Egy üresedésnek köszönhetően már harmadéves zeneakadémistaként felvételt nyert az Opera Zenekarába, később épp megpillantott egy szerkezetet egy műhelyben, amit otthon újraalkotott, és a mai napig a fa vékonyításához használ, majd egy főmérnöknek köszönhetően a móri fémgyár teljesítette meghiúsulni látszó rézcsőrendelését. Préda László hazánkban legrégebb óta, azaz negyven éve készít karmesterpálcákat. Most ő mesélt a szakma titkairól, és másik szenvedélyéről, a barokk trombitákról.

Neki köszönhetjük többek között a Berlin fölött az ég, a Párizs, Texas, A Föld sója című alkotásokat és a Pina Bausch-ról készült dokumentumfilmet is.

Janovics Jenő úgy vált a magyar filmgyártás úttörőjévé, az irodalmi értékű magyar film egyik megteremtőjévé, hogy sohasem kötelezte el magát a filmkészítés mellett. Az elismert kolozsvári színházigazgató a mozgóképben rejlő technikai és gazdasági lehetőségeket idejekorán felismerte, ám amikor az szükségessé vált, rövid filmgyártói karrierjéből származó anyagi hasznot színháza megmentésére fordította.

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.

A kolozsvári magyar színjátszás történetének egyik legnehezebb korszaka volt a két világháború közötti időszak, az a 22 év, amikor először kellett kisebbségi színházként – a túlélés legfőbb szempontját szem előtt tartva – megmaradnia. Ezeket az éveket a fennmaradáson túl az a szándék mozgatta, hogy az adott politikai-gazdasági helyzet korlátai között a magyar színjátszás megtalálja a maga és a közönsége számára is megfelelő hangot. Az impériumváltás időszakát Janovics Jenő visszaemlékezései alapján tárjuk föl. Ő igazgatta az akkor Országos Nemzeti Színház nevet viselő kolozsvári színházat, amely Magyarország második nemzeti színháza volt.

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Még mindig a karanténból, Budapest, Magyarország. Ezúttal Benedek Szabolcs legújabb könyvéről ír.

A népszerű gerillaszobrász, Kolodko Mihály legújabb alkotása egy vagány utcazenész Veszprém egyik forgalmas pontján.

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája.