Könyv

Végre mindenki számára élvezhető Az operaház fantomja

Varga Tomi: Az operaház fantomja – képregénykritika
2019.06.29. 09:55
Ajánlom
Hátborzongató és gyönyörű – nem gondoltam volna, hogy mindezt valaha leírom Az operaház fantomjáról. A képregényadaptáció kellett hozzá, hogy túllépjek a filmváltozat okozta sokkon – Varga Tomi műve ugyanis az eredeti regényhez nyúlik vissza.

Varga Tomi Amerikában tanulta a képregényrajzolást, hogy aztán színezőként fusson be: neki köszönhetően zöldek például a Tini nindzsa teknőcök a képregényváltozat különleges címlapjain. Az operaház fantomja képregényadaptációjába két éve fogott bele – ekkor interjúztunk vele mi is. Elmesélte a Fidelio-nak, hogy

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

Kapcsolódó

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

A Tini Nindzsa Teknőcök címlapjait színezi, de dolgozott már vámpírokkal és zombikkal tarkított westernen is - jelenleg épp Az operaház fantomját adaptálja képregényformában. Varga Tomi az itthoni művészeti képzéseken nem találta meg önmagát, Amerikáig utazott hogy teljesítse álmát és képregényrajzoló legyen.

elsősorban az eredeti regény fogta meg, és azért kezdett bele a munkába, mert úgy gondolta, ebben a formátumban újra felfedezhetik az olvasók a klasszikus művet.

A képregény elkészült és meg is jelent, mi pedig elolvastuk.

Varga Tomi képregényrajzoló

Varga Tomi képregényrajzoló (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Valószínűleg nem vagyok egyedül azzal, hogy Az operaház fantomjáról elsősorban még mindig Andrew Lloyd Webber musicalje ugrik be, amit ha véletlen láttam is, mára teljesen elfelejtettem. Joel Schumacher 2004-es hollywoodi feldolgozásáról sajnos ez nem mondható el: még mindig élénken emlékszem Gerard Butler fantomjára, a képernyőről lecsorgó giccsre, és az ez által kiváltott szekunder szégyenérzetre, amit a film nézésekor éreztem. Az eredeti regényhez ugyanúgy nem volt szerencsém, mint a klasszikusnak mondott, ám mára elfelejtett 1925-ös néma horrorfilmhez, mely az akkoriban horrorban utazó Universal stúdió egyik nagy sikere volt. Varga Tomi képregénye utóbbihoz hasonlóan szintén Gaston Leroux regényét vette alapul, így valószínűleg közelebb áll a horrorhoz, mint a musicalhez. A graphic novelnek azonban pont az az egyik legnagyobb erénye, hogy fejezetről fejezetre, sőt, oldalról oldalra változik a hangulata: hol tragikus románc, hol vérfagyasztó rémtörténet, hol pedig keserű dráma. 

opfantom01-01-201518.jpg

Részlet Varga Tomi Az operaház fantomja című képregényéből (Fotó/Forrás: Varga Tomi)

Tomi a forgatókönyv írásakor még úgy gondolta, a rajzolást rásózza másra – szerencsére nem így lett, ugyanis 

Az operaház fantomja szinte minden oldaláról sugárzik, hogy ez tényleg egyetlen ember odaadó munkájának a gyümölcse;

az írástól a rajzoláson át a színezésig és a buborékokig valamennyi részlet Varga Tomi kezét dicséri. A képregény tele van olyan egyedi, és remekül kinéző megoldásokkal, amelyek ráadásul még tökéletesen illenek is az alapanyaghoz: a nyitókép paneljeinek például az Operaház ad keretet. De érdemes megnézni azt is, hogyan különülnek el egymástól vizuálisan a történet egyes síkjai: múlt az emlékek elhalványodását imitálva kissé életlen és kékbe vesző, míg a horrorra hajazó epizódok egy gót kísértettörténetre hasonlítanak.

opfantom01-04-201721.jpg

Részlet Varga Tomi Az operaház fantomja című képregényéből (Fotó/Forrás: Varga Tomi)

Mivel az eredeti sztorinak csak egy-egy részletére emlékeztem, számomra a fordulatok többsége is újdonság volt – a képregényt viszont érdemes azoknak is elolvasni, akik kívülről tudják a musicalt, vagy akár a regényt is olvasták. Szinte észre se veszi az ember, hogyan vezetik figyelmét és érzelmeit a képkockák: a legizgalmasabb jelenetek már-már filmszerű snittekben elevenednek meg, a drámai tetőpontoknál azonban egy-egy nagyobb panellel lassul a tempó. Ilyenkor nem is a szövegre, csak a képre figyelünk; csak így tűnhet fel az a rengeteg apróság, ami felett az első, gyors olvasásnál talán elsiklottunk. Ilyen egy-egy karakter öltözete vagy mimikája, na meg a panelek elosztása, vagy akár a színek és a háttér. Tomi a végén még néhány kulisszatitokba is beavat minket: megnézhetjük, hogyan változtak a karakterek kinézetei, illetve hogy születtek meg a legimpozánsabb oldalak a vázlattól a kész rajzig.

Az operaház fantomja nem csak méltó tisztelgés az eredeti mű előtt, de önmagában, képregényként is teljes értékű mű – ami nemcsak szórakoztató, de gyönyörű is.

Varga Tomi: Az operaház fantomja
Gaston Leroux regénye alapján
Magánkiadás
Megrendelhető: comics@vargatomicomics.hu

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

Kapcsolódó

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

A Tini Nindzsa Teknőcök címlapjait színezi, de dolgozott már vámpírokkal és zombikkal tarkított westernen is - jelenleg épp Az operaház fantomját adaptálja képregényformában. Varga Tomi az itthoni művészeti képzéseken nem találta meg önmagát, Amerikáig utazott hogy teljesítse álmát és képregényrajzoló legyen.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv portré

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Könyv gyerekirodalom

Astrid Lindgren mesehőse segít a háború elől menekülő gyerekeknek

A mai Harisnyás Pippi címmel indít kampányt a gyerekekért Astrid Lindgren lánya és unokái, hogy "a világ legerősebb kislánya" erejével segítsék többek között a Save the Children nevű szervezet munkáját.
Könyv fekete istván

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Könyv hír

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Könyv hír

Íme az Aegon Művészeti Díj idei jelöltjei!

A 15. átadóra átalakul a kiválasztás menete. Mutatjuk a rövidlista húsz jelöltjét!