Egy régi családi fénykép tanúbizonysága szerint már egészen kiskorában vezényelt: 1956 tavaszán az óvoda kórusát irányította. Így némi tódítással akár született dirigensnek is tarthatjuk Fischer Ádámot, már amennyiben tudatosítjuk magunkban, hogy ez nem jelent egyszersmind szabványos vagy éppenséggel kétely nélküli karmesteri szerepfelfogást nála. MAGAZIN

Az idei "Évad Művésze" tavaly szeptemberben, egy nappal hatrészes Debussy-sorozata előtt életmentő szívműtéten esett át. Decemberben már újra dirigált, zongoristaként azonban csak május 11-én, a sorozat utolsó estjén tért vissza. Nemcsak erről beszélt a Müpa Magazinnak, hanem arról is, hogy mit tanult a legifjabb nemzedéktől, illetve, hogy a következő "Évad művésze", Perényi Miklós példája mit bizonyít számára. INTERJÚ

A Nabucco 1842-es milánói bemutatója áttörést hozott a 29 éves Verdi pályáján. Elhalmozták megrendelésekkel és a zeneszerző - már-már az ésszerű határokon is túl - igyekezett mindegyiknek megfelelni. 1843 és 1850 között 13 új darabját mutatták be, a premierlehetőségért egymással versengő olasz színházak, és Milánó, Velence, Róma, Nápoly, Firenze és Trieszt mellé két világváros, Párizs és London is feliratkozott.

Két évvel a Don Giovanni után Fischer Iván ismét Mozartot rendez, de természetesen a karmesteri pálcát sem teszi le. A Figaro házassága a Müpa és a New York-i Mostly Mozart együttműködésében kerül színre februárban. A Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója rendező és karmester kapcsolatáról, az organikus színházról és a ruhákban rejlő bűverőről is beszélt a Müpa Magazinnak adott INTERJÚban.

Nem mind orgonadarab, amiben pedálszólam van, vallja történeti kutatásokra is alapozva napjaink talán legjelentősebb szlovén orgonistája, Dalibor Miklavčič. A legendás virtuóz és tanár, aki autójában – mint afféle zenetörténeti csigaházban – viszi magával turnéira különleges hangszereit, budapesti koncertje előtt nyilatkozott a Müpa Magazinnak.

„Három ága” – javítana ki azonnal, aki egy kicsit is járatos a magyar népköltészetben. „Alatta ül három árva” – folytatná, aki már a Három árva balladát is hallotta, ahol nyilvánvalóan a három ág szorosan összefügg a ballada főszereplőivel. Azonban én – lehet, hogy kicsit képzavarosan – most az ezer ágról szeretnék írni: a magyar népzene terebélyes diófájának ezer ágáról és egy koncertről, melyben jó néhány „ág” is jelen lesz és a nagy, évezredes diófa is legalább virtuálisan bebólint a Bartók Béláról elnevezett Nemzeti Hangversenyterembe.

„Ernest Ansermet az utcán mutatkozott be Clarens-ben, 1911-ben egy napon, és meghívott magához vacsorára – emlékezett vissza az idős Stravinsky Robert Crafttal folyatott egyik beszélgetésében a híres svájci karmesterrel való megismerkedésére. – Bár már hallottam róla mint pedagógusról és muzsikusról, külseje – szakálla – megdöbbentett: olyan volt, mint a Varázsló a Petruskában.” Ebből az utcai találkozásból hosszú barátság fejlődött ki, ami mindkét művész pályájára hatást gyakorolt.

Szeptember 22-e az Autómentes Világnap. Az Európai Unió által kezdeményezett „ünnepnap” csupán bő tízéves múltra tekinthet vissza, célja pedig az, hogy felhívja a figyelmet a motorizáció egészség- és környezetkárosító hatásaira. A jeles nap hatásaiból azonban nem sokat nem érzékelhettünk.