Vannak olyan írók, akiket mostanában kevesebbet emlegetnek. Igazságtalanabb a jelenkor, mint az utó-. Szakonyi Károly élő klasszikus. Tizennyolc éves korom óta van szerencsém ismerni, szeretni. Életműve hozzáférhető. Megjelent egy új kisregénye, A csend napjai (Magyar Napló Kiadó, 2021). Nem hinném, hogy a címe miatt, de a legteljesebb csöndben. Hozzám se jutott el a híre, csak a könyvtárban vettem észre, a legutóbbi szerzemények polcán. Vékonyka kötet, 87 oldal. Kétszer is elolvastam. Úgy érzem, legalább egyszer mindenkinek el kéne.
Valamirevaló írók néhány alaptémát okvetlenül földolgoznak. Az egyik a szerelem. A másik a szabadság. A harmadik pedig – ne kerteljünk – a halál, mely persze a születést is magában foglalja.
A világirodalom legmagasabb színvonalú alkotása a harmadik tárgykörben még Szakonyi művénél is rövidebb, Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Ivan Iljics halála. Ebben egy tisztviselőt kísérhetünk el betegsége első tüneteitől az elmúlásáig. Aki elolvassa, maga is meghal a hőssel együtt. Fájdalmakkal, heves szenvedéssel, öngyásszal.
A csend napjai szelídebb húrokat penget. Egy Szakonyival egyidős férfi leutazik a hétvégi házba, ahol sok órát töltött a néhai feleségével. Az illető azonos életkorú a szerzővel, foglalkozása is hasonló, ámbár műfordító, nem író. Átgondolja életét, elsősorban a szerelmit. Enyhén csapodár ember. Most sok mindent megbán. Ám azért a csinos, fiatal szomszéd lányba a maga módján beleszerelmesedik, immár csupán elvileg, mielőtt „Reccsent a nádfotel… aztán a csend”.
Nehéz lehetett ezt átélni ahhoz, hogy Szakonyi megírja – kilencvenkettedik esztendejében jár. Isten tartsa meg még sokáig.
Maradok őszinte,
Vámos Miklós
A szerző kommentárja:
A csend napjait a pandémia első szakában írtam. A bezártság is segített elmélyedni a múltban, de az én koromban az ember amúgy is örökké a régi emlékekkel foglalkozik, szinte újraéli az életét. Vámos neheztel a világra, hogy nincs a figyelem terében a könyvem. Ez kedves baráti és írótársi gesztus, köszönöm Miklósnak, de nem vagyok türelmetlen. Fiatalon vagy fiatalabban az voltam, azonnali reagálást vártam, ám most úgy gondolom, az a fontos, hogy megírtam (megírhattam), kinyomtatták, és majd rátalálnak. Most vagy valamikor.
Örülök, hogy aki rátalál, mint Vámos Miklós, megérzi benne az öregség csendjének nyugtalanságát. Vámos azt írja, nehéz lehetett megírni. Igen. Nem könnyű az élet vége felé számba venni viselt dolgainkat.
Szakonyi Károly
Szakonyi Károly: A csend napjai
Magyar Napló Kiadó
Megjelenés: 2021. december 15.
A kötet megvásárolható a Líra.hu webáruházában ide kattintva. >>>
A fejlécképben szereplő fotó Emmer László munkája.