Az orosz író műveiben a szovjet állam elnyomásától, a történelem kiszámíthatatlan szeszélyeitől és változásaitól szenvedő kisembereknek ad hangot. Ljudmila Ulickaja hosszú ideje az irodalmi Nobel-díj egyik várományosa.

Érző, nem fémben, de életben gondolkodó nem mehet el a mellett, ami a határ túloldalán történik. Szomorú, sőt, lesújtó, hogy ezúttal a velünk élő szellem-nagyoktól sem napfényárnyas kérdőjeleket, de borús, komor felkiáltójeleket közvetítünk. Elhatárolódást és együttérzést, dühöt és kétségbeesést sugallnak a napok. És, mint Ljudmila Ulickaja fogalmaz, felelősségünket is. Az írónő február 24-i Facebook-posztját a Magvető Kiadó nyomán közöljük, Morcsányi Géza fordításában.

Ezúttal a méltatlanul előítéletesen kezelt orosz irodalom egy képviselőjét ajánlja Vámos Miklós, aki e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.

Május 8-án 16 órakor Morcsányi Gézával, Ljudmila Ulickaja A lélek testéről című könyvének fordítójával beszélget Nyáry Krisztián a Líra Könyv sorozatában, amely során a szerző videóüzenetét is bejátsszák.

Ljudmila Ulickaja Jákob lajtorjája címen írta meg, elmondása szerint utolsó nagyregényét. A magyarul most megjelent szeszélyesen indázó családtörténetből kibontakozó hol jellegtelen, hol történelmi jelentőségű hétköznapok krónikája kapcsán az írónővel beszélgettünk. Ulickaja bár a félelemérzet természetét írta meg a 20. századot átölelő könyvében, kérdéseinkre nyíltan válaszolt múltjáról, családjáról, nemzedékének társadalmi és genetikai meghatározottságáról, emlékezetpolitikáról és az orosz-ukrán konfliktusról is.

November 19-22. között ad helyszínt a Solti terem a Várjon Dénes és Simon Izabella művészeti vezetésével induló kamara.hu fesztiválnak.

A Rózsavölgyi Szalonban május 27-én Kútvölgyi Erzsébettel a főszerepben mutatják be Ljudmila Ulickaja darabját.

A Kolibri Színházban decemberben bemutatott, Ljudmila Ulickaja szövegéből készült előadás rendezőjével, Tisza Bea bábszínész-bábrendezővel a színház alapításáról, a bábszínházi műfaj megújulásáról is beszélgettünk.