A Karinthy Színház három évtizedes működésének és irodalmi munkássága tíz évének összegzéseként tekint a Kossuth-díjra Karinthy Márton rendező, író, a színház alapító igazgatója, aki a rangos elismerést pénteken vehette át a Parlamentben.

Magyarország köztársasági elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából átadta a Kossuth-díjakat. Ismerje meg a kitüntetetteket! MAGAZIN

Február 25-én tölti be hatvanadik életévét Keveházi Gábor Kossuth-díjas balettművész, koreográfus, balettigazgató, az Operaház örökös tagja.

1893. február 21-én született Honthy Hanna Kossuth-díjas színésznő, primadonna, a magyar operett nagyasszonya.

A táncházmozgalom egyik vezéralakja, a Hagyományok Háza megalapítója, a Zeneakadémia népzene tanszékének címzetes egyetemi tanára idén töltötte be 65. életévét, márciusban pedig Kossuth-díjat kapott. Ebből az alkalomból készítettünk vele életút-interjút.

A hazai és nemzetközi táncélet kiemelkedő művésze, alkotója, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és Kossuth-díjas mesterművésze. A neves koreográfust május 11-én életének 83. évében érte a halál.

Március 15-e alkalmából idén is számos állami kitüntetést adtak át, de a legnagyobb várakozás a Széchenyi- és Kossuth-díjasok névsorának közzétételét előzte meg. Kossuth-díjat kapott többek között Kelemen Barnabás is, akit az elismeréssel járó felelősségről, a Kelemen Kvartettről és terveiről kérdeztük.

Zeneszerzőként egyedülálló, hat-hétszáz műből álló életművet alkotott, közte versenyműveket; operáját és balettjét a Magyar Állami Operaház tartotta műsoron. Százharminc filmzene fűződik a nevéhez, és amiért a legtöbben ismerik: jazz-zongoristaként négy kontinensen koncertezett, miközben negyvenhat évig rendelt fogorvosként. Egy hónapja tüntették ki a legmagasabb, művészeknek adható állami elismeréssel.