Könyv

Vámos Miklós: Együtt tesszük tönkre a lakóbolygónkat

2021.10.07. 17:35
Ajánlom
Ritka az olyan könyv, amelynek haszna tudományos módszerekkel is mérhető. Az Egy élet a bolygónkon ilyen. Meg kell becsülni – írja David Attenborough memoárkötetéről Vámos Miklós.
vamos-163217.jpg

David Attenborough: Egy élet a bolygónkon (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)

Az általam ajánlott művek mind valamiféle haszonnal járnak azoknak, akik megfogadják a tanácsom. E haszon nehezen körvonalazható, ám attól még létezik. Ritka viszont az olyan könyv, amelynek haszna tudományos módszerekkel is mérhető. Az Egy élet a bolygónkon ilyen. Meg kell becsülni. Memoárféle. Írta David Attenborough, az immár kilencvenöt éves lord (Jonnie Hughes társszerzővel), magyarra fordította Makovecz Benjamin, kiadta a Park tavaly.

Mielőtt ismertetném, jelzem: nyilván hazai hívei is inkább a tévésorozataiból ismerik a természetvédelem doyenjét, mint a könyveiből. Eme életrajzának is hozzáférhető a televizált változata, kivételesen nem a BBC produkciója, hanem a Netflixé. De jobban jár, aki veszi a fáradságot, hogy elolvassa. Újabban külön polcokat létesítettek a könyvesboltokban a globális fölmelegedéssel, a klímaválsággal, a Föld kihalásra ítélt élőlényeinek védelmével foglalkozó szakmunkák számára. Gondolom, az Egy élet… is ott vár vevőire. Pedig ez alapvetően különbözik a többitől. Attenborough nemcsak fölvázolja a károkat és veszteségeket, melyek többségével az elmúlt harminc (!) évben vágtuk magunk alatt a fát, hanem több fejezetben kifejti, mit tehetnénk mi, emberek – ha összefognánk. Ez a legnyomósabb üzenete.

Együtt tesszük tönkre a lakóbolygónkat, s csak együtt tehetjük jóvá vétkes könnyelműségeinket, esetenként bűneinket.

Amikor a lord még nem volt világhírű természetszakos tévés, ellenben kisdedként figyelt föl a világra Dél-Angliában, még bő kétmilliárdnyi ember élt a Földön, s a szűz területek aránya elérte a hatvanhat százalékot. Mostan mindjárt túllépjük a nyolcmilliárdot, miközben az érintetlen részek harmincöt százaléknyira csökkentek. Hamarosan nem lesz rá mód, hogy mindannyian jóllakjunk.

Nincs módom ismertetni a tudományos jóslatokat, statisztikákat, de a könyvben még a témában tökéletesen járatlanok is érthető magyarázatokkal kapják őket.

A teendőket így sommáznám: mértékletesség.

Vissza kell adnunk komoly területeket a vadonoknak, újra be kell népesíteni állatokkal a szavannákat, halakkal a tengereket, ültetni kéne erdőket, és ami a legfontosabb: csökkentenünk kell a termelést, a fogyasztást és az élőlények irtásának minden változatát. Valamint megváltoztatni azt a jelenlegi tényt, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem bevételeinek jelentős része egy törpe kisebbség zsebébe vándorol. Egyenlőbb elosztásra volna szükség.

Ezek már-már szocialistának hangzó gondolatok, ami meglepő lehet egy Lord szájából, tollából. Ugyanakkor egy utálatos eszmerendszer által agyonkoptatott elvek is lehetnek igazak. Tudható, hogy a Marx-Engels tanok lényege Hegeltől származik.

Még egy megjegyzés. Nem az Egy élet…-ből, hanem a sajtóból tudom, hogy David Attenborough sokáig segítette az angol királynőt médiaötletekkel, így történhetett, hogy egyik karácsonyi tévés beszédét Her Majesty a kastély lóistállójában mondta el. Csak gratulálni tudok, mindkettejüknek.

Maradok őszinte:
Vámos Miklós

Szalay Marianne, az Egy élet a bolygónkon szerkesztőjének kommentárja:

Együtt tesszük tönkre a lakóbolygónkat, írja Attenborough legújabb könyvének ajánlójában Vámos Miklós. Milyen abszurd dolog! Hát ki az az őrült, aki tégláról téglára bontaná le a házat, ahol lakik? És mégis ezt tesszük hosszú évtizedek óta, a következményeknek pedig lassan már nap mint nap a szemtanúi vagyunk. Pusztító tornádók, erdőtüzek, árvizek. Görög szigetek lángolnak, csónakkal menekítik onnan az embereket. A klímaválság okait vizsgálva Attenborough gyökeres szemléletváltást sürget.

Nem, mi nem urai vagyunk a természetnek, mi a természet része vagyunk,

s ha a környezetünket, bolygónk élővilágát raboljuk ki, pusztítjuk, akkor önmagunkat, a tulajdon életünket, az élet lehetőségét veszélyeztetjük. Nagyon jó lenne, ha ezt sürgősen tudatosítanánk magunkban, és eszerint élnénk, viselkednénk, cselekednénk.

Az utolsó pillanatban vagyunk, hangsúlyozza Attenborough a könyvéhez kapcsolódó Netflix-filmben is, melynek első képkockái Pripjatyot mutatják, a csernobili atomerőmű katasztrófája következtében elnéptelenedett várost. Attenborough arcán őszinte megrendülés, a filmet végigkíséri a Földünk sorsáért érzett mélységes aggodalom. Nincs benne semmi teatralitás. Ha valaki, akkor ő tudja igazán, milyen óriási változáson esett át a természeti világ, Földünk állapota, hiszen szemtanúként végigélte ezt.

Egy élet a bolygónkon – különös memoárféle ez a könyv. Már a címe is többértelmű. Kinek az élete? Attenborough-é, természetesen. A 95 év. És a Földé, mindaz, ami ez alatt a 95 év alatt történt vele. Afféle párhuzamos életrajz. És talán egy vízió is, ahogy az alcím jelzi: látomás a Föld jövőjéről. Hogy milyen lehetne, milyen lenne igazából az élet, ha vigyáznánk rá. Ha mértékletességet tanúsítanánk. Csak rajtunk áll, hogy mi vagy még inkább az elkövetkező nemzedékek ezt megtapasztalhassák.

David Attenborough: Egy élet a bolygónkon

Park Könyvkiadó
Megjelenés: 2020. december 15.

A kötet megvásárolható a Líra.hu webáruházában ide kattintva. >>>

A fejlécképben szereplő fotó Erdélyi Gábor munkája.

David Attenborough válaszolt egy négyéves kisfiú levelére

Kapcsolódó

David Attenborough válaszolt egy négyéves kisfiú levelére

Otis a dinoszauruszokról olvasott, és eszébe jutott egy fontos kérdés: vajon mit tehetne a Földért, hogy mi ne jussunk az óriási ősállatok sorsára? Legnagyobb meglepetésére a 94 éves tudós három nap múlva válaszolt a levelére.

5 könyv, amit el kell olvasnod, ha érdekel a Föld jelene és jövője

5 könyv, amit el kell olvasnod, ha érdekel a Föld jelene és jövője

A pánik nem segít semmin. Ahogy az sem, ha letagadod a problémát. Szokták mondani, hogy minden forradalom fejben kezdődik, és azt is, hogy a félelem ellenszere a tudás. Ahhoz, hogy tenni tudjunk a Földért, amely bajban van (valójában mi vagyunk bajban), többet kell tudnunk róla. „Változtasd meg élted!” – üzente egy műalkotás Rilkének, és a felszólítás aktuálisabb, mint valaha.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Plusz

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Elhunyt Kozma Dezső irodalomtörténész

Az erdélyi magyar tudományos élet meghatározó alakja, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem korábbi rektorhelyettese, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) volt dékánja 87 éves korában hunyt el.
Könyv hír

Új regénnyel jelentkezik Murakami Haruki áprilisban

Egyelőre nem sokat tudni a japán művész áprilisban megjelenő könyvéről, a kiadó sem a címét, sem pedig a cselekmény részleteit nem árulta el.
Könyv magyar irodalom

Ők kapják idén a Baumgarten-díjat

Február 8-án szerdán, 18 órakor adják át az idei Baumgarten-emlékdíjat, illetve a Baumgarten-emlékjutalmat a Vörösmarty téri Szamos Gourmet Házban.
Könyv hír

Küldj egy könyvölelést Valentin-napra!

Február 14-én Csehov, Jane Austen vagy épp Nyáry Krisztián könyvújdonságaival fejezhetjük ki az érzéseinket a Líra kampánya segítségével.
Könyv magazin

Az író, aki létre akarta hozni az USA 51. államát – 100 éve született Norman Mailer

Norman Mailert a modern próza- és újságírás úttörőjeként tartják számon, aki a leghitelesebben tudta kifejezni az 50-es és 60-as évek amerikai fiatalságának életérzését. Megítélését azonban némileg beárnyékolják életének bizonyos epizódjai.