Könyv

Vámos Miklós: A történelmi hányattatások lezárt szelencéje

Választék
2021.07.09. 11:10
Ajánlom
Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ez alkalommal Barna Imre Kérdezd meg tőle című fikciós apakönyvét ajánlja (Európa Kiadó, 2021), amire a szerző reagál.
vamos-111135.jpg

Barna Imre: Kérdezd meg tőle (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)

Barna Imre nevét az irodalom szakmai köreiben mindenki ismeri, azokon kívül talán kevesebben. Kortársam. Hűséges ember, jóformán egyetlen munkahelyhez kötődött egész életében, az Európa Kiadónál volt szerkesztő (többek között az enyém is), főszerkesztő, igazgató. Rövidebb közjátékként a Római Magyar Akadémiát vezette. Műfordítói munkásságának eredménye egy polcon nem fér el, Umberto Eco összes regényét ő magyarította. E tevékenység csínjáról-bínjáról szól a Pont fordítva című kötete (természetesen Európa, 2018).

Most itt az első regénye, a Kérdezd meg tőle. Furcintos apakönyv. Az eredeti modell nyomán alkotott fikciós apa a szerző segítségére sietett, maga is összeállított valamiféle memoárt a saját életéről. Ezt nem olvashatjuk, csak hivatkoznak rá. Kiderül a szövegbe ékelt, dőlt betűs apa-fia párbeszédekből, hogy az idős férfi kelletlenül mesél csak a múltjáról, hiába meséltetné a gyereke.

Ismerős alaphelyzet, az atya nemzedéke igyekezett bezárni utódai előtt a történelmi hányattatások szelencéjét.

A regény főhősének élettörténete azonban kiemelkedően különleges. Származása folytán Kozlovszkij herceg ő, Ogotáj kán leszármazottja. Ennélfogva az orosz az anyanyelve. A magyar a bevett nyelve, országunk a hazája. Úgy mellesleg zsidó is. A második világháborúban a németek fogságából szeretne átszökni az oroszokhoz vagy a partizánokhoz. Szerencséje van, egy megértő SS-katona békésen elkíséri a dombtetőre, ahonnét már látszik az ellenség tábora. „– Na bitte – mondja halkan –, parancsolj. – Hátba ver, majd mintha fegyvert szegezne rám, tüzelést imitál: – Bumm!”

Azt is megtudjuk, hogy a valódi szerző súlyos erkölcsi dilemmája: megmutassa-e a „hősének” a valamennyire róla készülő szöveget, egyáltalán, elárulja-e, hogy ezt a regényt tervezi. Végül az élet – azaz a halál – oldja meg a problémát.

Óriási életanyag és történelmi tudás, bámulatos emberi sors. Jelképes pillanat, amikor a főhős az orjoli fogolytáborban latolgatja, akarjon-e visszatérni Magyarországra, ő, a félig orosz, a tulajdonképpeni hazájából. Eszébe jut a főváros, a Duna, a csilingelő villamosok és a Hungária felső körúti Délibáb mozi. (Én sült pesti vagyok, a Délibáb utcában nőttem föl, de ilyen nevű moziról sose hallottam.) A kérdés eldőlt.

Maradok őszinte:
Vámos Mikós

fe_800_500_barna_imre-111113.jpg

Barna Imre (Fotó/Forrás: Lipkovski Miklós / Európa Kiadó)

A szerző kommentárja:

Úgy van, ahogy kor- és kartársam, Vámos Miklós barátom is hangsúlyozza: az első regényem ez.

Ha harmincéves volnék, ez a mondat arra célozna, hogy máris írtam egy regényt, amit nyilván követ majd a többi.

De nem harminc vagyok, hanem hetven. És akkor viszont nem „máris”, hanem „legfőbb ideje volt”. Vagy valami ilyesmi. Nem?

Azt a kérdést, hogy miért (csak) most, jó párszor megkapom mostanában. A válaszom röviden úgy szól, hogy ezt a könyvet csak most írhattam meg. A hosszabb válasz (hogy korábban miért nem mertem, miért nem tudtam, miért nem ment volna) kiolvasható, azt hiszem, a könyvből magából. Remélem.

Egy másik – és az előbbivel bizonyos értelemben rokon – visszatérő kérdés az „apakönyvségre” meg az „eredeti modellre” szokott vonatkozni. Hogy engem, aki megírtam ezt, valójában, ugye, milyen viszony fűz az elbeszélőhöz stb. Ajánlóm, nagyon helyesen, nem teszi fel, de én azért ezt is megválaszolom. Ezt is röviden: az Édes Anna cselédkönyvét az íróasztalában őrző Kosztolányival szólva: ex nihilo nihil, a semmiből semmi sem lesz. Vagyis persze hogy igaz itt minden. Az apa, aki nem apa; aki orosz és magyar és zsidó és mégsem az. Meg a fia, meg annak a fia, aki. Aki kérdez, meg aki nem válaszol.

Én bezzeg! Íme.

Csak hát regény ez, igen. És akkor természetesen mégsem valóságos benne semmi. Igaznak igaz, de nem valóság. Csak egy történet, amit muszáj volt megírnom. Csak irodalom. Csak.

Barna Imre

Barna Imre: Kérdezd meg tőle

Európa Kiadó
Megjelenés: 2021. március 22.

A regény megvásárolható a Líra.hu webáruházában ide kattintva. >>>

Az eredeti fejléckép Erdélyi Gábor munkája.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus

Baráth Emőke ad barokk koncertet a Müpában

Az évad művésze cím idei birtokosa, a nemzetközi hírű szoprán, Baráth Emőke a historikus zene egyik legkiemelkedőbb formációjával, a Fabio Biondi vezette Europa Galante zenekarral ad koncertet június 28-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Könyv podcast

A nagyüzemi sörnek marketingje van, nem egyénisége – Bart Dániel a Lírástudókban

Évekig sörblogot írt, aztán kézműves sörbárt nyitott Budapesten és Berlinben, végül könyvben is megírta, mit gondol a sörről, annak eredetéről, kultúrájáról és legutóbbi reneszánszáról. A Lírástudók podcastban Grisnik Petra Bart Dániellel beszélgetett.
Könyv interjú

Játék a lehetséges világokkal – Pléh Csabával a Pszichológia kézikönyv ürügyén

Megjelent a Pszichológia kézikönyv. Nyolc év munkája, harminc szerzőtől, 1198 oldalon. Barátságtalan méret, bensőséges tartalom. A kötet a pszichológiát új megközelítésekben kínálja, főként laikusoknak. Főszerkesztője Pléh Csaba pszichológus-nyelvész, akadémikus, egyetemi tanár, vele beszélgettünk társas kapcsolatainkról, kritikai attitűdről és az olvasás fontosságáról.
Könyv ajánló

Márai Ilona világával zárul a Várkert irodalom idei évada

Felesége halála után Márai Sándor megszállottan kezdte olvasni Márai Lola feljegyzéseit, majd saját kezűleg csomagolta azokat az irodalmi hagyatékát őrző hajóládákba. Június 21-én kettőjük kapcsolatába nyerhetünk bepillantást, az asszony nemrég megjelent, irodalmi szenzációnak is beillő naplófeljegyzései alapján. 
Könyv interjú

Sir Ian McKellen ajánlásával jelenik meg a Meseország mindenkié angol kiadása

Egyetemi szemináriumokon és nemzetközi irodalmi konferenciákon is elemzik a Meseország mindenkié című kötetet, amelyet Nagy M. Boldizsár felelős szerkesztő szerint elkezdtek végre gyerekkönyvként kezelni. Az RTL Klubnak elárulta azt is, októberben angol, cseh, észt, finn és francia nyelvre fordítják le.