Sasha Marianna Salzmann: Az emberben legyen szép minden (Fotó/Forrás: Líra Könyv)
Tudom, a hazai olvasók újabban még kevésbé szeretik az orosz írókat, mint régebben. A németek sem tartoznak a kedvencek közé. Mit szólnak, ha most Sasha Marianna Salzmann regényét ajánlom szíves figyelmükbe, aki eredetileg orosz, de német íróként szerzett egyre növekvő világhírt? Vegyük hozzá, hogy zsidó – talán súlyos teher ez így együtt. Az emberben legyen szép minden (fordította Győri László, igazán szépen, kiadta az Athenaeum, 2023-ban) komoly meglepetést szerzett nekem. A huszadik század második felében játszódik, íme a mottó:
„Minden kitalált történet valós eseményről szól. És ahhoz, hogy hiteles legyek, tévednem kell.”
Remek megragadása annak, hogy mi is az a szépirodalom.
Salzmann 1985-ben született Volgográdban, mely azonos Sztálingráddal. Tízéves volt, amikor a családjával Németországba emigrált, az úgynevezett zsidó kvóta keretében. Varázslatos sebességgel tanulta meg a német nyelvet, s azután elsősorban színpadi szerzőként és esszéistaként vált ismerté. Két regénye lett kifejezetten sikeres, ez a második. Önéletrajzi ihletése átüt a szövegen. Milyen lehet oroszként kötelezően ukránt tanulni? Megtudhatjuk, amit régóta sejtettem, hogy alig van különbség, az ukránok mindenesetre bizonyos e betűket i-nek írnak és ejtenek (v. ö. Kijiv). Eleinte Léna a főszereplő. A regény utolsó harmadában más veszi át a helyét, ami igazán szokatlan, de itt jól működik.
Mindeközben korrupt, kegyetlen, maffiaszerű hatóságok dirigálnak – sok a gyilkos aha-élmény.
Két jellegzetes részlet:
1. „Minden normális embernek vannak zsidó hozzátartozói – jelentette ki Szvetlana. – De ez azt is jelenti, hogy minden normális embernek vannak nem zsidó családtagjai is. Egy egészséges ember nem lehet teljesen zsidó. Itt van például Lenin.”
2. „A GULAG ott van, ahol az üres vodkásüveget felnyomják a lábad közé – aztán újra magázódnak.”
Folytatnám, de ennyi fér e rovat terjedelmébe. Gratulálok a kolléganőnek.
Maradok őszinte,
Vámos Miklós
Sasha Marianna Salzmann (Fotó/Forrás: Heike Huslage-Koch / Wikipedia)
A kötet fordítójának kommentárja:
Vámos Miklós jól mondja. A szerző, Sasha Marianna Salzmann gyerekként került Németországba, ahol független és kőszínházi munkájával szerzett (nagy) nevet, dolgozott egyebek mellett a híres berlini Maxim Gorki Theaterben, majd különböző színházi műhelyeket vezetett. (Színművei közül a Mamelosn címűt a Gólem Színház is játszotta.) Az emberben legyen szép minden megírását hosszú anyaggyűjtés előzte meg: az írónő egy sor olyan, Szovjetunióban felnőtt és szocializálódott nővel készített interjút, aki a könyv szereplőihez hasonló életutat járt végig, és végül Németországban kötött ki. Az ő életük eseményeit, epizódjait gyúrta össze a könyvében leírt asszonysorsokká.
A kritikus és az irodalomtörténész ezen a ponton alighanem komoly arccal, szemüvegét megigazítva, hangjában némi nyomatékkal bevetné az identitásregény kifejezést.
Amiben persze igaza is volna, hiszen ez egy jól használható skatulya. De a könyv négy, különböző generációhoz tartozó és eltérő élettapasztalatokkal rendelkező főszereplőjének sorsa több négy – ahogy mondani szokás: migrációs hátterű – nő sorsánál. Salzmann kitűnő megfigyelő és ragyogó mesélő: gyönyörű, átélhető emberi történeteket ír, ezekkel a nőkkel együtt tudunk sírni és röhögni.
Ha meggondolja az ember, hogy az utóbbi évtizedekben mennyit gazdagodott a német irodalom a Sasha Salzmannhoz hasonló „migrációs hátterű” írók könyveivel, mennyit használtak ezek a német önismeretnek, csak irigykedhetünk. Mindenesetre Vámos Miklós jól mondja, mit érdemes elolvasni: Sasha Marianna Salzmann könyvét például mindenképpen!
Győri László
Sasha Marianna Salzmann: Az emberben legyen szép minden
Athenaeum Kiadó
Megjelenés: 2023. október 2.
A kötet megvásárolható a Líra webáruházában ide kattintva. »»»
A fejlécképben szereplő fotó Emmer László munkája.
hírlevél
