Papp Gergő: Kiáradt – A Tisza útja a győzelemig (Fotó/Forrás: 21. Század Kiadó)
Ritkán szemlézek tényirodalmat e helyen, én az irodalom felelősének érzem magam. Ezúttal okkal teszek kivételt. Ajándékba kaptam a könyvet. A címét félreolvastam. Kijárat. De az alcím eligazított: A Tisza útja a győzelemig. Nem volna rossz ehhez a szembotlásom eredményezte szó sem, kijárat a tizenhat évig tartó rendszerből. Csakhogy a szerző, Papp Gergő ezt írta oda: Kiáradt. (21. Század Kiadó) Ő a Momentum nevű mozgalom kommunikációs szakértője volt, amikor figyelő szemét az új fiúra vetette. Egy Facebook-bejegyzése miatt. Történt mindez 2024. február 2-án, tehát bő két éve. Az utolsó igazi fejezet viszont idén április 12-én zárul, a Tisza győzelmének éjszakáján.
Mellbevágó, hogy a könyvet ilyen viharos sebességgel szerkesztették és nyomtatták, ritkaság ez, főként idehaza. Pedig
az efféle tényirodalomnak jót tesz a szinte tökéletes egyidejűség.
Én nem figyeltem oda arra, hogy miként szerveződött Magyar Péter mozgalma, úgyszólván a semmiből, és alig tudtam róla valamit az elején. Némi előítélettől se voltam mentes, az illető mégiscsak az uralkodó pártkoalíció köreihez tartozott, mielőtt kiszakadt belőle. Történhetett vele valami a damaszkuszi úton, s hogy mi és miként, azt csak ebből a részletes beszámolóból értettem meg. Igazán dicséretes, hogy Papp Gergő – bár boldoggá teszi ugyan a hatalmas győzelem és a rendszerváltozás ígérete, mégis – tárgyilagos tudott maradni, néhány lépés távolságból szemlélve az események forgatagát.
A főfejezetek címei számok, azt jelölik, hány nap lesz még a 2026-os választásokig. Kezdetben több hónapnyiak az időugrások. A végkifejlethez közeledve már csak egy-egy nap. Joggal. A cselekmény felforr, ahogyan a víz a tűzön. (V. ö.: Ki a Tisza vízét issza.)
Nálam rosszabb jós nincs. A nyolcvanas évek végén az USA területén éltem, a Yale Egyetem campusánál. Sokszor kérdezték tőlem az amerikaiak: lehet-e, hogy most összeomlik a szocializmus? Kizárt, így én. Jóval később itthon: megeshet-e, hogy Trump lesz az USA elnöke? Á, nem hiszem, így én. Idén a keresztény nemzeti kurzus (bármit jelentsen is ez) bukását sem tartottam valószínűnek, talán majd négy év múlva. Delfben tehát aligha vállalhatnék munkát.
Maradok őszinte:
Vámos Miklós
Papp Gergő dedikálja a Kiáradt – A Tisza útja a győzelemig című kötetet (Fotó/Forrás: 21. Század Kiadó)
A szerző kommentárja:
Jót tesz egy könyvnek a tényleg fix leadási határidő – ez volt talán a legfontosabb tapasztalat a Kiáradt írása során, aminek szövegével már április 12-e éjszakájára el kellett készülnöm. A könyvet a választás előtti fél évben írtam, és a korábbi események feldolgozása mellett valós időben is próbáltam értelmezni a kampány szempontjából releváns eseményeket, amik aztán elképesztő módon kezdtek sűrűsödni az utolsó hetekre. Én a valóságról szeretek írni – és olvasni –, mert mindig azt gondoltam, hogy a valóság érdekesebb, mint a legkreatívabb fikció. A 2026-os kampány is csak megerősített ebben:
ilyet kitalálni sem lehetett volna.
A Tiszát eleinte én is távolságtartással figyeltem, aztán ahogy közeledett a választás, úgy lettem én is egyre inkább szimpatizáns, és úgy lett egyre nehezebb összeegyeztetni az írói és „szavazói” énemet. Örülök, hogy Vámos Miklós szerint sikerült tárgyilagos maradnom – pártokért rajongani tényleg csak maximum a szavazás napján, a szavazófülkében érdemes. Vagy még ott sem.
Papp Gergő
Bárdos András (Fotó/Forrás: 21. Század Kiadó)
A 21. Század Kiadó vezetőjének kommentárja:
Kedves Miklós,
nem jósnak szeretünk, írónak annál inkább, semmi gond...
Köszönöm, hogy felfigyeltél a könyvre, és köszönöm, hogy megláttad a lényegét. (Meg szoktad.)
A szerző ugyanis örül a Tisza győzelmének, még inkább a Fidesz bukásának, de ez nem homályosítja el a szemét és főként nem az elméjét.
Fontos eleme ugyanis a tényírásnak (könyv, hír, miegyéb), hogy lehet valaki pártos, szurkolhat az egyik oldalnak, attól még lehet objektív, láthatja igaznak, ami igaz.
A két szó keveredése vezet oda, hogy oly sokan feladják az integritásukat, és hazudoznak, mert azt gondolják, egy szurkolónak hazudnia illik. Sportriporter-betegség például ez. Azért, mert a magyaroknak szurkolok, lehazudom a 11-est, pedig tudom, hogy 11-es volt. De azt hiszem, ezt várják tőlem.
Senki se várja.
Szurkolj a magyaroknak, és mondj igazat.
Elég egyszerű recept, ebből főz a Kiáradt szerzője is, szurkol, aggódik, örül – miközben igazat mond.
Nincs baj az elfogult szerzővel, nincs baj az elfogult újságíróval sem, a hazugsággal van baj.
Ezt nem mindenki tudja így Magyarországon, pedig így van.
Ezért (is) örülök Papp Gergő könyvének, ezért (is) örülök, hogy Miklós kezébe jutott, örülök, hogy szó került erről.
Maradok, kedves Miklós, híved, szerintem most már mindig.
(Vagy a mindiget cseréljük örökkére? Istenem… Esterházy...)
Szeretettel,
Bárdos András
Papp Gergő: Kiáradt – A Tisza útja a győzelemig
21. Század Kiadó
Megjelenés: 2026. május 7.
A kötet megvásárolható a Líra Könyv webáruházában, ide kattintva. »»»
A fejlécképben szereplő fotó Emmer László munkája.
hírlevél
