Könyv

Vámos ajánlja: Volt egyszer egy NDK

2018.10.04. 10:15
Ajánlom
Ebben a hónapban Maxim Leo keletnémet családtörténetére esett az író választása, Választék című rovatában azt is elmeséli, miért.
voltegyszeregyndk-100108.jpg

Volt egyszer egy NDK (Fotó/Forrás: Líra)

A választott könyv non-fiction, tehát nagyjából igaz történet. Maxim Leo nevű fiatalember a szerző és a főhős. Az NDK szülöttje, aki a szerencsés történelmi környülállásnak köszönhetően boldog nyugatnémetté válik. (Volt egyszer egy NDK, Park, 2018, fordította Blaschtik Éva.) Édes szöszke kisfiú volt (címlapfotó), ma jóképű férfi (hátsó fül). Szerkesztő, újságíró, de forgatókönyveket is készített a Tatort (Tetthely) című tévésorozathoz. Berlinben él, az immár egységesben. Érthetetlen okból nosztalgiája támad a keletnémet demokratikus köztársaság iránt, odamegy, s emlékezik. Hihetetlenül színes a családi háttér, legizgalmasabb a nagypapa, Gerard, aki zsidó, a francia ellenállás illusztris tagja, aztán a keletnémet elhárítás oszlopa, s e minőségében Budapestre is ellátogat 1956-ban, találkozik a Petőfi körös fiatal magyar irodalmárokkal – neveket sajnos Maxim Leo nem említ –, tevékenységük kifejezetten tetszik neki. Leo apja laza avantgárd festő, anyja a szocialista rendszert kiszolgáló, sokszor meghasonló újságíró. A szerkesztőségi viszonyokról mondja neki egy atyai jóbarát: „Ahol hazugság van, ott ivászatnak is lennie kell.” Ismerős?

„Csakhogy én elválasztottam a hazaszeretetet az NDK-tól: a nyírfa a basdorfi nyaralónk előtt, a fürdőhelyünk a Liepnitzseenél, a karlshorsti Seepark, az utca, ahol születtem, számomra teljesen függetlenek ettől az államtól.”

Milyen tökéletes leírása annak, hogy azok a magyarok, akik legalább harmincévesek voltak a rendszerváltozáskor, miért képesek mégis szeretettel emlékezni olyasmire, ami a Kádár-rendszerben történt velük. Megjegyzem még, hogy mi egy kis nyugatszagot éreztünk az NDK-ban, főleg azokon a tájakon, ahol a lakosság a nyugati tévéadásokat foghatta. Ők viszont ugyancsak egy kis nyugatszagot éreztek nálunk, elsősorban a Balatonnál (Plattensee), ahol a kapitalista Deutschlandból idejövő rokonaikkal találkozhattak.

A könyv elnyerte az Európai Könyvdíjat, joggal. Filmvászonra kívánkozik. Magyar–német koprodukció?

Maradok őszinte:

Vámos Miklós

Vámos Miklós:

Kapcsolódó

Vámos Miklós: "A nagy abbahagyók közé tartozom"

Tudta, hogy Vámos Miklós szabadidejében komolyzenét ír át gitárra, és ezzel fel is szokott lépni? Az író húszéves koráig saját maga is dédelgetett zenei ambíciókat, aztán hosszú szünet után pár éve ismét adózik egykori szenvedélyének. Most egy Beatles-kötettel hajt fejet ifjúkorának kedvenc csapata és meghatározó zenei élményei előtt: az új könyv a magyarra fordított (vagyis szerinte inkább „ferdített”) dalszövegek mellett emléktöredékeket, személyes vallomásokat is tartalmaz. Vámos Miklós arról mesélt nekünk, hogy miért ódzkodik a műfordítástól, megbánta-e, hogy annak idején kettétört a zenészkarrierje, és hogy hogyan is lett Tiborból Miklós.

Ma már nincsenek ilyen tévéműsorok - olvassuk hát el őket

Ma már nincsenek ilyen tévéműsorok - olvassuk hát el őket

Vámos Miklós legújabb kötetében két tévés produkcióját, a Lehetetlent és a Rögtönt öntötte írásos formában. A könyv nemcsak egy letűnt kor emléke, de utóbbi idők egyik legjobb anekdotafüzére, igen impozáns vendégekkel.

Ismeretlen Capote-művekre hívja fel a figyelmet Vámos Miklós

Ismeretlen Capote-művekre hívja fel a figyelmet Vámos Miklós

"E hónapban is megmondom, mit érdemes elolvasni." Vámos Miklós rovatában azt kutatja, hogy kezdte karrierjét Truman Capote és hogy miért felejt olyan könnyen a magyar olvasó.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv beszámoló

Schumann és Chopin találkozása a mobiltelefonnal

Mi történik ha egy, az élet minden területén az irányítást a kezében tartó ember alól egyszer csak kicsúszik a talaj? Ez Légrádi Gergely regényének egyik fő kérdése – de nem az egyetlen.
Könyv ajánló

Petri György verseinek minden eddiginél bővebb gyűjteménye jelenik meg

A negyedik kötet összeállításakor derült ki Várady Szabolcsék számára, hogy a költői hagyaték jóval terjedelmesebb, mint addig gondolták.
Könyv interjú

Hányszor lehet egy életet elmesélni? – Interjú Garaczi Lászlóval

Garaczi László Lemur-sorozatának legújabb kötete az író közelmúltjába kalauzolja el az olvasókat. Apró emlékek, ismerős helyzetek és olyan hétköznapi csodák gyűjteménye, amelyek dallamtapadásként követik végig az életünket.
Könyv kult50

15 évnyi hallgatást tört meg a magyar költő – Peer Krisztián

42 című kötetével tizenöt évnyi hallgatást tört meg a költő, aki személyes tragédiáját, szerelmének halálát dolgozza fel a gyász kötetében. Peer Krisztián Kult50-ben megjelent portréja.
Könyv archívum

Digitálisan olvasható a Kertész-hagyaték egy része

89 éves lenne Kertész Imre. A nevét viselő kutatóintézet az évforduló alkalmából bemutatott új digitális tudástára, túlnyomó részt mindeddig kiadatlan anyagok, kézirat- és interjúrészletek segítségével mutatja be az irodalmi Nobel-díjas magyar író életművét.