Könyv

Volt rendőr és mosogatott is az 1984 írója

George Orwell 70 éve halt meg
2020.01.20. 16:50
Ajánlom
Szemben állt az imperializmussal és az osztálytársadalommal, ugyanakkor támadta a szervezett szocialista mozgalom legtöbb formáját. 1950. január 21-én hunyt el George Orwell angol író, kritikus, újságíró, az Állatfarm szerzője.

Eric Arthur Blair néven látta meg a napvilágot 1903. június 25-én az akkor brit uralom alatt álló észak-indiai Motihariban, ahol apja az Indiai Polgári Szolgálatnál dolgozott. A család néhány évvel később Angliába költözött, Orwell iskoláit bentlakásos magánintézetekben végezte, majd 1917-től királyi ösztöndíjjal az Eton College hallgatója lett.

Tanulóéveinek leteltével belépett a birodalmi rendőrséghez, s öt évig Burmában teljesített szolgálatot.

1927-ben otthoni szabadsága alatt úgy döntött, hogy nem tér vissza a szolgálatba: egyrészt mert már kamaszkorától kezdve író akart lenni, másrészt pedig ebben az időben kezdte megismerni és elutasítani azt az imperializmust, amelynek szolgálatában állt.

George_Orwell_c_1940-150729.jpg

George Orwell (vagyis Eric Arthur Blair) (Fotó/Forrás: wikipedia)

Leszerelését követően kötelességének érezte, hogy felfedezze az egyszerű hétköznapi emberek Angliájának világát: Londonban szobát bérelt a Notting Hillen, s innen járta be az East Endet, hogy megismerje a város szegényeit.

1928-ban egy párizsi munkásnegyedben lakott, ottani tartózkodása alatt két, azóta elveszett regényt írt, közben konyhai kisegítőként edényt mosogatott.

1929 végén hazatért Angliába, ahol tanítással és komlószedéssel keresett pénzt, s közben rendületlenül írt. 1933-ban jelent meg első könyve Csavargóként Párizsban és Londonban címmel, immár George Orwell szerzői néven (Orwell egy suffolki folyó, szüleinek otthonától délre.)

A következő három évben neve egyre ismertebbé vált, tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. Burmai napok című regénye az Egyesült Államokban jelent meg, mert az angol kiadó attól félt, hogy a könyv sértődéseket okozhat Burmában, majd napvilágot látott Egy lelkész lánya és Hadd repüljön a kukoricalevél című műve. 1936-ban megnősült, s még ebben az évben megbízást kapott a Baloldali Könyvklubtól, hogy vizsgálja meg a szegények és munkanélküliek életkörülményeit. Tapasztalatait A wigani móló című munkájában dolgozta fel, amely egyszerre riportázs és esszé, és amelyben először tette nyilvánvalóvá politikai álláspontját:

szemben állt az imperializmussal és az osztálytársadalommal, ugyanakkor támadta a szervezett szocialista mozgalom legtöbb formáját.

A spanyol polgárháború kitörése után, 1936 telén Spanyolországba ment és csatlakozott a Marxista Egyesülés Munkáspárt milíciájához, az aragóniai fronton káplárként harcolt. Miután egy lövés torkon találta, leszerelték, hazatérve írta meg Tisztelet Katalóniának című könyvét, amelyben szakított az ortodox baloldallal. (Egy 2018-as kutatás szerint valószínűleg egy spanyol kórházban fertőződött meg a tuberkulózis kórokozójával, ami végül a halálát okozta 1950-ben.)

A második világháború idején, 1941 és 1943 között az Indiának sugárzott adások műsorvezetője volt a BBC-nél, ahonnan meglehetősen kiábrándultan távozott.

Felmondólevelében merő időpazarlásnak nevezte ottani működését,

majd későbbi világhírű regényében, az 1984-ben a Szeretetminisztérium 101-es szobáját a BBC egyik dohos tárgyalója után nevezte el.

George-orwell-BBC-150726.jpg

George Orwell (vagyis Eric Arthur Blair) (Fotó/Forrás: wikipedia)

1943 után a Tribune című lapnál lett irodalmi szerkesztő. 1943-44-ben írta meg az Állatfarm című regényét, amely politikai okokból (sértette volna az akkor szövetséges, Nagy-Britanniával együtt a fasiszta Harmadik Birodalom ellen harcoló Szovjetuniót) csak a háború után jelenhetett meg. A Tündérmese alcímet viselő mű jól felismerhetően a sztálini korszak szatírája, amelyből a "Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél" mondat szállóigévé is vált.

A regényből 1954-ben a világhírű magyar születésű rajzrendező, John Halas (Halász János) készítette el az első egész estés angol animációs filmet.

1945 tavaszán Orwell a The Observer haditudósítója volt Párizsban és Kölnben, majd június-júliusban tudósított a második világháború utáni első angliai választási kampányról. 1945-ben meghalt a felesége, és az akkor már súlyos beteg író örökbefogadott fiukkal a skót partok mentén fekvő Hebridák egyik szigetén, Jurán telepedett le. Itt készült el 1948-ban legnépszerűbb könyve, az 1984 című világhíres negatív utópia azt vizsgálja, mivé lesz a rend szabadság nélkül.

E műnek "köszönhetjük" a mindent látó Nagy Testvér, a Gondolatrendőrség fogalmát, és a fikciós nyelvet, az újbeszélt is.

A könyvből 1984-ben megrázó film is készült, John Hurt és Richard Burton főszereplésével. A mű színpadi adaptációját 2014-ben Angliában mutatták be, majd 2017-ben a Broadway-n, a New York-i Hudson Színházban is színre került, s meglehetős botrányt okozott. A könyvben megjelenő válogatott kínzásokat a színészek jórészt meg is elevenítették, és egyik-másik ilyen jelenet miatt a közönség ordibálni, sikítozni és hányni kezdett, néhányuk annyira kiborult, hogy rendőrt kellett hívni miatta.

A regény fogadtatását a totalitárius rendszereket gyűlölő Orwell már nem érhette meg, 1949 szeptemberében súlyosodó tüdőbajával kórházba került, és 1950. január 21-én Londonban meghalt.

Halála után több mint hatvan évvel, 2017-ben a BBC londoni székhelye előtt szobrot emeltek neki, amely elegáns öltözetben, cigarettával a kezében és jellegzetes testtartásában, kissé előredőlve ábrázolja az írót. Martin Jennings alkotása magánadományokból valósult meg,

a neves donorok között volt többek közt Rowan Atkinson, Tom Stoppard, Ken Follett, Ian McEwan, valamint Michael Frayn is.

Hetven év után végre megjelenhetett George Orwell narancslekvár-receptje

Kapcsolódó

Hetven év után végre megjelenhetett George Orwell narancslekvár-receptje

A British Council bocsánatot kért George Orwelltől (1903-1950) amiért hetven éve elutasította az angol író, újságíró egyik gasztronómiai tanulmányát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Tarr Béla, Gőz László és Sapszon Ferenc

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. 
Könyv

Megvannak a 2023-as Déry-díj nyertesei

Ladik Katalin, Mohácsi István, Mohácsi János, Nagy Gabriella és Ilma Rakusa vehetik át a magyar irodalom egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező elismerését.
Klasszikus

„Nagyon boldoggá tesz, ha én vezethetek el valakit a dalokhoz” – interjú Helmut Deutschcsal

Helmut Deutsch zongorakísérőként nem csupán kevesekhez fogható népszerűségre tett szert szakmájában, de tanárként is rendkívüli énekesnagyságokat vezetett el a dalműfajhoz. A művész nemrég Piotr Beczałával adott szláv estet az Operaházban.
Klasszikus

Karácsonyi ráadáskoncertet is ad a Concerto Budapest a hagyományos adventi ajándékkoncertek mellett

Koncertekkel ajándékozza meg a zeneszeretőket az adventi időszakban a Concerto Budapest. A kórházi kezelés idején családjukat nélkülözni kényszerülő betegekhez, idősekhez idén is kamaraprodukciókkal látogatnak el a zenekar tagjai.
Klasszikus

Dél-Afrikában rendezett kortárs fesztiválon szerepel az UMZE

Az új és legújabb zenére specializálódott együttes a Nemzetközi Kortárszenei Társaság éves fesztiválján működik közre, Johannesburgban és Fokvárosban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Megvannak a 2023-as Déry-díj nyertesei

Ladik Katalin, Mohácsi István, Mohácsi János, Nagy Gabriella és Ilma Rakusa vehetik át a magyar irodalom egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező elismerését.
Könyv ajánló

Krasznahorkai Lászlóról szóló monográfia jelenik meg januárban

Szabó Gábor Kilátás az utolsó hajóról – Krasznahorkai László prózavilága című kötete 2024. január végén jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában, akik ezzel a kiadvánnyal köszöntik a kerek születésnapját ünneplő szerzőt.
Könyv ajánló

Soha nem látott fényképek Habsburg Ottóról egy újonnan megjelent kötetben

A különleges fotókönyvvel Habsburg Ottó születésének 111. évfordulóját ünnepli az egykori trónörökös, parlamenti képviselő szellemi és tárgyi hagyatékát gondozó Habsburg Ottó Alapítvány.
Könyv podcast

Nem csak egy könyv a Budapest Nagyregény – Kiss Noémi a Lírástudók vendége

Huszonkét társával együtt ő is tagja a Budapest Nagyregény szerzőgárdájának, és elmesélte, miért érdekes számára Cinkota és a XVI. kerület, amelynek történetét ő írta meg. Kiss Noémi azt is elmondta, miért tartja nagy vívmánynak, hogy a vaskos kötet szerzőinek fele nő.
Könyv gyász

Elhunyt Vajda Mihály

A Széchenyi-díjas filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 88 éves volt. Vajda Mihály munkásságát elsősorban a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitariánus társadalmak elmélete terén fejtette ki.