Könyv

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

2020.10.26. 17:20
Ajánlom
Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.

Szöllősi Mátyás a Váltóáram című, Margó-díjat érdemlő elbeszéléskötetével került be a szélesebb irodalmi köztudatba, második prózakötete, az álomittas, klausztrofób atmoszférájú Simon Péter című regényével pedig nemcsak a nagyobb formával ügyesen való bánását mutatta meg, hanem azt is, miként tud beszélni olyan súlyos kérdésekről, mint a bűntudat és a társadalmi létünk alapját jelentő emberi viszonyok.

Idén szeptemberben jelent meg új könyve, az Illegál, amely két elbeszélést tartalmaz: a Vendégjáték egy hosszabb, majd’ százötven oldalas szöveg, a címadó elbeszélés rövidebb, ennek a fele. A cérnakötésen túl alcím fűzi őket egymáshoz: két pénteki történet; a nap a munkahét végére és akár a krisztusi kereszthalál napjára egyaránt utalhat. Valamint a helyszín: Buda, főleg a XII. kerület.

6384137_5-184005.jpg

Szöllősi Mátyás: Illegál (Fotó/Forrás: Helikon)

A Vendégjáték elbeszélője fiatal, harmincas éveiben járó ügyvéd, elrendezetlen családi ügyekkel, rengeteg munkával, nagybeteg apával és mindenekelőtt egy szerelemmel, Anikóval, akit nem ér utol telefonon. Az első sorokban rögtön előreutalást találunk a még nem sejtett fináléra – üres üzenet és nem fogadott hívás a nőtől –, a cselekmény feszültsége az első hatvan oldalon mégis lassan épül fel, de végig nagyon viszi magával az olvasót – befelé. Az ügyvédnek csak a családnevét ismerjük – Illés –, talán nem véletlenül: apja akaratából választotta ezt az életpályát: „Sosem esett jól árnyékban élni.” Megbízzák egy üggyel: egy fiatal, cigány származású zongorista egy magánpartin hirtelen felindulásból megölte a házigazda fiát. Kettejük beszélgetéséből pedig kirajzolódik az az éjjel – az előző éjjel –, illetve az a korrupt, „érdekemberekkel” és felszínességgel teli miliő, ahol az eset megtörtént.

A szövegben ábrázolt világ alig különbözik hétköznapjainktól, és igen jelenkori. Ismerős a munkába hajszolt, feltörekvő fiatal, akinek nincs ideje a hozzátartozóira, ismerős a jog és igazság általi cserbenhagyás, ismerősek a pénzeseket védő gyakorlatok az igazságszolgáltatásban és ismerős a rasszizmus is.

A Vendégjáték erénye ugyanakkor, hogy Szöllősi Mátyás politikai vetület nélkül kísérli meg felvázolni azt az erkölcsi romlást, amely az utóbbi éveket különösen jellemzi.

A hatalom képviselőit az elbeszélésbeli Magyarországon cinizmus jellemzi, és feltűnő, hogy ebben milyen természetességgel egyetért ügyvéd és vádlott, ahogy azon sincs mit csodálkozni, ha egy nő elleni bűncselekmény nem szerepel a rendőrség által megírt jegyzőkönyvben. A II. kerületben kannabiszt termelő öregúrban az eltűnő, átalakuló polgári középosztályt látjuk, a budai hegyek luxusvilláiban tivornyázó elit pedig azok az újgazdag vállalkozók, akik a kultúrát hírből ismerve kerültek a hatalmi hierarchia tetejére. Szöllősi prózája mégsem moralizál – elbeszélője például apja révén az elithez is kötődik, de az átlagember problémáival küzd –, az írásmű feszességét pedig az élethűen megírt párbeszédek és a ködszerű, reflektív szakaszok váltakozása biztosítja.

A szöveg fináléja nyomasztó és hiátusos. A végpont lehetne akár egy tárgyalótermi dráma kezdete is, de sokatmondó, hogy ez elmarad.

A rendszerszintű morális hanyatlás a mindennapokba, a személyes életbe is beszűrődik, és ott bántja a főhőst, ahol neki a legjobban fáj. A Vendégjáték izgalmas és pontos szöveg a
kétezer-tízes és -húszas évek fordulójáról, Budapestről.

SzollosiMatyas-183848.jpg

Szöllősi Mátyás

A Vendégjátékból a katarzist hiányoltam, de nem véletlenül került mögé az Illegál a kötetben.

A hetven oldalas elbeszélés törésponton játszódik: elbeszélő főhőse az előző szöveg főhőséhez hasonló életkorú és karakterű, a felnőttkorba érő harmincas, akinek számot kell vetnie fiatalságával, megváltozott életével.

Maga vallja be, hogy a felnőttsége rabsága „fel-nem-nőttségéből” fakad: „Félek váltani, önállósodni. Nem egy zárt, biztonságosnak tűnő, kiszámítható, ám nagyon is felőrlő rendszerben működni.” (153) Az egykori lázadó graffitis megszürkült, ráadásul párjával meddők.

Ha párhuzamot keresünk a két sztori között, rögtön egy különbség az, ami szembeszökő. Anikó helyett itt magas hangrendű párja a női név, Enikő, és nem tűnt el: „Tudom, hogy Enikő vár rám” (150). Az Illegál jóval könnyebb elbeszélés a Vendégjátéknál, de ez semmiképpen nem jelent felszínességet.

Amikor a főhős megpillantja egy régi barátját, a találkozás két idősíkot vág a cselekményben: az egyik a már megismert jelen, a szürke felnőttkor. A másik sem kevésbé problematikus: a lázadó fiatalkor, amikor a baráti társaságot az illegalitás adrenalinszagú érzése tartotta össze, és egy-egy vagonfirkáért a fiúk hajlandók voltak épségüket kockáztatni. Nevezetesen egyetlen eset, amikor a főhős a halál közelébe sodródva szerzett egész életére meghatározó „élet-élményt”.

Ezek a részek a pályáját amúgy költőként kezdő Szöllősi legjobban zenélő bekezdéseit keltik életre,

a graffitis szubkultúra pedig hitelesen bomlik ki az olvasó előtt, még akkor is, ha a hangsúly nem ennek megfestésén van. Hanem azon a zsigerien ismerős helyzeten, hogy miként békülhet meg életének új fejezetével egy ember. Az Illegálban a múltra való visszaemlékezés életet teremt a jelenben, az elbeszélés utolsó oldalai pedig napsütéses ablakot vágnak a jövőre. Mindkét elbeszélést rendkívül jó stílus- és arányérzékkel, több műfaj (detektív-, lélektani és bűnügyi regény, coming-to-age) zsánerelemeivel operálva, feszes, sűrű atmoszférájú prózában írta meg Szöllősi Mátyás.

 

Helikon Kiadó, 2020

Szöllősi Mátyás: „Hiányzik a nyüzsgés, hogy hallom, él a város”

Kapcsolódó

Szöllősi Mátyás: „Hiányzik a nyüzsgés, hogy hallom, él a város”

Nem csak a karanténhoz kell hozzászokni, a régi kerékvágásba visszatérni sem lesz könnyű. Sokat fotózott Budapesten, de a mostani látvány neki is szokatlan. Szöllősi Mátyás most fejezte be új könyvét, erről is kérdeztük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Színház

Téli rege – Online színházi közvetítés Kenneth Branagh és Judi Dench főszereplésével

Január 29-30-án otthonról nézhető színházi közvetítésben látható a kitűnő Shakespeare-interpretációi kapcsán világszerte elismert Kenneth Branagh színész-rendező önálló társulatának Téli rege produkciója.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

75. születésnapjára jelent meg Bereményi Géza új novelláskötete

Az íróval életművéről és pályájáról beszélgetnek január 25-én 18.00 órától a Líra Könyv Facebook-oldalán.
Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.