Ha egy rendező musicalklasszikushoz nyúl, általában kétféle csapdába tud beleesni: vagy sajátos kontextusba helyezi a művet és kiiktat minden műfaji gaget (elveszítve ezzel a musical rétegközönségét), vagy pedig létrehozza a színházirodalom újabb nagyszínpadi kontrollvéjét.

A J. Kander, F. Ebb és J. Masteroff alkotta szerzőtrió közös munkájából született (Druten darabja és Isherwood elbeszélésein alapuló) világsikerű musicalt, a Cabaret-t, 1966. novemberén mutatták be először a Broadway-n, amit ezen első verziójában 1156 előadás követett. A darab mégis az 1972-ben bemutatott film által vált közismertté, „alapművé”. Bob Fosse rendezése és koreográfiái olyan alapot fektettek le, amit nehéz felülmúlni.

A szilveszter éjszakáján bemutatott Cabaret Bozsik Yvette rendezésében merész nyitás volt a Centrál Színház részéről. A szórakoztatás kommerszebb módját előnyben részesítő színház olyan alkotónak nyújtott szabad kezet, akinek darabjai első ránézésre nehezen volnának beilleszthetők a Centrál Színház repertoárjába, ugyanis mind stílusukban, mind hangvételükben egy modernebb, szélsőségesebb, eklektikusabb esztétikát képviselnek.

Szép, ambiciózus, szenvedélyes. Jelenleg New York és Budapest vonzásában él társával és kétéves kislányával. A Szomorú vasárnap óta a nemzetközi filmpiacon is jól cseng a neve. Marozsán Erika Berlinben kezdte külföldi mozikarrierjét; manapság minden idegszálával a Cabaret pikáns és provokatív Sallyjére koncentrál. Színpadi visszatérése mellett Sipos József rendezésében Márai Sándor A kalandját forgatja.