Ann Patchett: Tom Lake (Fotó/Forrás: Líra Könyv)
Lányregény benyomását kelti az amúgy csodaszép borító, a virágok seregével. Ann Patchett a szerző (idáig nem tudtam, ki, noha kellett volna), Tom Lake a cím (e tóról se hallottam még, pedig létezik, hm, fenn, Michiganben, gondoljunk Hemingwayre), kiadta a 21. Század Kiadó, fordította Csonka Ágnes. Ezeknél váratlanabb, hogy agyba-főbe dicsérte a New Yorker. Továbbá: Reese Witherspoon – Doktor Szöszi – könyvklubjának egyik havi választottja s egyúttal a New York Times best selling listájának első helyezettje volt. Adu-ász: a szerző PEN/Faulkner-díjas, ez a kilencedik regénye, a The Dutch House a Pulitzer-díj kurta listájába is bekerült.
A színésznő az évi tizenkét ajánlatát olyan regényekre adja, amelyeknek nő a főhőse. Ezúttal a mellékszereplők egy része is lány vagy asszony. Egy úgynevezett nyári színház a cselekmény centruma, amelyben a jelenleg többgyerekes családanya éppen főszerepet játszik A mi kis városunk című színdarabban (Thornton Wilder), ez gyakori választása a diák-, amatőr vagy alkalmi társulatoknak.
Beleszeret az egyik partnerébe, de a lávsztori csak arra a szériára szól, mert… csitt.
Pillanatnyilag egy cseresznyéskert (vesd össze Csehov vígjátékával) az otthona, férjével és gyerekeivel nagyjából boldogan műveli, továbbá gondozza az állatokat. Vannak ezen a farmon más gyümölcsfák is, például körték, ezekről megtudjuk, hogy félni kell tőlük. A regényidő voltaképp az a néhány nap, amikor a gyerekei faggatják az anyjukat, hogy miként is kezdődött, alakult és végződött a szerelmi történet azzal a férfival, aki később nagyon híres filmszínész lett, de már régen meghalt.
A meglepetések fokozatosan derülnek ki, egyre magasabb sebességbe kapcsolva a történet motorját. A borítón valaki (a külföldi vagy a hazai szerkesztő?) így sommáz: „…azt vizsgálja, mit is jelent boldognak lenni, miközben a világ darabjaira hullik.” Szerintem inkább többnyire mi – azaz a szereplők, akikkel erősen azonosulunk – vagyunk darabokra hullva, a világgal együtt, és az a legnagyobb csoda, hogy ennek ellenére is lehetünk boldogok, ha segít a vakszerencse.
Maradok őszinte:
Vámos Miklós
Finy Petra (Fotó/Forrás: Szalmás Krisztina)
A kiadó kommunikációs vezetőjének kommentárja:
Amikor egy kötetre úgy záporoznak a díjak, mint a kerti szellőben a cseresznyevirág szirma, egy dolgot tehet az ember: gyanakodni kezd. Majd maga is elolvassa a könyvet, hogy megtudja, mi végre ez az őrült hajcihő. Ann Patchett művének esetében hamar rá kell jönnie, a hajcihő valójában az élet leghatalmasabb dolgainak, az apró szépségek ünneplésének szól. Ez a kötet hétköznapjaink azon gyöngéd pillanatainak felmagasztalása, melyekre csak ritkán csodálkozunk rá. Épp ezért akkora szerencse, hogy Ann Patchett egy egész regénnyi ódát írt róluk.
Lányregénynek tűnik a borító alapján, és részben az is, hiszen a főszereplő anya, Lara Kenison fiatalkori szerelmének történetét meséli el lányainak, akik a Netflix sorozatainak új évadjait megillető izgalommal várják mindig a friss „részeket”.
De egy lányregény nem tud ennyit az elköteleződés misztikumáról. Ilyet csak egy anyaregény és feleségregény tud.
Nemrég Patchett megkapta a National Humanities Medalt, többek között azért, mert tökéletesen tudja szavakba önteni „az emberi természet szépségét, fájdalmát és összetettségét”. A Tom Lake című regényben ez az érzékenység olyan szépen virul, mint a százszorszépek Lara Kenison cseresznyéskertjének a végében, a domboldalon.
Finy Petra
Ann Patchett: Tom Lake
21. Század Kiadó
Megjelenés: 2024. április 30.
A kötet megvásárolható ide kattintva. »»»
A fejlécképben szereplő fotó Emmer László munkája.
hírlevél
