Könyv

Vámos Miklós: Senki nem teszi vissza a polcra, ha beleolvas

Választék
2021.11.19. 09:20
Ajánlom
Varázsos mesélőkét előlegez meg Tallér Edina a Prae Kiadónál megjelent Lány a város felett című könyvének indítása Vámos Miklós szerint. Ajánlójában megfogalmazott gondolataira a regény szerzője reagál.
vamos_2110-170756.jpg

Tallér Edina: Lány a város felett (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)

Most már azért valamennyire elégedettek lehetünk az írók között a lányok, asszonyok, magyarán a nők emelkedő létszámával. Komoly teljesítményükre többször hívtam föl a figyelmet ebben a rovatban. Fontos leszögeznem, hogy nem azért tettem, mert nők, hanem mert érdekeset és izgalmasat írtak ők, akik amúgy nem férfiak. Ezúttal Tallér Edina műve a soros. Lány a város felett (Prae Kiadó, 2021).

Tallér Edináról idáig azt hittem, hogy – elavultan hangzó kifejezéssel – „ifjúsági író”. Ez azonban „felnőtt” regény. Egyes szám első személyben fogalmazódott, ami tapasztalataim szerint veszélyes megoldás, mert így általában csak azt mesélheti el a szerző, amiről a főszereplő tud, amit átél vagy érez. Tallér kollegina ügyesen kerüli ki az ezzel kapcsolatos buktatókat. Központi figurájának egész élete kitárul előttünk. Kezdetben szabvány lányalaknak tűnik, aki ezoterikus módszerekkel teremt magának saját világot, anyagi jólétet és biztonságot. Noha igazán jól csak a szülőhelyén érzi magát, vissza-visszatér, odavágyik. A regény legeleje olyan ízes, hogy fogadok, senki nem teszi vissza a polcra, ha beleolvas.

„Az én falum a legszebb a világon, jó volt ott élni. A folyónk vize ragyogóan tiszta, ha abba teliholdkor belenézel, a legutolsó öngyilkos arcát is láthatod benne.”

Varázsos mesélőkét előlegez meg ez az indítás, és a szerző tisztességesen beváltja ígéretét.

Szerencsésen áll ellen annak a csábításnak is, hogy az ezotérium valamelyik változatának igehirdetőjévé váljék a szöveg, e könyvben nem a vallott világszemléleti koncepció a fontos, hanem az emberi érzelmek, elsősorban a mindannyiunk különféle életelakadásainak szemügyre vétele. Bravúros szerkezeti trükk a regény végére illesztett naplórészletet, amely egy kislány vallomása. Többet aligha mondhatok, poéngyilkosság elkövetőjévé válnék. Ez az olyasfajta recenzensek gyakori hibája, akik nem az olvasóknak, hanem egymásnak szánják szakavatott véleményüket.

Maradok őszinte:
Vámos Miklós

 

A szerző kommentárja:

A Lány a város felett című regény megírásakor leginkább a jelenkorunk káosza, értékválsága foglalkoztatott. Egy olyan világot szerettem volna teremteni, ahol mindaz a mentális zűrzavar kulminálódik, ami szerintem jellemzi ezt a századot. Több évig egy olyan cégnél dolgoztam, ahol jósokkal voltam személyes, közvetlen kapcsolatban. Ez az írói anyaggyűjtésemet nagyban megkönnyítette. Azt reméltem, hogy mire megírom a Lány a város felett főszereplőjének történetét, meg fogom érteni,

milyen lehet olyan mértékű egyedüllétben (árvaságban), mentális bezártságban létezni, amilyenben azok az emberek élnek, akik rettegnek a magánytól, és az ebből való szabadulást (megváltást) nem maguktól, hanem egy másiktól vagy mástól, mondjuk Istentől várják, vagy a jövőbe látás (varázslás) esélyében látják.

Annában, a történet főszereplőjében és mesélőjében egy olyan karaktert akartam megformálni, aki magában hordozza és magára is vállalja a ma emberének legnagyobb tévedéseit és hazugságait. A főszereplő amellett, hogy segíti és uralja az embereket, egyben áldozata, kiszolgáltatottja is a maga rendszerének. A történet pedig arról szól, hogy sikerül-e felnőni és felelősséget vállalni valakinek mindezért.

Sokszor kérdezik meg tőlem interjúkban, beszélgetésekben, hogy mi a célom azzal, hogy a regényeim fő karakterei általában nők, akik női sorsokat is élnek és mesélnek el. Nem célom, hanem eszközöm időnként női karakterekkel dolgozni. Praktikus okokból. Nő vagyok, ebben a testben élek, otthonosan érzem benne magam, és azt hiszem, innen van a legpontosabb rálátásom a világra. Másrészt pedig remélem, hogy még az én életemben elérkezik az az idő, amikor ugyanúgy, mint ahogy férfi íróktól nem kérdezi meg senki, hogy miért férfiak történeteit írják meg, úgy az sem lesz kérdés, hogy a női írók határozottan és erőteljesen vannak jelen a kortárs magyar irodalomban. Előremutató, és hálával tölt el, hogy ez egyre többünknek feltűnik. 2020-ban például több mint száznegyven friss kötettel álltak elő női szerzők Magyarországon, ebből közel hetven felnőtt irodalmi alkotás volt.

Tallér Edina

Tallér Edina: Lány a város felett

Prae Kiadó

Megjelenés: 2021. június 25.

A regény megvásárolható a Líra.hu webáruházában ide kattintva. >>>

Az eredeti fejléckép Erdélyi Gábor munkája.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Vizuál

Ifjúsági nagydíjat nyert Tallinnban Szakonyi Noémi Veronika filmje

A nyílt örökbefogadás témáját dolgozza fel a Hat hét című film, amely a tallinni zsűri indoklása szerint sikeresen megtalálta a fiatalság hangját, a rendező munkája pedig elképesztően empatikus. További két magyar alkotást is méltattak a rangos Észak-Európai seregszemlén.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mégis megjelenhetett Moldova György utolsó regénye

Minden idők egyik legolvasottabb magyar írójának utolsó műve a Kocsis Kiadó gondozásában jelent meg az eredetitől eltérő címmel. A könyvet a művész özvegye korábban letiltotta, most azonban meggondolta magát, mondván, ennyivel tartozott férjének.
Könyv hír

Géppel dedikálták Bob Dylan új könyvét, a Nobel-díjas zenész bocsánatot kért

599 dollárért (234 ezer forint) árulták Bob Dylan legújabb könyvének azon kilencszáz példányát, amelyek a Nobel-díjas zenész, dalszerző „saját kezű aláírását” tartalmazzák, ám kiderült, hogy mégsem saját kézzel születtek.
Könyv interjú

Egy vérbeli szecessziós asszony – Krúdy Rózsája az Óbudai Társaskörben

Legújabb regényében Krúdy Gyula és a „magyar kaméliás hölgy” néven emlegetett Madame Rose párhuzamosan futó élettörténetét tárja az olvasók elé Lévai Katalin. A Krúdy Rózsája – Egy kurtizán írónő története című könyvről december 1-jén beszélget a szerzővel Nyáry Krisztián az Óbudai Társaskörben.
Könyv magazin

Nógrádi Gábor: „Aki nem tud pontosan fogalmazni, az veszít”

Idén a Prima Primissima Díj jelöltjei között szerepel Magyar Oktatás és Köznevelés kategóriában Nógrádi Gábor is, akinek eddig ötven könyve jelent meg, köztük verseskötetek, gyerek- és ifjúsági regények, humoros írások és alkalmazott szépirodalmi művek baleset- és bűnmegelőzés témakörben. A népszerű írót a hirklikk.hu kérdezte.
Könyv ajánló

Történelmi kataklizmák és az emberi kiszolgáltatottság dimenziói tárulnak fel Rakovszky Zsuzsa új regényében

Az idők jelei című könyv az 16. századi Münsterbe kalauzolja el az olvasókat, abba az időszakba, amikor a felekezetek közti feszültség egyre élesebb lett a városban. A szerző szikár líraisága és a groteszk részletek iránti érzékenysége leginkább Mikszáth Kálmán és Kemény Zsigmond világához hasonlítható.