Könyv

Végre mindenki számára élvezhető Az operaház fantomja

Varga Tomi: Az operaház fantomja – képregénykritika
2019.06.29. 09:55
Ajánlom
Hátborzongató és gyönyörű – nem gondoltam volna, hogy mindezt valaha leírom Az operaház fantomjáról. A képregényadaptáció kellett hozzá, hogy túllépjek a filmváltozat okozta sokkon – Varga Tomi műve ugyanis az eredeti regényhez nyúlik vissza.

Varga Tomi Amerikában tanulta a képregényrajzolást, hogy aztán színezőként fusson be: neki köszönhetően zöldek például a Tini nindzsa teknőcök a képregényváltozat különleges címlapjain. Az operaház fantomja képregényadaptációjába két éve fogott bele – ekkor interjúztunk vele mi is. Elmesélte a Fidelio-nak, hogy

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

Kapcsolódó

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

A Tini Nindzsa Teknőcök címlapjait színezi, de dolgozott már vámpírokkal és zombikkal tarkított westernen is - jelenleg épp Az operaház fantomját adaptálja képregényformában. Varga Tomi az itthoni művészeti képzéseken nem találta meg önmagát, Amerikáig utazott hogy teljesítse álmát és képregényrajzoló legyen.

elsősorban az eredeti regény fogta meg, és azért kezdett bele a munkába, mert úgy gondolta, ebben a formátumban újra felfedezhetik az olvasók a klasszikus művet.

A képregény elkészült és meg is jelent, mi pedig elolvastuk.

Varga Tomi képregényrajzoló

Varga Tomi képregényrajzoló (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Valószínűleg nem vagyok egyedül azzal, hogy Az operaház fantomjáról elsősorban még mindig Andrew Lloyd Webber musicalje ugrik be, amit ha véletlen láttam is, mára teljesen elfelejtettem. Joel Schumacher 2004-es hollywoodi feldolgozásáról sajnos ez nem mondható el: még mindig élénken emlékszem Gerard Butler fantomjára, a képernyőről lecsorgó giccsre, és az ez által kiváltott szekunder szégyenérzetre, amit a film nézésekor éreztem. Az eredeti regényhez ugyanúgy nem volt szerencsém, mint a klasszikusnak mondott, ám mára elfelejtett 1925-ös néma horrorfilmhez, mely az akkoriban horrorban utazó Universal stúdió egyik nagy sikere volt. Varga Tomi képregénye utóbbihoz hasonlóan szintén Gaston Leroux regényét vette alapul, így valószínűleg közelebb áll a horrorhoz, mint a musicalhez. A graphic novelnek azonban pont az az egyik legnagyobb erénye, hogy fejezetről fejezetre, sőt, oldalról oldalra változik a hangulata: hol tragikus románc, hol vérfagyasztó rémtörténet, hol pedig keserű dráma. 

opfantom01-01-201518.jpg

Részlet Varga Tomi Az operaház fantomja című képregényéből (Fotó/Forrás: Varga Tomi)

Tomi a forgatókönyv írásakor még úgy gondolta, a rajzolást rásózza másra – szerencsére nem így lett, ugyanis 

Az operaház fantomja szinte minden oldaláról sugárzik, hogy ez tényleg egyetlen ember odaadó munkájának a gyümölcse;

az írástól a rajzoláson át a színezésig és a buborékokig valamennyi részlet Varga Tomi kezét dicséri. A képregény tele van olyan egyedi, és remekül kinéző megoldásokkal, amelyek ráadásul még tökéletesen illenek is az alapanyaghoz: a nyitókép paneljeinek például az Operaház ad keretet. De érdemes megnézni azt is, hogyan különülnek el egymástól vizuálisan a történet egyes síkjai: múlt az emlékek elhalványodását imitálva kissé életlen és kékbe vesző, míg a horrorra hajazó epizódok egy gót kísértettörténetre hasonlítanak.

opfantom01-04-201721.jpg

Részlet Varga Tomi Az operaház fantomja című képregényéből (Fotó/Forrás: Varga Tomi)

Mivel az eredeti sztorinak csak egy-egy részletére emlékeztem, számomra a fordulatok többsége is újdonság volt – a képregényt viszont érdemes azoknak is elolvasni, akik kívülről tudják a musicalt, vagy akár a regényt is olvasták. Szinte észre se veszi az ember, hogyan vezetik figyelmét és érzelmeit a képkockák: a legizgalmasabb jelenetek már-már filmszerű snittekben elevenednek meg, a drámai tetőpontoknál azonban egy-egy nagyobb panellel lassul a tempó. Ilyenkor nem is a szövegre, csak a képre figyelünk; csak így tűnhet fel az a rengeteg apróság, ami felett az első, gyors olvasásnál talán elsiklottunk. Ilyen egy-egy karakter öltözete vagy mimikája, na meg a panelek elosztása, vagy akár a színek és a háttér. Tomi a végén még néhány kulisszatitokba is beavat minket: megnézhetjük, hogyan változtak a karakterek kinézetei, illetve hogy születtek meg a legimpozánsabb oldalak a vázlattól a kész rajzig.

Az operaház fantomja nem csak méltó tisztelgés az eredeti mű előtt, de önmagában, képregényként is teljes értékű mű – ami nemcsak szórakoztató, de gyönyörű is.

Varga Tomi: Az operaház fantomja
Gaston Leroux regénye alapján
Magánkiadás
Megrendelhető: comics@vargatomicomics.hu

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

Kapcsolódó

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

A Tini Nindzsa Teknőcök címlapjait színezi, de dolgozott már vámpírokkal és zombikkal tarkított westernen is - jelenleg épp Az operaház fantomját adaptálja képregényformában. Varga Tomi az itthoni művészeti képzéseken nem találta meg önmagát, Amerikáig utazott hogy teljesítse álmát és képregényrajzoló legyen.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Vizuál

Átadták a legjobb magyar filmelőzetesnek járó díjakat

Az idei Arany Blende a zsűri szavazatai szerint A létezés eufóriája-trailerhez került, míg a közönségdíj az Apró mesék előzeteséé lett. Mutatjuk a nyertes videókat!
Vizuál

Akár telefonról is bejárhatóak a Nyitott Műhelyek az idei Budapest Design Weeken

Online cukorvirág-készítés, környezettudatos esőkabát előállítás, vicces kerámiák vagy kézműves cipők műhelytitkai. Az idei Design Hét félig a netre költözött, így a nyitott műhelyekbe akár otthonról is bepillanthatunk! Mutatjuk, hogyan!
Vizuál

Angyallal a vállán – Hajduk Károly a Kult50-ben

Hisz benne Hajduk Károly, hogy a színész, amikor valami igazán lényegit érez meg szerepében, akkortól az a nehezen megmagyarázható „valami” kisangyalként ül a vállán, és játéka minden egyes pillanatában a fülébe sugdos. Hajduk Károly alakítását látva, minden bizonnyal ezt a segítséget is megkapta, amikor az Akik maradtak című, számtalan rangos elismerést begyűjtő film főszerepét forgatta.
Színház

Kiosztották a MOST FESZT díjait

A legjobb monodrámát, stúdiószínházi előadást és a legjobb alakítást ismerte el a zsűri, de a közönségzsűri is osztott ki díjat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv balla zsófia

„Ahogyan élek, az a hazám” – Balla Zsófia a Kult50-ben

„Néha lötyög, meg kell igazítani” – mondja Balla Zsófia, aki fiatalkori verseire is kritikusan néz vissza. Javítgatja őket. Pontosítja. Mint megjegyzi, az okos, szeretetteljes és hozzáértő kritika a legnagyobb ajándék, amit egy író, vagy egy költő kaphat. A dicséretekkel nem igazán tud mit kezdeni, főleg, amikor azt látja, hogy ezek egyfajta értetlenséggel párosulnak.
Könyv hír

Feleannyian olvasnak rendszeresen könyvet, mint 15 éve

A Tárki kutatása szerint 2005 óta majdnem megfeleződött a rendszeres könyolvasók száma. Átlagosan 37 könyvet olvasnak évente azok, akik olvasnak.
Könyv kult50

Bátran belépni az ismeretlenbe – Láng Zsolt a Kult50-ben

Nagy sikerű regényének egyik főszereplője Bolyai János matematikus, a másik meg egy író, aki pont Bolyairól készíti regényét. A könyvbeli írót ugyanúgy hívják, mint a valódi szerzőt, vagyis Láng Zsoltnak. Aki szerint ez az írói fogás stiláris ösztönzés az olvasó számára, hogy a könyv másik főszereplőjét, Bolyait is valóságosnak tekintse.
Könyv ajánló

Könyv készült a Kiscsillag legutóbbi lemezéhez

Lovasi András szövegei és Vetlényi Zsolt festőművész-grafikus munkái teszik teljessé a Tompa kések-élményt.
Könyv kult50

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.