Eric Arthur Blair néven látta meg a napvilágot 1903. június 25-én az akkor brit uralom alatt álló észak-indiai Motihariban, ahol apja az Indiai Polgári Szolgálatnál dolgozott. A család néhány évvel később Angliába költözött, Orwell iskoláit bentlakásos magánintézetekben végezte, majd 1917-től királyi ösztöndíjjal az Eton College hallgatója lett.
Tanulóéveinek leteltével belépett a birodalmi rendőrséghez, s öt évig Burmában teljesített szolgálatot.
1927-ben otthoni szabadsága alatt úgy döntött, hogy nem tér vissza a szolgálatba: egyrészt mert már kamaszkorától kezdve író akart lenni, másrészt pedig ebben az időben kezdte megismerni és elutasítani azt az imperializmust, amelynek szolgálatában állt.
George Orwell (vagyis Eric Arthur Blair) (Fotó/Forrás: wikipedia)
Leszerelését követően kötelességének érezte, hogy felfedezze az egyszerű hétköznapi emberek Angliájának világát: Londonban szobát bérelt a Notting Hillen, s innen járta be az East Endet, hogy megismerje a város szegényeit.
1928-ban egy párizsi munkásnegyedben lakott, ottani tartózkodása alatt két, azóta elveszett regényt írt, közben konyhai kisegítőként edényt mosogatott.
1929 végén hazatért Angliába, ahol tanítással és komlószedéssel keresett pénzt, s közben rendületlenül írt. 1933-ban jelent meg első könyve Csavargóként Párizsban és Londonban címmel, immár George Orwell szerzői néven (Orwell egy suffolki folyó, szüleinek otthonától délre.)
A következő három évben neve egyre ismertebbé vált, tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. Burmai napok című regénye az Egyesült Államokban jelent meg, mert az angol kiadó attól félt, hogy a könyv sértődéseket okozhat Burmában, majd napvilágot látott Egy lelkész lánya és Hadd repüljön a kukoricalevél című műve. 1936-ban megnősült, s még ebben az évben megbízást kapott a Baloldali Könyvklubtól, hogy vizsgálja meg a szegények és munkanélküliek életkörülményeit. Tapasztalatait A wigani móló című munkájában dolgozta fel, amely egyszerre riportázs és esszé, és amelyben először tette nyilvánvalóvá politikai álláspontját:
szemben állt az imperializmussal és az osztálytársadalommal, ugyanakkor támadta a szervezett szocialista mozgalom legtöbb formáját.
A spanyol polgárháború kitörése után, 1936 telén Spanyolországba ment és csatlakozott a Marxista Egyesülés Munkáspárt milíciájához, az aragóniai fronton káplárként harcolt. Miután egy lövés torkon találta, leszerelték, hazatérve írta meg Tisztelet Katalóniának című könyvét, amelyben szakított az ortodox baloldallal. (Egy 2018-as kutatás szerint valószínűleg egy spanyol kórházban fertőződött meg a tuberkulózis kórokozójával, ami végül a halálát okozta 1950-ben.)
A második világháború idején, 1941 és 1943 között az Indiának sugárzott adások műsorvezetője volt a BBC-nél, ahonnan meglehetősen kiábrándultan távozott.
Felmondólevelében merő időpazarlásnak nevezte ottani működését,
majd későbbi világhírű regényében, az 1984-ben a Szeretetminisztérium 101-es szobáját a BBC egyik dohos tárgyalója után nevezte el.
George Orwell (vagyis Eric Arthur Blair) (Fotó/Forrás: wikipedia)
1943 után a Tribune című lapnál lett irodalmi szerkesztő. 1943-44-ben írta meg az Állatfarm című regényét, amely politikai okokból (sértette volna az akkor szövetséges, Nagy-Britanniával együtt a fasiszta Harmadik Birodalom ellen harcoló Szovjetuniót) csak a háború után jelenhetett meg. A Tündérmese alcímet viselő mű jól felismerhetően a sztálini korszak szatírája, amelyből a "Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél" mondat szállóigévé is vált.
A regényből 1954-ben a világhírű magyar születésű rajzrendező, John Halas (Halász János) készítette el az első egész estés angol animációs filmet.
1945 tavaszán Orwell a The Observer haditudósítója volt Párizsban és Kölnben, majd június-júliusban tudósított a második világháború utáni első angliai választási kampányról. 1945-ben meghalt a felesége, és az akkor már súlyos beteg író örökbefogadott fiukkal a skót partok mentén fekvő Hebridák egyik szigetén, Jurán telepedett le. Itt készült el 1948-ban legnépszerűbb könyve, az 1984 című világhíres negatív utópia azt vizsgálja, mivé lesz a rend szabadság nélkül.
E műnek "köszönhetjük" a mindent látó Nagy Testvér, a Gondolatrendőrség fogalmát, és a fikciós nyelvet, az újbeszélt is.
A könyvből 1984-ben megrázó film is készült, John Hurt és Richard Burton főszereplésével. A mű színpadi adaptációját 2014-ben Angliában mutatták be, majd 2017-ben a Broadway-n, a New York-i Hudson Színházban is színre került, s meglehetős botrányt okozott. A könyvben megjelenő válogatott kínzásokat a színészek jórészt meg is elevenítették, és egyik-másik ilyen jelenet miatt a közönség ordibálni, sikítozni és hányni kezdett, néhányuk annyira kiborult, hogy rendőrt kellett hívni miatta.
A regény fogadtatását a totalitárius rendszereket gyűlölő Orwell már nem érhette meg, 1949 szeptemberében súlyosodó tüdőbajával kórházba került, és 1950. január 21-én Londonban meghalt.
Halála után több mint hatvan évvel, 2017-ben a BBC londoni székhelye előtt szobrot emeltek neki, amely elegáns öltözetben, cigarettával a kezében és jellegzetes testtartásában, kissé előredőlve ábrázolja az írót. Martin Jennings alkotása magánadományokból valósult meg,
a neves donorok között volt többek közt Rowan Atkinson, Tom Stoppard, Ken Follett, Ian McEwan, valamint Michael Frayn is.
hírlevél
