A Zongora című sorozat részeként adott koncertet 2022. november 9-én az ukrán Alekszandr Gavriljuk, aki először lépett föl a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, s akinek személyében, játéka által egy érett, igazán költői indíttatású zongoristát ismerhetett meg a közönség ezen az estén.

Egy, kettő, három… – számolta a másodperceket Szenes Hanna zárkája magányában, beletörődve sorsába, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik. „Veszítettem” – mondja végül, ám a Füge Produkció, a Szentendrei Teátrum és a Miss Biro Publishing közös előadása nem a lemondásról, sokkal inkább az életigenlésről szól.

Einar Már Guðmundsson kultikus regényében nem tesz mást, mint emléket állít bátyjának, és ezzel némileg mindenkinek, aki valaha is úgy érezte, valamilyen, rajta messzemenően túlmutató erő nem engedi, hogy zöldágra vergődjön az életben.  

Kafka megírta a 20. század életérzését. Látlelete még ma is érvényes. Bodó Viktor rendezésében alámerülünk ebbe a világba: szorongani benne, röhögni rajta, ha másként nem megy – és mindez attól jó, hogy a játék végén kétséges a felébredés.

Leoš Janáček A ravasz rókácska című operáját mutatta be a MusikTheater an der Wien, amely egyben az új igazgató, Stefan Herheim első rendezése is volt a bécsi intézményben. A cseh szerző Magyarországon ritkán látott darabját sokan állatmesének hiszik, ám a produkcióból világosan kiderült, hogy ennél jóval mélyebben foglalkozik kapcsolatok, vágyak, szabadságtörekvések dinamikájával. Az október 22-i előadáson jártunk.

Örök toposzt tűzött műsorára a párizsi Champs-Elysées Színház, amikor bemutatta Gluck Orfeusz és Eurüdiké című operáját. A főszerepben a lengyel kontratenor, Jakub Józef Orliński látható, akinek Orfeuszát izgalmas energiák feszítik, hangja pedig egy a fájdalommal, amely a szerep sajátja.

A klarinétművész-zeneszerző Jörg Widmann fiatalkori operáját játszották október 15-én a Müpában, a Liszt Ünnepen. Az Arc a tükörben a kortárs operajátszás számos felvetésére adott választ, de kérdőjeleket is hagyott maga után.

Nők az alkotók, tehát a Für Elise telibe találja a MagdaFeszt profilját. Telibe találja a nézőket is – túlnyomórészt középkorúnál idősebb, debreceni lányok, asszonyok –, akik számára nemcsak Szabó Magda és családtagjai ismerősek, de a helyszínek is.