Könyv

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

2020.10.26. 17:20
Ajánlom
Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.

Szöllősi Mátyás a Váltóáram című, Margó-díjat érdemlő elbeszéléskötetével került be a szélesebb irodalmi köztudatba, második prózakötete, az álomittas, klausztrofób atmoszférájú Simon Péter című regényével pedig nemcsak a nagyobb formával ügyesen való bánását mutatta meg, hanem azt is, miként tud beszélni olyan súlyos kérdésekről, mint a bűntudat és a társadalmi létünk alapját jelentő emberi viszonyok.

Idén szeptemberben jelent meg új könyve, az Illegál, amely két elbeszélést tartalmaz: a Vendégjáték egy hosszabb, majd’ százötven oldalas szöveg, a címadó elbeszélés rövidebb, ennek a fele. A cérnakötésen túl alcím fűzi őket egymáshoz: két pénteki történet; a nap a munkahét végére és akár a krisztusi kereszthalál napjára egyaránt utalhat. Valamint a helyszín: Buda, főleg a XII. kerület.

6384137_5-184005.jpg

Szöllősi Mátyás: Illegál (Fotó/Forrás: Helikon)

A Vendégjáték elbeszélője fiatal, harmincas éveiben járó ügyvéd, elrendezetlen családi ügyekkel, rengeteg munkával, nagybeteg apával és mindenekelőtt egy szerelemmel, Anikóval, akit nem ér utol telefonon. Az első sorokban rögtön előreutalást találunk a még nem sejtett fináléra – üres üzenet és nem fogadott hívás a nőtől –, a cselekmény feszültsége az első hatvan oldalon mégis lassan épül fel, de végig nagyon viszi magával az olvasót – befelé. Az ügyvédnek csak a családnevét ismerjük – Illés –, talán nem véletlenül: apja akaratából választotta ezt az életpályát: „Sosem esett jól árnyékban élni.” Megbízzák egy üggyel: egy fiatal, cigány származású zongorista egy magánpartin hirtelen felindulásból megölte a házigazda fiát. Kettejük beszélgetéséből pedig kirajzolódik az az éjjel – az előző éjjel –, illetve az a korrupt, „érdekemberekkel” és felszínességgel teli miliő, ahol az eset megtörtént.

A szövegben ábrázolt világ alig különbözik hétköznapjainktól, és igen jelenkori. Ismerős a munkába hajszolt, feltörekvő fiatal, akinek nincs ideje a hozzátartozóira, ismerős a jog és igazság általi cserbenhagyás, ismerősek a pénzeseket védő gyakorlatok az igazságszolgáltatásban és ismerős a rasszizmus is.

A Vendégjáték erénye ugyanakkor, hogy Szöllősi Mátyás politikai vetület nélkül kísérli meg felvázolni azt az erkölcsi romlást, amely az utóbbi éveket különösen jellemzi.

A hatalom képviselőit az elbeszélésbeli Magyarországon cinizmus jellemzi, és feltűnő, hogy ebben milyen természetességgel egyetért ügyvéd és vádlott, ahogy azon sincs mit csodálkozni, ha egy nő elleni bűncselekmény nem szerepel a rendőrség által megírt jegyzőkönyvben. A II. kerületben kannabiszt termelő öregúrban az eltűnő, átalakuló polgári középosztályt látjuk, a budai hegyek luxusvilláiban tivornyázó elit pedig azok az újgazdag vállalkozók, akik a kultúrát hírből ismerve kerültek a hatalmi hierarchia tetejére. Szöllősi prózája mégsem moralizál – elbeszélője például apja révén az elithez is kötődik, de az átlagember problémáival küzd –, az írásmű feszességét pedig az élethűen megírt párbeszédek és a ködszerű, reflektív szakaszok váltakozása biztosítja.

A szöveg fináléja nyomasztó és hiátusos. A végpont lehetne akár egy tárgyalótermi dráma kezdete is, de sokatmondó, hogy ez elmarad.

A rendszerszintű morális hanyatlás a mindennapokba, a személyes életbe is beszűrődik, és ott bántja a főhőst, ahol neki a legjobban fáj. A Vendégjáték izgalmas és pontos szöveg a
kétezer-tízes és -húszas évek fordulójáról, Budapestről.

SzollosiMatyas-183848.jpg

Szöllősi Mátyás

A Vendégjátékból a katarzist hiányoltam, de nem véletlenül került mögé az Illegál a kötetben.

A hetven oldalas elbeszélés törésponton játszódik: elbeszélő főhőse az előző szöveg főhőséhez hasonló életkorú és karakterű, a felnőttkorba érő harmincas, akinek számot kell vetnie fiatalságával, megváltozott életével.

Maga vallja be, hogy a felnőttsége rabsága „fel-nem-nőttségéből” fakad: „Félek váltani, önállósodni. Nem egy zárt, biztonságosnak tűnő, kiszámítható, ám nagyon is felőrlő rendszerben működni.” (153) Az egykori lázadó graffitis megszürkült, ráadásul párjával meddők.

Ha párhuzamot keresünk a két sztori között, rögtön egy különbség az, ami szembeszökő. Anikó helyett itt magas hangrendű párja a női név, Enikő, és nem tűnt el: „Tudom, hogy Enikő vár rám” (150). Az Illegál jóval könnyebb elbeszélés a Vendégjátéknál, de ez semmiképpen nem jelent felszínességet.

Amikor a főhős megpillantja egy régi barátját, a találkozás két idősíkot vág a cselekményben: az egyik a már megismert jelen, a szürke felnőttkor. A másik sem kevésbé problematikus: a lázadó fiatalkor, amikor a baráti társaságot az illegalitás adrenalinszagú érzése tartotta össze, és egy-egy vagonfirkáért a fiúk hajlandók voltak épségüket kockáztatni. Nevezetesen egyetlen eset, amikor a főhős a halál közelébe sodródva szerzett egész életére meghatározó „élet-élményt”.

Ezek a részek a pályáját amúgy költőként kezdő Szöllősi legjobban zenélő bekezdéseit keltik életre,

a graffitis szubkultúra pedig hitelesen bomlik ki az olvasó előtt, még akkor is, ha a hangsúly nem ennek megfestésén van. Hanem azon a zsigerien ismerős helyzeten, hogy miként békülhet meg életének új fejezetével egy ember. Az Illegálban a múltra való visszaemlékezés életet teremt a jelenben, az elbeszélés utolsó oldalai pedig napsütéses ablakot vágnak a jövőre. Mindkét elbeszélést rendkívül jó stílus- és arányérzékkel, több műfaj (detektív-, lélektani és bűnügyi regény, coming-to-age) zsánerelemeivel operálva, feszes, sűrű atmoszférájú prózában írta meg Szöllősi Mátyás.

 

Helikon Kiadó, 2020

Szöllősi Mátyás: „Hiányzik a nyüzsgés, hogy hallom, él a város”

Kapcsolódó

Szöllősi Mátyás: „Hiányzik a nyüzsgés, hogy hallom, él a város”

Nem csak a karanténhoz kell hozzászokni, a régi kerékvágásba visszatérni sem lesz könnyű. Sokat fotózott Budapesten, de a mostani látvány neki is szokatlan. Szöllősi Mátyás most fejezte be új könyvét, erről is kérdeztük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.
Könyv magazin

Marilyn Monroe nemcsak falánk könyvmoly volt, hanem versírással is próbálkozott

Marilyn Monroe nevét hallva az emberek fejében bizonyára azonnal bevillan a fellibbenő fehér szoknyája után kapó szőke szexszimbólum, aki J. F. Kennedy amerikai elnök ágyában kereste a boldogságot, és akin a stúdiók ott nyerészkedtek, ahol csak tudtak. De vajon eszébe jut-e bárkinek, hogy Marilyn könyvtára több mint 400 kötetből állt, ő maga pedig előszeretettel írt verseket?
Könyv magazin

A Ricsárdgír szintise megmenti a karácsonyt, de nem úgy!

A Ricsárdgír zenekar vagány mesekönyvvel jelentkezett a karácsonyi időszakban. A mű fontos személyiségfejlődési krízishelyzeteket boncolgat, de olyan aktuális eseményekre is reagál, mint a világunkat már egy éve sújtó koronavírus.