„Hát nem leszek begyepesedett oxfordi tanár, költő, író, drámaíró leszek.
Híres leszek, s ha híres nem lehetek, leszek hírhedt
– írta egy barátjának és filozófiájához élete végéig hű maradt.
Finghal O’ Flaherty néven született, de nevet változtatott, Londonba ment, ahol hamar feltűnést keltett öltözködésével és különc viselkedésével. A társaság középpontjává vált, ismerték az irodalmi körökben, de számtalan pletyka keringett róla városszerte.
Homoszexuális volt, ami börtönbe is juttatta.
Oscar Wilde és Lord Alfred Douglas (Fotó/Forrás: Gillman & Co/Hulton Archive/Getty Images Hungary)
Az 1890-es évekre már ünnepelt írónak számított, ebben nagy szerepe volt Lord Alfred Douglasszel folytatott kapcsolatának. A viszony miatt Wilde-ot perbe is fogták – az ügy pikantériája, hogy éppen ő jelentette fel Douglas apját becsületsértésért, ám neki kellett felelnie többek között a Dorian Grayben megbújó homoszexuális utalások miatt.
Wilde bízott benne, hogy hírneve folytán elsimíthatja az ügyet, ám gúnyos viselkedése magára haragította a bírákat és végül két évnyi börtönbüntetésre ítélték.
A fogság teljesen megtörte és szabadulása után sem tudott már visszailleszkedni a társadalomba. Franciaországba menekült és nem írt többet angolul. Bár kétségtelen, hogy a büntetés hozzájárult korai halálához, irodalmi érdemeit nem lehet elvitatni.
Két verseskötet és két színdarab után 1887-ben megírta A canterville-i kísértet című elbeszélését, amit folytatásokban közöltek.
Egyetlen regénye a Dorian Gray arcképe 1890-ben jelent meg szintén folytatásokban,
a Lippincott's Monthly Magazine-ben. Bár erőteljes dekadens és homoerotikus kicsengése miatt cenzúrázták, így is nagy felháborodást váltott ki, egyes kritikák „mérgezőnek” bélyegezték.
Számos nyelvre lefordították, magyarul Kosztolányi Dezső és Schöpflin Aladár tolmácsolásában olvasható.
Fejléckép: Oscar Wilde
(fotó: Napoleon Sarony/Photo12/Universal Images Group/Getty Images Hungary)
hírlevél
