilyen szempontból újdonság:

Rainer_Maria_Rilke_1900-134610.jpg

Rainer Maria Rilke 1900-ban (Fotó/Forrás: Wikipedia)

 még soha nem jelent meg Rilke lírai életművéből ekkora terjedelmű anyag egyetlen fordító tollából.

Annak idején közös panasz volt: nincs még magyar Rilke-hang. Most, talán, adódik lehetőség, hogy felismerjünk egyetlen dallamot a széles hömpölygésű Rilke-kórusokban” – mondta.

A műfordító szerint külön érdemes odafigyelni a francia anyagra is, amelynek szelídségében, új, tematikus gazdagságában, öregkori ragyogásában és eszköztelen egyszerűségében rejlik az ereje. „Erős itt a negatívum kerülése, és a pozitívum simogatása. Már ezért önmagában érdemes kézbe venni az új könyvet” – tette hozzá.

Ahogy válaszaiból is érezhető, Báthori Csabát erős bensőséges viszony fűzi Rilkéhez. Arra a kérdésre, hogy számára mit jelent ez a több évtizede tartó alázatos munka, így felelt: „Rilke verseiből és leveleiből az elmúlt évtizedekben több ezer oldalt fordítottam.

Tudom, hogy nem csak meghosszabbította, elmélyítette, fajsúlyosabbá tette, hanem igazgatta is az életemet.

Ez azt jelenti: nem hagyta elterelődni figyelmem divatok, sekélyességek, külsőségek, árulások, elszíneződések, könnyebbítések felé – általában: ahhoz a belső emberhez és formához terelt, aki vagyok, amilyen vagyok. Ez önmagában elég, hogy remélhessem: amíg én létezem, ő is elevenen jelen lehessen a magyar költői beszédek közegében.”

Rainer Maria Rilke: Csillagközi évek

Napkút Kiadó, 2022
448. oldal
Fordította: Báthori Csaba

A könyv megrendelhető ITT.

Fejléckép: Rainer Maria Rilke 1905-ben (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

„Az irodalom az, ami megtart a szakadék felett” – Szabó T. Anna a Lírástudók vendége

Kapcsolódó

„Az irodalom az, ami megtart a szakadék felett” – Szabó T. Anna a Lírástudók vendége

Majd’ három évtized telt el, mióta színre lépett, azóta pedig az egyik legnépszerűbb magyar költővé vált Szabó T. Anna. Az év utolsó podcastjában őt ültettük mikrofonhoz – és nem csupán összegyűjtött versei megjelenésének okán.

Új fordításban jelent meg a Háború és béke

Új fordításban jelent meg a Háború és béke

Lev Nyikolajevics Tolsztoj monumentális nagyregénye Gy. Horváth László korszerű fordításában látott napvilágot a 21. Század Kiadó gondozásában. Az ünnepi díszkiadáshoz három, korhű képeslapot is kaphatunk, amelyek Napóleon oroszországi hadjáratát ábrázolják.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Zenés színház

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Vizuál

Cate Blanchett, Steven Spielberg és Martin McDonagh is esélyes az Oscarra – Megvannak az idei jelöltek

A sziget szellemei, A Fabelman család, a Tár és a Minden, mindenhol, mindenkor is nagyot nyerhet a március 13-i Oscar-gálán. Az amerikai filmakadémia közzétette a rangos filmes elismerés jelöltjeit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Nyomtasson verset ön is a Széll Kálmán téren!

Ötletes fejlesztéssel tiszteleg a magyar kultúra napja előtt a II. kerület vezetése: a Széll Kálmán téren elhelyezett versmegállóból a körzethez köthető költők sorait nyomtathatjuk ki, és vihetjük magunkkal.
Könyv ajánló

Új oldaláról ismerhetik meg a magyar olvasók Rainer Maria Rilkét

Nehezen megközelíthető költő, akit nem csupán olvasni, tanulmányozni is kell – erről beszélt lapunknak Báthori Csaba, aki hiánypótló kötetben mutatja be az osztrák művész eleddig ismeretlen lírai világát.
Könyv hír

Szeifert Natália kapta a Mészöly-díjat

Szekszárdon adták át a Mészöly-díjat, illetve a Mészöly Miklós Emlékplakettet. Előbbit Szeifert Natália érdemelte ki Örökpanoráma című regényével, utóbbit a Jelenkor Kiadó vezetője, Nagy Boglárka vehette át.
Könyv hír

Budapest Nagyregény: január végéig küldhetjük be a személyes történeteinket

Van egy érdekes, Budapesthez köthető története? Úgy érzi, igazi legendákat fedez fel minden családi beszélgetésen? Szeretné megmutatni, milyennek látja azt a városrész, ahol él? – most ön is elmesélheti a történetét a Budapest Nagyregényben.
Könyv hír

Meghódította a könyvpiacot Harry herceg

Az angolszász nyelvterületeken eddig csaknem másfélmillió példány kelt el Harry herceg önéletrajzi könyvéből, amelyben egyebek közt azzal vádolja Vilmos herceget, hogy megtámadta őt. A kötet márciusban magyarul is megjelenik.