Firenzében született 1760-ban, Velencében Sarti volt a mestere, húsz éves korában írta első operáját. Hat évvel később Párizsban járt, ahol nemsokára letelepedett és az olasz operaház zenei vezetője lett

Kaltenecker Zsolt, a kitűnő jazz-zongorista már első triójával (Studniczky László - basszus, Borlai Gergő - dob) végérvényesen felírta nevét hazánk legtehetségesebb fiatal jazzmuzsikusainak listájára.

Szabadi Vilmos hegedűművész 1983-ban fejezte be tanulmányait és egy évvel később már a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem legfiatalabb tanáraként tanított. Számos versenyen nyert első díjat és különdíjakat.

Fischer Ádám karmester az Osztrák-Magyar Haydn Zenekarról, Eszterházáról és Bayreuthról A legszebb álma valósulna meg, ha Joseph Haydn halálának kétszázadik évfordulóján, 2009. május 31-én újra megnyílna Fertődön, a hajdani Eszterházán az operaház, s ha a megnyitó előadást ő vezényelhetné együttese, az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar élén.

A világzene napjainkban szerencsére egyre jobban fejlődik, népszerűsödik és elismert a világban. Hogy ez hazánkban is így van, abban minden bizonnyal hatalmas szerepe van a műfajt képviselő talán legjobb magyar együttesnek, a Ghymesnek.

1671-ben született. Velencei mester volt, aki a zeneszerzést nem hivatásszerűen, csupán kedvtelésből művelte. Zenéjét J. S. Bach is ismerte, néhány kompozícióját más hangszerre dolgozta fel.

Hamburgban született 1833-ban, ahol apja kocsmai zenész, majd a városi zenekar nagybőgőse volt. Brahms mint csodagyermek már igen korán feltűnt zongoraművészi képességeivel, majd Marxsen irányításával zeneszerzést is tanult.

Négyéves korában kezdett dobolni, hat évesen pedig már éjszakai bárokban lépett fel. Soha nem tanult dobolni intézményes formában, saját bevallása szerint minden hangszerismeret a klubokban ragadt rá. Nos, a sokak által a „dobosok dobosának” titulált Dennis Chambers ezen három és fél évtizeden át felhalmozott tudást bontakoztatja ki szólóalbumán, az Outbreak-en.