Könyv

Vámos Miklós: A történelmi hányattatások lezárt szelencéje

Választék
2021.07.09. 11:10
Ajánlom
Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ez alkalommal Barna Imre Kérdezd meg tőle című fikciós apakönyvét ajánlja (Európa Kiadó, 2021), amire a szerző reagál.
vamos-111135.jpg

Barna Imre: Kérdezd meg tőle (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)

Barna Imre nevét az irodalom szakmai köreiben mindenki ismeri, azokon kívül talán kevesebben. Kortársam. Hűséges ember, jóformán egyetlen munkahelyhez kötődött egész életében, az Európa Kiadónál volt szerkesztő (többek között az enyém is), főszerkesztő, igazgató. Rövidebb közjátékként a Római Magyar Akadémiát vezette. Műfordítói munkásságának eredménye egy polcon nem fér el, Umberto Eco összes regényét ő magyarította. E tevékenység csínjáról-bínjáról szól a Pont fordítva című kötete (természetesen Európa, 2018).

Most itt az első regénye, a Kérdezd meg tőle. Furcintos apakönyv. Az eredeti modell nyomán alkotott fikciós apa a szerző segítségére sietett, maga is összeállított valamiféle memoárt a saját életéről. Ezt nem olvashatjuk, csak hivatkoznak rá. Kiderül a szövegbe ékelt, dőlt betűs apa-fia párbeszédekből, hogy az idős férfi kelletlenül mesél csak a múltjáról, hiába meséltetné a gyereke.

Ismerős alaphelyzet, az atya nemzedéke igyekezett bezárni utódai előtt a történelmi hányattatások szelencéjét.

A regény főhősének élettörténete azonban kiemelkedően különleges. Származása folytán Kozlovszkij herceg ő, Ogotáj kán leszármazottja. Ennélfogva az orosz az anyanyelve. A magyar a bevett nyelve, országunk a hazája. Úgy mellesleg zsidó is. A második világháborúban a németek fogságából szeretne átszökni az oroszokhoz vagy a partizánokhoz. Szerencséje van, egy megértő SS-katona békésen elkíséri a dombtetőre, ahonnét már látszik az ellenség tábora. „– Na bitte – mondja halkan –, parancsolj. – Hátba ver, majd mintha fegyvert szegezne rám, tüzelést imitál: – Bumm!”

Azt is megtudjuk, hogy a valódi szerző súlyos erkölcsi dilemmája: megmutassa-e a „hősének” a valamennyire róla készülő szöveget, egyáltalán, elárulja-e, hogy ezt a regényt tervezi. Végül az élet – azaz a halál – oldja meg a problémát.

Óriási életanyag és történelmi tudás, bámulatos emberi sors. Jelképes pillanat, amikor a főhős az orjoli fogolytáborban latolgatja, akarjon-e visszatérni Magyarországra, ő, a félig orosz, a tulajdonképpeni hazájából. Eszébe jut a főváros, a Duna, a csilingelő villamosok és a Hungária felső körúti Délibáb mozi. (Én sült pesti vagyok, a Délibáb utcában nőttem föl, de ilyen nevű moziról sose hallottam.) A kérdés eldőlt.

Maradok őszinte:
Vámos Mikós

fe_800_500_barna_imre-111113.jpg

Barna Imre (Fotó/Forrás: Lipkovski Miklós / Európa Kiadó)

A szerző kommentárja:

Úgy van, ahogy kor- és kartársam, Vámos Miklós barátom is hangsúlyozza: az első regényem ez.

Ha harmincéves volnék, ez a mondat arra célozna, hogy máris írtam egy regényt, amit nyilván követ majd a többi.

De nem harminc vagyok, hanem hetven. És akkor viszont nem „máris”, hanem „legfőbb ideje volt”. Vagy valami ilyesmi. Nem?

Azt a kérdést, hogy miért (csak) most, jó párszor megkapom mostanában. A válaszom röviden úgy szól, hogy ezt a könyvet csak most írhattam meg. A hosszabb válasz (hogy korábban miért nem mertem, miért nem tudtam, miért nem ment volna) kiolvasható, azt hiszem, a könyvből magából. Remélem.

Egy másik – és az előbbivel bizonyos értelemben rokon – visszatérő kérdés az „apakönyvségre” meg az „eredeti modellre” szokott vonatkozni. Hogy engem, aki megírtam ezt, valójában, ugye, milyen viszony fűz az elbeszélőhöz stb. Ajánlóm, nagyon helyesen, nem teszi fel, de én azért ezt is megválaszolom. Ezt is röviden: az Édes Anna cselédkönyvét az íróasztalában őrző Kosztolányival szólva: ex nihilo nihil, a semmiből semmi sem lesz. Vagyis persze hogy igaz itt minden. Az apa, aki nem apa; aki orosz és magyar és zsidó és mégsem az. Meg a fia, meg annak a fia, aki. Aki kérdez, meg aki nem válaszol.

Én bezzeg! Íme.

Csak hát regény ez, igen. És akkor természetesen mégsem valóságos benne semmi. Igaznak igaz, de nem valóság. Csak egy történet, amit muszáj volt megírnom. Csak irodalom. Csak.

Barna Imre

Barna Imre: Kérdezd meg tőle

Európa Kiadó
Megjelenés: 2021. március 22.

A regény megvásárolható a Líra.hu webáruházában ide kattintva. >>>

Az eredeti fejléckép Erdélyi Gábor munkája.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Klasszikus

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

A könyvek lapjain elevenedik meg Dante alakja

Az itáliai mester halálának évfordulója alkalmából Dante 700 címmel nyílik régi, muzeális könyveket is bemutató kiállítás július 30-án a szegedi Somogyi könyvtárban.
Könyv hír

A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro is esélyes a Booker-díjra

Július 27-én kihirdették az egyik legjelentősebb irodalmi díj, a Booker jelöltjeit. A 13 döntős művet 158 könyv közül választotta ki a szakmai zsűri.
Könyv hír

„Messziről jön a vers, és hirtelen töri rád az ajtót” - Megjelent Kántor Péter posztumusz kötete

Elegendő ok címmel, a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg Kántor Péter posztumusz verseskötete. A József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjjal kitüntetett költő, műfordító 71 éves korában, 2021. július 21-én hunyt el. 
Könyv hír

André Ferenc nyerte a PesText szakmai díját

André Ferenc Foszfor és verejték című alkotása nyerte a Pestext világirodalmi fesztivál szakmai díját. A „Buborék” hívószóra kiírt irodalmi pályázat győztese a pénzjutalmon felül fellépési lehetőséget kap a szeptember végi fesztiválon.
Könyv interjú

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot.