Vidéki-e a kisvárosi környezet élményanyagából építkező, ám régóta Budapesten élő író? Pestinek számít-e az alföldi gyerekkorának népzenei motívumaiból európai minőséget létrehozó fővárosi zenész? Összeegyeztethető-e a falusi lagzik, temetések tradicionális zenei világa a fővárosi alternatív klubok korszerű művészi inspirációival? A Bábel-estek negyedik június 27-i előadása ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a sorozat immár megszokott, kreatív eszközeivel a Müpában.

Mikor megváltottam a jegyemet a Budapesti Wagner-napok máig tartó diadal menetét elindító, 2006-os Parsifal-előadásokra, a karmester és az énekesek nevének ismeretében elsősorban kifogástalan zenei megvalósításban reménykedtem. Fel sem merült bennem, hogy ennél is többet kaphatok. MÜPA MAGAZIN

A mintaszerű pontosság, a többfunkciós bicskák és az örökös semlegesség alpesi köztársasága a magyar kultúra, s benne a magyar zene számára is ismerős tájék és fontos összeköttetés. MAGAZIN

Egy nagy kulturális intézménynek előbb-utóbb kialakulnak a saját hagyományai. A Művészetek Palotájában az elmúlt tíz év erre is elegendő volt: megszülettek a Budapesti Wagner-napok, a közönség számít a Jazz Showcase-re, sokan várják minden februárban a Müpa és a Fesztiválzenekar közös zeneszerző-maratonját - és újév napján mindig elhangzik egy nagy Haydn-oratórium. Idén ismét A teremtés. MAGAZIN

Mi marad Radnótiból, ha kivesszük lírájából a háborút? A háború csinált belőle nagy költőt? Vagy másfelől közelítve: ha harmincöt évesen erre a teljesítményre volt képes, hova juthatott volna el, ha meg­éri a békét? Mennyire volt költői fejlődése a körülmények által meghatározott? Csupa ostoba (és kemény, félreérthető) kérdés - pokoli nehéz válaszolni rájuk. Ténynek tény: a középiskolai tananyagban szinte semmi sincs a pályakezdő (vagy mondjuk úgy: a "békebeli") Radnótitól. MAGAZIN

2014. június 23-án, hetvenhárom évesen hunyt el Baróti István orgonaművész, tanár, az esztergomi bazilika orgonistája, a Művészetek Palotája orgonája diszpozíciójának megálmodója. Volt tanítványával és kollégájával, Fassang Lászlóval elevenítettük fel alakját.

December 1-jén a Müpában Simone Kermes és Vivica Genaux elevenítik fel a Händel-korabeli barokk énekes dívák vetélkedését.

Michael Nyman korunk egyik legnépszerűbb és legfoglalkoztatottabb angol komponistája. Zenéjével leginkább olyankor találkozunk - a rádió mellett ülve, a televízió előtt vagy egy mozi sötétjében -, amikor nem is sejtjük, hogy ki a szerző. Aki pedig CD-ről szeretne egy-egy darabjával megismerkedni, nyolcvannál is több felvétel közül válogathat. Ki gondolná, hogy a 2005-től már saját kiadót is üzemeltető Nyman karrierjét pályaelhagyóként kezdte?