Bőrömön ország süt át címmel Nagy László művészetéről nyílt kiállítás az Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlat fókuszában a szerző sokoldalú és kísérletező művészete áll.

Száz évvel ezelőtt, 1925. július 17-én született a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású magyar költője, Nagy László, aki költészetében összhangba hozta a folklórt és az avantgárdot. 

Nagy László örökösei lehetővé tették, hogy a művész és felesége, Szécsi Margit irodalmi hagyatékának legnagyobb része a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum falai között találjon otthonra.

A Budapesti Tavaszi Fesztiválon április 15-én mutatják be a Müpában a Násztánc című táncjátékot, amely Nagy László hatalmas, Menyegző című versének megidézésre vállalkozik. Az előadásban ráismerhetünk sokféleségünkre – a szépre és igazra való vágyakozásunk mellett torz és rosszabbik énünkre, a rítusok és ünnepnapok, de a bacchanáliák utáni vágyunkra is. Az előadásról a koreográfus, rendezővel beszélgettünk.

Negyedik alkalommal szervezik meg szeptemberben Gyergyószentmiklóson a dance.movement.theater nemzetközi tánc- és mozgásszínházi fesztivált, amely az idén a zene, a tánc és a mozgás közötti kölcsönhatásra összpontosít.

Meglepő, de tény: Szalóki Áginak eddig még nem volt önálló koncertje a Művészetek Palotájában.

A középkor vándorlantosai az énekelt versek segítségével szállították a nagyvilág híreit a információra éhes várnépnek, a huszonegyedik századi lantosok ugyanezen műfajt bevetve éppen, hogy kiragadni próbálják közönségüket a hétköznapok információrengetegéből. Hírszolgáltatás helyett a költészet népszerűsítése, megszerettetése lett a modernkori énekelt versek talán legfőbb funkciója.