Leonard Cohen: Leprások balettje (Fotó/Forrás: 21. Század Kiadó)
Négyzetes arányban szaporodnak már a magyar könyvgyártó vállalatok produktumai között is az olyan nyomdatermékek, amelyek azzal a reménnyel kerülnek a boltokba, hogy sokan megveszik őket, mert a szerző már híres, avagy legalább ismert, más tevékenysége révén. A „művelt” Nyugaton ez már hosszabb ideje megy, visszavonulófélben lévő színész, leköszönt politikus, sikeres üzletember, sokszoros bajnok sportoló satöbbi osztja meg velünk mindazt (a keveset vagy sokat), amit sikereit elérve összegyűjtött. Néha nagyon is érdemes elolvasni, máskor meg kár a kivágott fákért.
Íme egy fordított eset. A Leonard Cohen nevű kanadai férfi a szokásos utat járta be ahhoz, hogy költő és prózaíró legyen belőle. Publikált költeményeket, formabontó önéletrajzot, novellákat. (Talán dicsekvés, de tény, van tőle dedikált verskötetem.) Mindezek után világhírű dalszerzőként és előadóként sütött rá a sztárság rivaldafénye. Énekelt szövegeinek balladai tökéletessége lenyűgöző, amiképpen Bob Dylan, voltaképp ő is kiérdemelne miattuk irodalmi díjat.
A 21. Század Kiadó bátorságát dicséri, hogy kiadta a Leprások balettje című vegyesfölvágottat.
A szabadszájú szövegeket a mindig megbízható Pék Zoltán magyarította, hűségesen, de a saját lendületét is beleadva, nagyon helyesen. A címadó kisregényt novellák követik. Többnyire remekbe szabottak. Kedvenceim: Száz öltöny Oroszországból, A wurlitzerszív és a Novella egy görög szigeten. Gyanítható, hogy ez utóbbinak Hydra a helyszíne, ahol Cohen hosszabban élt.
Az utószó is erre tippel, amit a kötet eredeti, angol nyelvű kiadásának szerkesztője, Alexandra Pleshoyano írt, ő a Leonard Cohen Archívum főkurátora, amúgy egyetemi tanár. Megtudhatjuk tőle, hogy a gyűjtemény darabjai idáig kiadatlanok voltak. Szerencsénk van, hogy most elolvashatjuk. Ha akad más is abban az archívumban, kérek szépen még.
Maradok őszinte:
Vámos Miklós
Berta Ádám (Fotó/Forrás: Hévíz folyóirat)
A kiadó főszerkesztőjének kommentárja:
Nagyon örülök, hogy Vámos Miklós kezébe került ez a kis kötet, hálásan olvastam sorait. A Leprások balettje szerzőjének zenei albumai ötven évet ölelnek fel és nagy sokféleséget mutatnak, mégis úgy érzem, ennek a kötetnek sikerül gazdagítania a Cohenről alkotott képünket. Éppen ez a maró, abszurd tónus, amit ebben a prózában érzékelek, talán egyik dalában sem jelenik meg. Mintha Kafka Amerika című, befejezetlen regénye lenne az író kedvenc könyve. Vagy mintha Boris Vian Pekingi őszét vagy Tajtékos napokját forgatta volna írás közben. A kisregény, de a többi történet is, igazi emberi kapcsolatokat ábrázol – csak éppen furcsa emberek kapcsolatait.
Könyvkiadóban azért jó dolgozni, mert minden könyv üdítően más, mint a többi.
De ritkán más egy könyv annyira, mint a Leprások balettje – aki nem olvasta, annak a számára majdnem lehetetlen érzékeltetni ezeknek az írásoknak a hangulatát. Unikális élmények sorozata – talán ez a Cohen-féle recept, amelynek nyomán hetven évvel ezelőtt szövegek, aztán később dalok láttak napvilágot.
Egyetértek Vámos Miklóssal: öröm, hogy ez az anyag nem maradt az asztalfiókban. Hogy az utolsó albuma címét idézzem: You want it darker – Ha sötétebbet akarsz, mindig bízhatsz Leonard Cohen sallangmentes, megformált, egyszerre csiszolt és zabolátlan alkotásaiban.
Berta Ádám
Leonard Cohen: Leprások balettje
21. Század Kiadó
Megjelenés: 2025. május 14.
A kötet megvásárolható a Líra Könyv webáruházában, ide kattintva. »»»
A fejlécképben szereplő fotó Emmer László munkája.
hírlevél
