Könyv

Vámos Miklós: A mi skandináv-magyar prózaírónk

Választék
2022.12.17. 13:25
Ajánlom
Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Állandó rovatában ezúttal Kun Árpád legújabb regényéről, a Takarító férfiról ír, amely apropóján a haza nevében bocsánatot is kér a szerzőtől. A gesztusra Kun Árpád válaszban reagál.
vamos-132047.jpg

Kun Árpád: Takarító férfi (Fotó/Forrás: Líra Könyv)

Kun Árpád a mi skandináv-magyar prózaírónk. Olyasféleképpen, ahogyan Liszt Ferenc osztrák-magyar. Kun első regénye, a Boldog Észak nagy port vert föl (Magvető, 2014), és elnyerte az Aegon-díjat. Az ő műveiből legalább annyit tudhatunk meg Norvégiáról, mint a nem csak jó, hanem kiváló Jo Nesbø drogos-nyomozós regényeiből (kis szóviccemet rontja, hogy állítólag így ejtendő: Ju Neszbö), ráadásul hazai nézőponttal. Most itt a Takarító férfi (Magvető, 2022). Újabb tudósítás északról.

Kun ravasz író, egyrészt elhiteti velünk, hogy amit olvasunk, az fikció, a képzelet elviselhetetlen könnyűségével komponálva, másrészt lépten-nyomon átsejlik a cselekményháló résein az a valóság, amely minden jel szerint a szerző (magán)életéből származik. Elég, ha arra utalok, hogy a fülszövegből (is) tudható, Kun Árpád lényegileg azonos korú a férfi főszereplővel, 1965-ben született Sopronban, továbbá feleségével és négy gyerekével él Norvégiában, 2006 óta. Ugyanakkor kérdés, tesz-e szert az író újabb kislányra, olyan kalandos módon, mint a hőse. Ez azonban tulajdonképpen mellékes.

Az egyes szám első személyű mesélő mód abból a szempontból remekül működik, hogy beránt minket az események centrumába.

Pici hátránya is mutatkozik, hogy senki más nem mond véleményt a főszereplőről, akinek egy ponton megjelenik Magyarországon a regénye, amivel rangos díjat nyer. Ezt ügyesen kitalálta a Kun Árpád nevű író. Ez azonban mellékes. A fontos, az, amit a Takarító férfi minden fejezete kifejez: embertársak, bármilyen zord és nehéz az élet, s akárhol tartózkodunk, Sopronban, Budapesten, Norvégia vagy Haiti tengerpartján, mindig, minden körülmények közt legyünk jók, nagyvonalúak, nemes lelkűek. Mentsünk embert, kutyát, bálnát, lelket, akkor is, ha nehéz, vagy fáj.

A magyar hatóságok elképesztő packázásai a könyv végén remélhetőleg a fikcióhoz tartoznak. Realitásérzékem azt súgja – nem. Ha igazam van, bocsánatot kérek a haza nevében.

Maradok őszinte:
Vámos Miklós

kun_arpad-132311.jpg

Kun Árpád (Fotó/Forrás: Líra Könyv)

Kun Árpád kommentárja:

„Skandináv-magyar prózaírónk.”

Ízlelgetem.

Tényszerűnek tűnik.

Csakhogy a tényekhez örök életemben ambivalens viszony fűzött. A saját és később a családom túlélése miatt muszáj volt megadnom nekik némi tiszteletet, ugyanakkor a képzeletem-, látomásaim- és indulataimhoz képest a legtöbbször szegényesnek bizonyultak.

Két dologgal próbálkoztam.

Egyrészt útra keltem, hogy találkozzam valahol azokkal a tényekkel, amelyek felérnek a képzelethez. Elmentem Erdélybe, például Szászrégenbe vagy fel a hegyekbe, az Isten székére, aztán Párizsba, többek között a Luxembourg-kertbe, ahol Frédéric Moreau, az Érzelmek iskolájának főhőse is sokat járt előttem. Legvégül kikötöttem Norvégiában, ahol a legnagyobb meglepetésemre visszatértem a gyerekkoromba.

Másfelől költőnek és regényírónak álltam, igyekeztem egymásba szőni a képzeteimet a tényekkel, lehetőleg szétbogozhatatlanul.

„Skandináv-magyar prózaírónk.”

A megnevezés kívülről jön. Belülről mindezideig még a saját nevemmel sem sikerült megbarátkoznom, nemhogy a mindenfelől érkező megnevezéseimmel. Ami kifejezése annak, hogy mindig, mindenhol egy másik voltam és vagyok. Ennek ellenére nagy örömmel eljátszom a „skandináv-magyar prózaírónkat”, miközben az a sok mindenki, aki még (nem) vagyok furcsálkodva, helyeselve, kritikusan stb. figyeli az alakítást.

Ennyi kibújósdi elég is volt. Bevallom, jólesik a birtokos személyjel, ez az „nk”. Azt mutatja, hogy befogadtak.

A haza bocsánatkérését ezennel elfogadom Vámos Miklóstól.

Annál könnyebben, mivel: „Írónak a tapasztalat, a szenvedés drága kincs!” (Bereményi Géza–Cseh Tamás)

Kun Árpád

Kun Árpád: Takarító férfi

Magvető Kiadó
Megjelenés: 2022. május 31.

A kötet megvásárolható a Líra.hu webáruházában ide kattintva. »»»

A fejlécképben szereplő fotó Emmer László munkája.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Az Örkény falaiban benne van az egész életem – születésnapi beszélgetés Für Anikóval

„I did it my way” – énekli Frank Sinatra, és ezt mondja Für Anikó is, aki február 27-én ünnepli hatvanadik születésnapját. Ráadásul az Örkény Színház Jászai Mari-díjas művésze kettős jubileumot ül az idén, mert a teátrum, amelynek alapító tagja, idén húszéves.
Színház

Bemutatták A vágy villamosát Budaörsön

Az Ördög Tamás által rendezett előadás főszerepében Takács Katalin pályája egyik legerősebb alakítását nyújtja Blanche DuBois-ként.  
Színház

Erősen álmodók – beszélgetés Száger Zsuzsannával és Urbanovits Krisztinával

KV Társulat. Két színésznő, egy csapat. Két vélemény, ami hol közös, hol különböző, ahogy a nevük is mutatja. A két nézet néha találkozik, máskor összecsap, hogy utána összefusson valahol, egy kompromisszumos középpontban.
Színház

Elhunyt Hunyadkürti György, a kaposvári színház örökös tagja

72 éves korában, váratlan hirtelenséggel elhunyt Hunyadkürti György Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész, a Csiky Gergely Színház örökös tagja – tudatta az intézmény.
Klasszikus

Eötvös Péter és Csiba Lajosné Emődi Györgyi is Életműdíjat kapott a Cziffra Fesztiválon

Február 25-én a Zeneakadémián adták át az idei Cziffra Fesztivál elismeréseit. Az életműdíjasok mellett Tehetség-díjjal jutalmazták Abouzahra Amira hegedűművészt, Lukács Gergely tubaművészt és Vida Mónika Ruth zongoraművészt is. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

81 éves korában elhunyt Czakó Gábor Kossuth-díjas író

A Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze február 21-én hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család.
Könyv podcast

A két macska az önreflexiót jelenti – Kepes András a Lírástudók vendége

A Két macska voltam berobbant a sikerlisták élére, így nem is volt kérdés, hogy Kepes Andrást is meghívjuk podcastunkba. A 75 éves tévés, újságíró most már szinte csak regényírással foglalkozik, és már a következő könyvét tervezi.
Könyv gyász

Elhunyt Paul Olchváry műfordító

Paul Olchváry nevéhez számos magyar mű fordítása és amerikai kiadása fűződik. Az alkotót ötvennyolc éves korában, tragikus hirtelenséggel érte a halál.
Könyv hír

Az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv miatt is megbüntették a Lírát

Francesca Cavallo és Elena Favilli könyve a hatóság indoklása szerint öncélúan népszerűsíti a születési nem megváltoztatását, ezért ötmillió forintos büntetést szabtak ki a könyvforgalmazóra, amiért kecskeméti üzletükben egy iskola kétszáz méteres körzetében árulták.
Könyv magazin

Beleolvasó – Luca Mazzucchelli: Az 1% ereje

A (rossz) szokás nagy úr, de a jó hír az, hogy a szokások tanulhatók, fejleszthetők és változtathatók. Erről szól Luca Mazzucchelli Az 1% ereje című gyakorlati útmutatója. Olvasson bele a kötetbe!