A zsűri Nagy Zsoltot jutalmazta A játszma című filmben nyújtott alakításáért, Köbli Norbert forgatókönyvét pedig a legjobbnak ítélték. Deák Kristóf nagyjátékfilmjét ugyancsak méltatták.

Értem, miért indul lassan, a tetőpontot is értem, és azt is, miért esik valamennyit utána az előadás. Persze, merész kijelentések ezek úgy, hogy talán egyáltalán nem értem az egészet.

Sötétben bujkáló, lódenkabátos elvtársak helyett a hatvanas évek színes, oldottabb hétköznapjai keretezik A játszma történetét. Köbli Norbert forgatókönyvíró és Fazakas Péter rendező, megőrizve a nagy előd érdemeit, újfajta minőséget, drámaiságot csempészett a kultikus kémtörténet folytatásába.

A Magyarországon és külföldön is kultfilmmé vált A vizsga folytatása június 9-én kerül a hazai mozikba. A film, melynek főbb szerepeit Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella és Scherer Péter játsszák, 1963 Budapestjére kalauzolja a nézőket.

A nézői beidegzettségek, berögződött elvárások megsértése mindig kockázatos. Az Örkény Színház utóbbi két bemutatójával éppen kétszer követi el ezt. A IV. Henrik ugyan nem olyan hosszú, mint a József és testvérei, de egy órányival ez is meghaladja a mai pesti normát. De a produkció igazolja a hosszúságot!

Éppen tíz évvel ezelőtt mutatták be a Krétakör hamlet.ws című előadását Nádasdy Ádám új fordításában, Schilling Árpád rendezésében, Gyabronka József, Nagy Zsolt és Rába Roland szereplésével. A Madách Színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiváljának egyik utolsó programjaként most azok is megnézhették a legendás produkciót, akik annak idején lemaradtak róla.

Vannak olyan esetek, amikor a rendező az előadás utolsó jelenetéig titkolja, hogy voltaképp mit akar a darabtól, amelyet színre vitt. Nem udvarias dolog ez a nézőkkel szemben, néha nem is kifizetődő, de lehetnek a rendezőnek előbbrevaló szempontjai. (Ő tudja.) KRITIKA

Tartuffe "újratöltve" Parti Nagy Lajos átiratában, Bagossy László rendezésében, Bagossy Levente ultramodern díszletében az Örkény Színházban. Erőteljes, minden ízében mai előadás az ön- és közveszélyes össznépi képmutatásról, a frusztrációból fakadó hiszékenységről, amelynek szálai a nagypolitikáig vezetnek. INTERJÚ