Tündérkirály, Puck, Titania, a lelkét varázstojásban őrző Gonosz varázsló, a hős Iván herceg és a zenetörténet többi jól ismert mesealakja – velük találkozhatunk november 28-án a Müpában a Nemzeti Filharmonikusok varázslatos estéjén.
Kim Kashkashian és a Budapesti Fesztiválzenekar Bartók Béla utolsó versenyművét, a Nemzeti Filharmonikusok Rachmaninov első, koncertpódiumon ritkán hallható operáját játssza. A Ránki–Klukon zongorista házaspár a 150 éve született Erik Satie művészetének szenteli estjét, az Európa-szerte kedvelt Kodály Vonósnégyes alma materének színpadán teszi tiszteletét.
A zeneirodalom egyik leggyakrabban előadott és legismertebb gyászmiséjét, Verdi Requiemjét adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar október 31-én a Müpában.
Három mű hangzik el a zenetörténet nagy triászától, Haydntől, Mozarttól és Beethoventől október 13-án a budapesti Zeneakadémia nagytermében, 14-én Debrecenben, majd 15-én Kaposvárott a Nemzeti Filharmonikusok (NFZ) tolmácsolásában, Gál László kürtművész fellépésével és Kocsis Zoltán vezényletével.
A béke napja és a Daphné straussi mértékkel mérve is a leggyönyörűbb zenék - mondta Kocsis Zoltán, aki együttesével, a Nemzeti Filharmonikusokkal (NFZ) október 1-jén és 3-án adja elő Richard Strauss két egyfelvonásos operáját a Müpában. A béke napja most először csendül fel Magyarországon.
Megszületetett a Nemzeti Filharmonikusok (NFZ) Varázsolj zenét elnevezésű zeneszerzői pályázatának végeredménye: a 10-12 éves korosztály részére meghirdetett versenyt a budapesti Dúr-Moll csapat nyerte Bonyolult szerelem című alkotásukkal.
A Rózsavölgyi Szalon február 13-án mutatja be Kálid Artúr és Jeney Luca főszereplésével Hárs Anna Mákfagyi című darabját. A Hollósi Frigyes- és Gedeon József Amfiteátrum-díjas színművész a Fideliónak az új szerepéhez való kapcsolódása mellett szabadúszásról, szinkronokról, anyaszínházakról, rádiós műsorvezetésről is beszélt.
Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
„Több cikkben és a petícióban is az jelent meg, hogy felnőtt színházzá alakítanám a Kolibrit. Ez szándékosan elferdített valótlan állítás. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy ez nem igaz” – írta a Kolibri Színház újonnan kinevezett igazgatója. Nyílt levelét teljes terjedelmében közöljük.
Alkotóházként újul meg Gobbi Hilda visegrádi villája, a Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése alapján 80 millió forintos támogatásban részesül az épületet tulajdonló alapítvány.