Gyűjteménybe szedve, szerzőjük valódi neve alatt publikálnak újra 25 olyan regényt, amely férfi álnéven alkotó írónők tollából származik.

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.

Amikor az írás még a férfiak privilégiuma volt, a japán nők kitaláltak maguknak egy saját rendszert, amivel kifejezhették magukat írásban. Ismerje meg Kaoru Akagawát, aki felélesztette a kalligráfiának csaknem feledésbe merült ágát, a kanát!

Aligha vannak. Erre a felismerésre alapozva írt nyílt levelet és indított petíciót „We Have Voice” címmel a 66 éves női bőgős, Joëlle Léandre, miután 2017-ben az összes kategória összes jelöltje férfi volt a „francia Grammy”-n.

Hogyan alakult ki és mi volt a jelentősége a nadrágszerepeknek egykor és ma? Megvizsgáltuk a jelenséget kultúrtörténeti szempontból, kitérve a közelmúlt operarendezéseinek néhány jelentős „cross-dressing” alakítására is.

Kezdőknek kínál kiállítási lehetőséget a Present Egyesület a Symbol Galériában.