Könyv

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

2020.10.26. 17:20
Ajánlom
Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.

Szöllősi Mátyás a Váltóáram című, Margó-díjat érdemlő elbeszéléskötetével került be a szélesebb irodalmi köztudatba, második prózakötete, az álomittas, klausztrofób atmoszférájú Simon Péter című regényével pedig nemcsak a nagyobb formával ügyesen való bánását mutatta meg, hanem azt is, miként tud beszélni olyan súlyos kérdésekről, mint a bűntudat és a társadalmi létünk alapját jelentő emberi viszonyok.

Idén szeptemberben jelent meg új könyve, az Illegál, amely két elbeszélést tartalmaz: a Vendégjáték egy hosszabb, majd’ százötven oldalas szöveg, a címadó elbeszélés rövidebb, ennek a fele. A cérnakötésen túl alcím fűzi őket egymáshoz: két pénteki történet; a nap a munkahét végére és akár a krisztusi kereszthalál napjára egyaránt utalhat. Valamint a helyszín: Buda, főleg a XII. kerület.

6384137_5-184005.jpg

Szöllősi Mátyás: Illegál (Fotó/Forrás: Helikon)

A Vendégjáték elbeszélője fiatal, harmincas éveiben járó ügyvéd, elrendezetlen családi ügyekkel, rengeteg munkával, nagybeteg apával és mindenekelőtt egy szerelemmel, Anikóval, akit nem ér utol telefonon. Az első sorokban rögtön előreutalást találunk a még nem sejtett fináléra – üres üzenet és nem fogadott hívás a nőtől –, a cselekmény feszültsége az első hatvan oldalon mégis lassan épül fel, de végig nagyon viszi magával az olvasót – befelé. Az ügyvédnek csak a családnevét ismerjük – Illés –, talán nem véletlenül: apja akaratából választotta ezt az életpályát: „Sosem esett jól árnyékban élni.” Megbízzák egy üggyel: egy fiatal, cigány származású zongorista egy magánpartin hirtelen felindulásból megölte a házigazda fiát. Kettejük beszélgetéséből pedig kirajzolódik az az éjjel – az előző éjjel –, illetve az a korrupt, „érdekemberekkel” és felszínességgel teli miliő, ahol az eset megtörtént.

A szövegben ábrázolt világ alig különbözik hétköznapjainktól, és igen jelenkori. Ismerős a munkába hajszolt, feltörekvő fiatal, akinek nincs ideje a hozzátartozóira, ismerős a jog és igazság általi cserbenhagyás, ismerősek a pénzeseket védő gyakorlatok az igazságszolgáltatásban és ismerős a rasszizmus is.

A Vendégjáték erénye ugyanakkor, hogy Szöllősi Mátyás politikai vetület nélkül kísérli meg felvázolni azt az erkölcsi romlást, amely az utóbbi éveket különösen jellemzi.

A hatalom képviselőit az elbeszélésbeli Magyarországon cinizmus jellemzi, és feltűnő, hogy ebben milyen természetességgel egyetért ügyvéd és vádlott, ahogy azon sincs mit csodálkozni, ha egy nő elleni bűncselekmény nem szerepel a rendőrség által megírt jegyzőkönyvben. A II. kerületben kannabiszt termelő öregúrban az eltűnő, átalakuló polgári középosztályt látjuk, a budai hegyek luxusvilláiban tivornyázó elit pedig azok az újgazdag vállalkozók, akik a kultúrát hírből ismerve kerültek a hatalmi hierarchia tetejére. Szöllősi prózája mégsem moralizál – elbeszélője például apja révén az elithez is kötődik, de az átlagember problémáival küzd –, az írásmű feszességét pedig az élethűen megírt párbeszédek és a ködszerű, reflektív szakaszok váltakozása biztosítja.

A szöveg fináléja nyomasztó és hiátusos. A végpont lehetne akár egy tárgyalótermi dráma kezdete is, de sokatmondó, hogy ez elmarad.

A rendszerszintű morális hanyatlás a mindennapokba, a személyes életbe is beszűrődik, és ott bántja a főhőst, ahol neki a legjobban fáj. A Vendégjáték izgalmas és pontos szöveg a
kétezer-tízes és -húszas évek fordulójáról, Budapestről.

SzollosiMatyas-183848.jpg

Szöllősi Mátyás

A Vendégjátékból a katarzist hiányoltam, de nem véletlenül került mögé az Illegál a kötetben.

A hetven oldalas elbeszélés törésponton játszódik: elbeszélő főhőse az előző szöveg főhőséhez hasonló életkorú és karakterű, a felnőttkorba érő harmincas, akinek számot kell vetnie fiatalságával, megváltozott életével.

Maga vallja be, hogy a felnőttsége rabsága „fel-nem-nőttségéből” fakad: „Félek váltani, önállósodni. Nem egy zárt, biztonságosnak tűnő, kiszámítható, ám nagyon is felőrlő rendszerben működni.” (153) Az egykori lázadó graffitis megszürkült, ráadásul párjával meddők.

Ha párhuzamot keresünk a két sztori között, rögtön egy különbség az, ami szembeszökő. Anikó helyett itt magas hangrendű párja a női név, Enikő, és nem tűnt el: „Tudom, hogy Enikő vár rám” (150). Az Illegál jóval könnyebb elbeszélés a Vendégjátéknál, de ez semmiképpen nem jelent felszínességet.

Amikor a főhős megpillantja egy régi barátját, a találkozás két idősíkot vág a cselekményben: az egyik a már megismert jelen, a szürke felnőttkor. A másik sem kevésbé problematikus: a lázadó fiatalkor, amikor a baráti társaságot az illegalitás adrenalinszagú érzése tartotta össze, és egy-egy vagonfirkáért a fiúk hajlandók voltak épségüket kockáztatni. Nevezetesen egyetlen eset, amikor a főhős a halál közelébe sodródva szerzett egész életére meghatározó „élet-élményt”.

Ezek a részek a pályáját amúgy költőként kezdő Szöllősi legjobban zenélő bekezdéseit keltik életre,

a graffitis szubkultúra pedig hitelesen bomlik ki az olvasó előtt, még akkor is, ha a hangsúly nem ennek megfestésén van. Hanem azon a zsigerien ismerős helyzeten, hogy miként békülhet meg életének új fejezetével egy ember. Az Illegálban a múltra való visszaemlékezés életet teremt a jelenben, az elbeszélés utolsó oldalai pedig napsütéses ablakot vágnak a jövőre. Mindkét elbeszélést rendkívül jó stílus- és arányérzékkel, több műfaj (detektív-, lélektani és bűnügyi regény, coming-to-age) zsánerelemeivel operálva, feszes, sűrű atmoszférájú prózában írta meg Szöllősi Mátyás.

 

Helikon Kiadó, 2020

Szöllősi Mátyás: „Hiányzik a nyüzsgés, hogy hallom, él a város”

Kapcsolódó

Szöllősi Mátyás: „Hiányzik a nyüzsgés, hogy hallom, él a város”

Nem csak a karanténhoz kell hozzászokni, a régi kerékvágásba visszatérni sem lesz könnyű. Sokat fotózott Budapesten, de a mostani látvány neki is szokatlan. Szöllősi Mátyás most fejezte be új könyvét, erről is kérdeztük.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nemrég arról álmodtam, hogy az Ódry Színpadon járok. Sajnos rövid álom volt.” – beszélgetés Gálffi Lászlóval

Húszon évesen az Equus és a Rimbaud-estje voltak a belépője a színházba. Majd jöttek a király és királyi szerepek. Kezdenek felejteni, mondja – nem hiszem. Lehet, hogy most csendesebb időszaka van, de a fiatalkori energia beépült, ott maradt. Az Örkény Színház Jelenetek a bábuk életéből bemutatója kapcsán beszélgettünk szenvedélyekről, zsenikről, öregedésről Gálffi Lászlóval.
Könyv

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Klasszikus

Jövőre is sztárokkal és ifjú tehetségekkel vár a Zeneakadémia

Huszonkét sorozattal, a barokktól a kortárs zenéig ívelő repertoárral, fiatal művészek és nemzetközi sztárok fellépésével várja közönségét a 2022/23-as évadban is a Zeneakadémia. Az ősz folyamán pedig újabb nemzetközi versenyeken mérettethetik meg magukat a legtehetségesebb ifjú muzsikusok.
Klasszikus

Elhunyt Lubik Hédy, hárfaművész

Életének 88. évében elhunyt Lubik Hédy, az Operaház hárfaművésze, aki hárfások nemzedékét nevelte évtizedeken át a Zeneakadémián - adta hírül az intézmény a facebook oldalán. 
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Tíz nyelvre fordítják le a Meseország mindenkié című mesekönyvet

A kötet, amely azután vált széleskörben ismertté, hogy Dúró Dóra 2020-ban néhány lapját ledarálta, nemzetközi szinten is nagy érdeklődésnek örvend, mostantól pedig a magyar mellett német, holland, svéd, szlovák és lengyel nyelven is elérhető.
Könyv Lírástudók

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.
Könyv interjú

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Könyv magazin

Hogy nézett ki Balzac igazából?

A híres francia írót, a Goriot apó és az Emberi színjáték szerzőjét szenvedélyesen foglalkoztatta az akkor igen újnak számító módszer, mellyel a valóságot lehetett rögzíteni. Így róla is készült dagerrotípia.
Könyv hír

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.