Legkésőbb a hollywoodi Fekete hattyú című film óta mindenki tudja, A hattyúk tava minden balerina álma. Csajkovszkij zenéjével a világhírű Petipa-Ivanov-koreográfia áprilisban ismét az Operaházban látható.

A diótörő a karácsony jellegzetes táncdarabja, elengedhetetlen kelléke a tél balettszínpadainak. Csillogó története, fülbemászó zenéje és jelmezei miatt az emberek fejében eggyé vált a balett műfajával. Pontos eredetéről, a soknemzetiségű, csillámporból összeálló titkok szövedékéről azonban keveset beszélünk. MAGAZIN

A Magyar Állami Operaházban először 1997-ben Cervantes regénye és Marius Petipa koreográfiája nyomán színpadra állított mű a legélvezetesebb táncokkal kívánja elkápráztatni a nézőket.

1910. július 14-én hunyt el a „klasszikus balett atyjának" nevezett francia koreográfus, táncos. Darabjai mai napig a leghíresebb balett-társulatok repertoárjának alapját képezik, és a legnagyobb hatású balettmesterként tartják számon.

A korszakalkotó Cervantes-regény epizódjait idéző táncestet áprilisban délelőtti és esti időpontokban is műsorára tűzi az Operaház.

A korszakalkotó Cervantes-regény epizódjait idéző koreográfiát március 24-én tűzi műsorra a Magyar Állami Operaház.

Megújította, átálmodta, átértelmezte Csajkovszkij A hattyúk tava című balettjének történetét Jean Rouaud francia regényíró, akiről nemrég azért hallhatott a magyar közönség, mert A becsület mezején című Goncourt-díjas regényét idén magyarul is megjelentette a L'Harmattan kiadó és ebből az alkalomból a budapesti nemzetközi könyvfesztivál francia díszvendége volt.