"Az én kis zsenim” – emlegette kedvelt berlini segédkarmesterét a kilencvenes évek közepén Claudio Abbado. Az angol Daniel Hardingból azóta már rég első ligás, világjáró dirigens vált, jóllehet még mindig csupán harmincnyolc esztendős. MÜPA MAGAZIN

Philip Glass és Jean Cocteau – a két alkotó társítása első hallásra talán meglepőnek tűnhet: pedig az amerikai komponista meghatározó élményei közé tartozik a francia költő, regény- és drámaíró munkássága. Film és zene szövetsége: A szépség és a szörnyeteg előadása a Tavaszi Fesztiválon – a zeneszerző és az általa vezetett Philip Glass Ensemble a Müpában.

Mindössze ez a szerénynek nem éppen mondható meghatározás áll Cameron Carpenter amerikai orgonaművész neve alatt, honlapjának főoldalán. MÜPA MAGAZIN

Akinek korábban már volt szerencséje látni őket, és beleégett az emlékezetébe, annak azért, aki még sosem hallott a szentpétervári-leningárdi Derevoról, annak azért lesz kötelező látnivaló a Bozsik Yvette Társulattal közösen készített Pokoli bál című előadás a Tavaszi Fesztiválon. Mert a költői érzékenységet és a húsbavágó fizikai-kísérleti színházat egyszerre felmutató táncszínház műfaja valamiképp ezzel kezdődik és ezzel is fejeződik be.

A Művészetek Palotája és a Budapesti Fesztiválzenekar szokásos télvégi maratonján ezúttal nem kisebb zeneszerző szerepel, mint Johann Sebastian Bach. Hogyan is állunk vele és zenéjével?

Él a világon egy karmester, akit - noha sosem lépett fel Magyarországon - talán minden más kollégájánál bensőségesebben ismernek a hazai zenekedvelők, hiszen hosszú időn át heti rendszerességgel határozta meg szombat esti rádióhallgatási szokásainkat. A kilencvenes évek első felétől hazánkban is fogható adássorozat, a Metropolitan Opera matinéadásainak nagy múltra visszatekintő rádiósugárzása mindenki számára ismertté tette James Levine nevét - azét a dirigensét, aki, meglehet, a hetvenes évek közepétől fokozatosan a legnagyobb sztárok közé küzdötte fel magát, bizonyos szempontból mindig is különc maradt az élmezőnyben. MAGAZIN

„Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van" - írja Füst Milán A feleségem története Gallimard-féle, francia kiadásához. Valamiért azt gondolom, Az évad művésze, Perényi Miklós is így lehet az életrajzával.

Már a régi görögök is ismerték a zeneszerzőversenyt. Vagy nevezzük inkább operaversenynek? (Wagner feltehetően így hívta volna.) Legyen bárhogy is, annyi bizonyos, hogy a Dionüsziákon zenés-táncos-verses drámai művek versengtek, és a győztes jelentős állami anyagi juttatások mellé nem hervadó babért is nyert - dicsősége szinte isteni eredetűnek számított. MAGAZIN