Könyv

Vámos Miklós: Romok és hullák között

Választék
2021.12.20. 10:05
Ajánlom
Úgy látszik, mostanában az írók közül a hölgyek művei keltik föl a figyelmemet – kezdi legújabb könyvajánlóját Vámos Miklós, aki ezúttal Sári Edina Halálúton Horvátországba című regényével foglalkozik.
vamos_2111-172330.jpg

Sári Edina: Halálúton Horvátországba (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)

Úgy látszik, mostanában az írók közül a hölgyek művei keltik föl a figyelmemet. Ezen nem csodálkozom. Azon már inkább, hogy újabban Edinák. Legutóbb Tallér Edina kötetéről szóltam keresetlen szavakat. Most Sári Edináé a rivaldafény, az a kis diszkrét, amennyi ebben a rovatban kapható. Egészen friss megjelenés a mondott lány vagy asszony Halálúton Horvátországba című regénye (Kalligram).

Tulajdonképp előzmények nélküli a magyar irodalomban ez az egyes szám első személyben előadott, velőig megrázó történet.

Ráadásul romok és hullák között hever a főhősnő – főhőslány –, amikor először megszólal, halálfélelmében, s így fohászkodik: Allah akbar! Akárha egy messzi földről Európába menekült írónő bekezdéseit és fejezeteit olvasnánk, magyarra fordítva. (A „fordító” stílusa talán icipicit fakóbb annál, mint amilyet én szeretek.)

A cselekményt nem ismertetem, de annyit azért elárulok, hogy a halálút nem Horvátországban található, hanem nagyon messze onnan, nem is Európában, illetve csak a legvégén jutunk oda. Az a határozott élményem volt, hogy az észak-amerikai rendfenntartó csapatok kivonulása utáni afgán eseményekre épül a könyv, csakhogy – ha jól számolom az időzítést – a kézirat még annak előtte íródott, s a nyomdából is hamarabb kerültek ki a példányok, mint amikor az első rémületes híradófelvételeket láthattuk arról, hogy mi történik Kabulban. Továbbá: Sári Edina honnan tudja mindezt ennyire pontosan, miként ábrázolhatja ilyen élethűen? Csak gratulálni tudok.

A fülszövegből kevés derül ki. A szerzőnek ez a negyedik regénye. 1966-ban született. Különféle fölsőfokú iskolákat végzett, úgy tetszik, mindet idehaza. Honnét a helyi jártassága, az történetmesélői jártassága, egyáltalán, a sűrű élettapasztalata, mely inkább sokat tapasztalt, világot járt idős férfira vall, mintsem… ám ezt a mondatot kivételesen nem fejezem be. Hátha megtudjuk tőle a választ.

Maradok őszinte:
Vámos Miklós

 

Sári Edina, a regény szerzőjének válasza:

Igaza van Vámos Miklósnak, jól számolt.

Amikor 2019 őszén egyre többször hallottam a hírekben Törökország szíriai kurdok elleni intervenciójáról és arról, hogy a nemzetközi közösség nem állítja meg a népirtást, sőt az oroszok is vérszemet kaptak, és támadják a sebzett Szíriát, valahogy vége lett a saját nyugalmam érdekében addig fenntartott struccpolitikámnak és – természetesen pizsamában, otthon, egyedül – fellázadtam.

Mit tehettem íróként? Elkezdtem írni.

Egy olyan regényt, ami ezt a szégyenletes történelmi eseményt elmeséli a mostani félrenézőknek, és megörökíti az utókornak.

Röviddel a menekültnapló megjelenése után, amikor bombaként robbant a hír az afgán népirtásról, úgy éreztem, ha Dzsamila nevét becserélném Armaganra, a törököket átírnám tálibokra, a kurdokat afgánokra, és más utat adnék a főhősnő lába alá, hogy elérje a vágyott béke szigetét, akkor a 2021-es népirtásról szólna a regényem, nem pedig a 2019 őszén kitörtről, amikor – hasonlóan a mostanihoz – gőgös kívülállással kibiceltük végig egy nép tragédiáját. Olyat, amihez mostanában már sokszor asszisztáltunk – passzívan, persze, úriasan. Például a délszláv háború idején vagy az ukrán válság és a krími félsziget annektálása kapcsán, hogy ne a messzi és ismeretlen Közel-Keleten vagy Afrikában keresgéljünk aktuális vérfürdőt.

A számítógép elé szegezett a tehetetlen düh, ami lassanként feloldódott egy különös, roppant erős akarásban. Abban, hogy mindenáron megmentem Dzsamilát. Így történhetett, hogy az intuíció és az empátia társul szegődött mellém, és bár nem vagyok idős, pláne nem férfi, csak egy, a világra és az emberi természetre rácsodálkozó nő, mégis sikerült azok szavát tolmácsolnom, akik momentán hallhatatlanok. Talán így halhatatlanok lesznek, és mementóként eljut hozzánk jajkiáltásuk.

Barátsággal köszönöm a szívmelengető ajánlót Vámos Miklósnak,
Sári Edina

Sári Edina: Halálúton Horvátországba

Kalligram Könyvkiadó
Megjelenés: 2021. augusztus 18.

A regény megvásárolható a Líra.hu webáruházában ide kattintva. >>>

Az eredeti fejléckép Erdélyi Gábor munkája.

Vámos Miklós: Az én totemállatom a rinó

Kapcsolódó

Vámos Miklós: Az én totemállatom a rinó

Állandó rovatában Vámos Miklós ezúttal Schein Gábor a Magvető Kiadónál megjelent, Ó, rinocérosz című gyűjteménye kapcsán osztotta meg gondolatait, amelyekre a szerző reagált.

Vámos Miklós: Senki nem teszi vissza a polcra, ha beleolvas

Vámos Miklós: Senki nem teszi vissza a polcra, ha beleolvas

Varázsos mesélőkét előlegez meg Tallér Edina a Prae Kiadónál megjelent Lány a város felett című könyvének indítása Vámos Miklós szerint. Ajánlójában megfogalmazott gondolataira a regény szerzője reagál.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Hungarikum lehetne a versmondás

A Mondj Te Is Egy Verset Egyesületet alapítójával, Takács Bencével beszélgettünk, aki immár fél éve rendszeresen pódiumbeszélgetéseken, közösségi versmondó esteken és online zenés produkciókkal népszerűsíti a versmondást.
Könyv hír

Dragomán Györgyöt a Berlini Művészeti Akadémia tagjává választották

Harminc új taggal bővítette művészeti tagozatait a Berlini Művészeti Akadémia, amelynek irodalmi szekcióját ezentúl Dragomán György író is erősíti – adta hírül az intézmény.
Könyv magazin

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.
Könyv gyász

Elhunyt Kabdebó Lóránt

Életének nyolcvanhatodik évében, hétfőn elhunyt Kabdebó Lóránt magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum hétfőn az MTI-vel.
Könyv magazin

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.