Könyv

Virginia Woolf belső hangjai

2017.03.11. 14:01
Ajánlom
Az egyik legismertebb írónőt hallucinációk kínozták és több idegösszeomláson is átesett. Élete tragédiáit kreatív energiába fordította át, így születtek meg remekművei.

Évszázadokkal ezelőtt az, hogy valaki hangokat hallott a fejében, annak a jele volt, hogy Istennel kommunikál.  Vagy épp az Ördöggel - így kezdődik a The Conversation cikke, amely Virginia Woolfról és az írónő belső hangjairól jelent meg nemrég. A szerző szerint már maga a belső hang is egy alapvetően irodalmi jelenség: ezt halljuk olvasás, de írás közben is. Épp ezért az írók elég gyakran élik át ezt a verbális hallucinációt.

Ennek a jelenségnek szentelt kiállítást az angliai Durham University, a világon először. A Hearing Voices : suffering, inspiration and the everyday (2016. nov. 5- 2017. febr. 26) című tárlat azt járta körbe, hogy a fejünkben hallható hangok, amelyeknek a valóságban nincsen forrásuk, milyen hatással vannak mindennapi életünkre, pszichikai állapotunkra, kreativitásunkra és látomásainkra. Ilyen lehet egy elhunyt családtag elképzelt hangja, amely megvigasztalja a gyászolót; egy hegymászó saját lélekjelenlétéért felelős önbiztatása; egy gyerek beszélgetése képzeletbeli barátjával; vagy amikor a sportolóknak közvetlenül verseny előtt vagy verseny közben edzőjük tanácsa cseng a fülükben.

Virginia Woolf

Virginia Woolf

Az egyik leghíresebb író, aki köztudottan folyamatosan hangokat hallott, Virginia Woolf volt.

Woolf - főleg az angolszász területeken - mára igazi ikonná vált: ő a női arisztokratikus szépség, az elátkozott tehetség, a bohémság és az öngyilkosság egyik szimbólumává. Regényei mellett ehhez olyan dolgok is hozzájárultak, mint a Vogue róla szóló cikke és a világhírű dadaista/szürrealista fotós, Man Ray képei; a mindig presztízs-jellegű Time-címlap, vagy épp Edward Albee darabja és a belőle született, 5 Oscar-díjat nyert Elizabeth Taylor-Richard Burton film, amit magyarul Nem félünk a farkastól-ként ismerünk, eredeti címe viszont Who's Afraid of Virginia Woolf?, azaz Ki fél Virginia Woolf-tól?

Szóval ki is fél Virginia Woolf-tól?

Edward Albee 1961-62-es drámájának címe egy ismert dalocskára utal, ami a Walt Disney-féle Három kismalac-mesében hangzott el: „Who's afraid of the big bad wolf?” - Ki fél a nagy, gonosz farkastól? A mondóka elég népszerű az angol nyelvterületeken, és a színdarabban is ezt idézik a szereplők, kissé megváltoztatva: az írónő vezetékneve ugyanis angolul farkast jelent. Elbert János magyar fordításában viszont például így hangzik a dalocska: "Nem félünk a farkastól, Goethe János Farkastól”.

Maga Albee így nyilatkozott a címadásról: „Leugrottam egy sörre egy éjjel, és láttam, hogy a mosdóban valaki szappannal ezt írta a tükörre: Who's afraid of Virgina Woolf?. A darab írása közben újra és újra beugrott ez a sor. És persze Virginia Woolf itt a nagy, gonosz farkast jelenti...

ki fél a hamis illúziók nélküli élettől? Olyannak tűnt, mint az értelmiségiekre jellemző egyetemi vicc.

 Woolf 13 éves kora (édesanyja halála) és 33 éves kora (első megjelent könyve) között több idegösszeomláson átesett - kísértették gyerekkori traumái, szexuális frigiditása és a korban elítélt leszbikus vonzalmak is kínozták. Mentális zavarainak egyik legismertebb epizódja szerint

egy alkalommal azt hallotta, hogy a madarak görögül énekelnek neki, halott édesanyja megjelent és hozzá beszélt, más hangok pedig arra csábították, hogy csináljon valami őrültséget.

Mindezek ellenére Woolf meg tudta őrizni a külvilág felé mutatott imidzsét. Elfogadta az örökletes zseni szerepét, hogy ő az ingerlékenynek, de briliánsnak tartott angol író és történész Leslie Stephen lánya. Ideggyengesége miatt, és hogy visszavonulhasson időt szentelni kreatív energiáinak, alávetette magát a hírhedt pihenőkúrának. Dr. Silas Weir Mitchell módszerének az volt a lényege, hogy a beteget teljesen izolálták,  ágyhoz kötötték, diétával, elektroterápiával és masszázzsal kezelték. Dr. Diéta és Dr. Csönd - így ismerték a kezelést akkoriban.

Woolf végül megtanulta kezelni belső hangjait, és nem is volt több idegösszeomlása, egészen haláláig - mint ismert (például Az Órák című filmből) kövekkel megpakolva zsebét a sussexi birtokuk közelében lévő Ouse folyóba ölte magát 1940. márciusában. Populisták, feministák, irodalomkritikusok és melegjogi aktivisták is a sajátjuknak vallják alakját, de élete azok számára is érdekes, akik a belső hangok jelenségét kutatják. Kutatások kimutatták, hogy a gyerekkori bántalmazások és erőszak felnőttkorban gyakran vezet ahhoz, hogy az ember hangokat hall.

Woolf maga is tisztában volt azzal, hogy a fejében kavargó hangoknak köze van ahhoz, hogy gyerekként vérfertőző szexuális erőszak áldozata volt.

Bár őrültnek tűnhetett, mikor görögül éneklő madarakról és halott édesanyja szónoklatáról számolt be, de pontosan tudta hogy ezek a gyerekkorában elszenvedett tragédiákkal állnak kapcsolatban - a halálesetekkel, a szexuális zaklatással, az elnyomó apjával és a családi elhanyagoltsággal. Mindezek az élmények viszont kifejlesztettek benne egy "sokk-befogadó" képességet - ennek köszönhetően volt képes íróvá válni és megörökíteni élete drámáit írásaiban, és ez védte meg a további idegösszeomlásoktól is.

Képes volt fejében egy saját, furcsa világot létrehozni, mentális állapotából különböző disszociációkat létrehozni.

On Being Ill című írása a pszichózis előjeleit viseli magán, A világítótorony című, önéletrajzi ihletésű regényében pedig a főhősnő az írónőhöz hasonlóan visszavonul saját kis világába barátja halála után. A munkásságát tanulmányozók szerint Woolf az írást egyfajta trauma-terápiaként használta. A belső hangjai arra ösztönözték, hogy íróként egy újfajta hangot találjon ki. A Mrs. Dalloway-ban például az ókori görög kórusok hangnemét ültette át saját környezetébe.

A cikk szerint Woolf feministaként tudta, hogy a liberális, személyekről alkotott felfogásunk magába kell foglalja az emberi faj valamennyi tagját. De ha elmenekülünk a sokféleség eszménye elől, és egyeseket egyszerűen őrültnek bélyegzünk, azzal pont a különbözőséget nem tiszteljük, ami annyira jellemző a világra.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Zenés színház

Elhunyt a Broadway-legenda, Stephen Sondheim

Az Oscar-, Tony- és Pulitzer-díjas zeneszerző, dalszövegíró, az amerikai zenés színház egyik legismertebb alkotója 91 éves volt – tudatta az MTI.
Klasszikus

Klasszikus koncertek karácsonyra – a Zeneakadémia adventi ajánlata

Élményt ajándékozni mindig jó: remek ünnepi meglepetés a Zeneakadémia háromféle értékben megváltható ajándékkártyája, amely felhasználható például a világklasszis előadókat és különleges hangversenyeket kínáló 2022. tavaszi szezonra is.
Színház

Az ideális karácsonyi ajándék az Orlai Produkciótól érkezik a fa alá

Egy színházi szabadbérletnek csupán előnyei vannak. A kedvezményes ár, az időbeli rugalmasság, és a bérlettulajdonos ízlésének, érdeklődésének megfelelően alakítható választás teszi praktikussá, az előadásélmény pedig személyessé.
Klasszikus

Zenében utazunk – a MÁV Szimfonikus Zenekar adventi ajánlata

A MÁV Szimfonikus Zenekart az ország élvonalbeli együttesei között tartják számon. Túlzás nélkül állítható, hogy a 76 éve működő zenekarnak nemzedékek köszönhetik első minőségi komolyzenei élményüket. A közelgő új év első felében is ragyogó programokkal várják a klasszikus zene rajongóit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Teret adunk az olvasásnak – Válassz karácsonyra a Líra ajánlatából

Tiéd lehetnek a Líra könyvesboltokban és a lira.hu oldalon a Líra Csoport karácsonyi újdonságai.
Könyv magazin

„Ne hagyd a sorsod csillagokra” – 100 éve született Pilinszky János

November 27-én ünnepeljük a 20. századi magyar költészet egyik legtitokzatosabb alakja, Pilinszky János születésének 100. évfordulóját, akinek irodalmi hatása máig elevenen él. Szikár sorai számos művészt megérintettek és megihlettek, megemlékező cikkünkben olyan alkotók méltatják a költőt, akik saját munkásságukkal is szorosan kapcsolódnak Pilinszky János költészetéhez.
Könyv podcast

„Ezek az olvasók szabadok, hiszen gyerekek” – Krusovszky Dénes a Lírástudókban

Gyerekkönyvet írt Krusovszky Dénes, akinek megváltozott az élete, mióta apa. Nálunk járt, felolvasott a versekből, és cáfolta a vélekedést, miszerint az írók és a költők akkor fordulnak a gyerekek felé, amikor már nincs jobb ötletük. Szabó T. Anna beszélgetett vele.
Könyv gyász

Elhunyt Bethlenfalvy Géza, a tibetológia professzora

Nyolcvanöt éves korában elhunyt Bethlenfalvy Géza, Kőrösi Csoma-díjas orientalista, egyetemi oktató, a tibetológia professzora, az újdelhi Magyar Kulturális Intézet volt igazgatója, a Kőrösi Csoma Társaság alelnöke és a Delhi Egyetem tanára.
Könyv hír

Új alkotók életműve válik ingyenesen elérhetővé az interneten

Négy új alkotó, Kemény István, Király László, Márton László és Végel László életművét digitalizálja és teszi ingyenesen elérhetővé az interneten a Petőfi Irodalmi Múzeum.