Február 11-én és 18-án izgalmas programokkal várja az érdeklődőket a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház: Terenyei Tímea grafikusművész művészetterápiás workshopjain mindenki kipróbálhatja, hogyan lehet átültetni a zenét a színek és formák világába.

Az író Marie-Danielle Croteau és az illusztrátor Isabelle Arsenault Paul Gauguin valós életeseményei alapján készített fikciós mesekönyvet, egyfajta példamutatásként, hogyan szolgálhat a művészet terápiaként.

Egy philadelphiai egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy miként változik az emberek stressz-szintje, ha festegetnek.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy művészetterápiás foglalkozás, ami sok-sok beteg kisgyereknek okozott örömet. Korántsem az Üveghegyen túl, hanem Budapesten, a SOTE II. számú Gyermekklinikán.

Különleges nap volt május 20-a a Rákospalotai Javítóintézet életében: péntek délután összegyűltek az intézet lakói, vezetői, pszichológusai és nevelői, hogy megtekintsék öt társuk színházi produkcióját. A lányok a művészetterápia részeként közel fél éve dolgoztak az Utcaszak Alkotóközösséggel, saját ötleteik nyomán született produkciójuk pedig több ponton is találkozott a szomorú valóssággal. A közönség soraiban helyet foglalt a Fidelio újságírója is.

Eredetileg a társadalmi nyilvánosság perifériáján élők és a pszichiátriai betegek művészetét jelentette az art brut, mára azonban kinőtte magát az orvosi és a szociális kontextusból. Az elmúlt ötven évben az irányzat a kortárs művészet részévé vált, igaz, itthon még mindig nehezen fogadja be a művészeti kánon. Tóth Eszter művészettörténésszel arról is beszélgettünk, hol húzódik a határ terápia és művészet között, és mi gátolja, hogy ezek a különös alkotások egyenrangúak legyenek a „hagyományos” alkotásokkal.

Ön tudja, mi az az art brut? Ez a művészeti irányzat már több mint ötven éve létezik, és van olyan szerencsénk, hogy most Budapesten is megismerkedhetünk vele közelebbről.

Tündérhegy hallatán leginkább egy elvarázsolt kastély ugrik be az embernek, a mesébe illő név azonban egészen prózai intézményt takar: a Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás-rehabilitációs Osztályét, ahová lelki problémákkal küzdők fekszenek be átlagosan három hónapra a gyógyulás reményében. Bulik Csilla pályája textilművészként indult, 2006 óta főállásban mégis művészetterapeutaként dolgozik: ő volt az, aki az intézményben először vezetett képzőművészet-terápiás csoportot. Interjúnkból kiderül többek közt az is, hogyan segít a bulimiásoknak a festés, és miért rajzolnak szénnel a depressziósok. INTERJÚ